A kormány már kitalálta, mi változzon a médiatörvényben

Megérkezett Brüsszelbe a magyar kormány levele, amelyben módosítási lehetőségeket javasol a médiatörvényhez. Ezzel már biztosnak tűnik, hogy a magyar kormány hajlandó a nemzetközi szinten vitatott törvény megváltoztatására. Az Európai Bizottsághoz küldött tervezet tartalmát egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

Csütörtökön megérkezett az Európai Bizottsághoz a magyar kormány tervezete, amely a magyar médiatörvény lehetséges módosításáról szól - közölte az MTI-vel Jonathan Todd, Neelie Kroes uniós biztos szóvivője. A magyar kormány tervezete arról szól, hogy mely pontokon és hogyan látnak lehetőséget a decemberben és januárban nagy nemzetközi vitát és széles körű tiltakozást kiváltó magyar médiatörvény módosítására.

Todd szerint "az Európai Bizottság gondosan tanulmányozza a tervezetet, és a lehető legrövidebb időn belül értékelést ad, hogy az minden vonatkozásban összhangban áll-e az EU-joggal". Ennél többet nem akart mondani a dokumentumról. A szóvivő csütörtökön az [origo]-val azt közölte, hogy nem tervezik a tervezet nyilvánosságra hozását, de nem árult el részleteket a tervezetből a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár sem. Kovács Zoltán megkeresésünkre mindezt azzal indokolta, hogy még nem zárultak le az egyeztetések, meglátása szerint azonban a kormány szakértői napokon belül megállapodásra juthatnak az Európai Bizottság médiabiztosának delegációjával. A szakértők nevét Kovács Zoltán szintén nem árulta el, csak annyit mondott, hogy a tervezetet a közigazgatási minisztérium kodifikációs szakértői és médiaszakemberekek szövegezték, a jogszabályt benyújtó fideszes képviselők a pontosításban nem vettek részt - tette hozzá.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium mindössze annyit írt közleményében, hogy "a magyar szakértők megtették a javaslataikat a médiatörvény uniós jogharmonizáció szempontjából kifogásolt pontjainak pontosítására".

Bár a magyar kormány eddig a vitatott jogszabállyal kapcsolatban többnyire azt hangsúlyozta, hogy az szerinte megfelel az uniós elveknek és jogszabályoknak, a lehetséges módosításról pedig a kormány tagjai eltérően nyilatkoztak, az Európai Bizottságnak most mégis módosítási javaslatot küldtek, vagyis ezzel lényegében biztossá vált, hogy a magyar kormány hajlandó megváltoztatni a törvényt.

Hétfőn azt közölte Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, hogy a magyar kormány egyeztetést javasolt a médiatörvényről Brüsszellel, és ennek nyomán aznap össze is ültek az Európai Bizottság és a magyar fél szakértői. Kovács ekkor vetette fel, hogy ha az egyeztetések során az derül ki, hogy ha továbbra is szükség van a törvény módosítására, pontosítására, akkor természetesen megteszik. "Az esetleges változtatásnak a kormány lenne az előterjesztője, és akár már az országgyűlés tavaszi ülésszakának elején túl lehetne rajta jutni" - fogalmazott. Másnap be is jelentették, hogy a magyar kormány tervezetet készít a módosításról, és azt megküldi Neelie Kroes biztos hivatalának.

Az Európai Bizottságnak a médiatörvénnyel kapcsolatos korábbi aggályaira reagáló válaszlevelében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter is úgy fogalmazott: a kormány elkötelezett amellett, hogy a magyar médiaszabályozás minden tekintetben megfeleljen az uniós jog által támasztott követelményeknek. Brüsszel is gyorsan rendezné a magyar médiatörvény ügyét - közölte Jonathan Todd a múlt héten. Azt is mondta, hogy Kroes és munkatársai nagyon elégedettek a hétfőn megkapott magyar kormányzati válasszal, amely a biztos által a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban emelt kifogásokra született.

Az Európai Bizottság január 21-én küldte el a magyar hatóságoknak azt a levelet, amelyben a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait fejtette ki, választ kérve azokra. Neelie Kroes a levelében három pontot nevezett meg, amelyeknél szerinte a magyar médiatörvény problémás lehet. A biztos kifogásolta a médiatörvény kiegyensúlyozottságot előíró rendelkezéseit, mivel szerinte túlzottan tág körben írja ezt elő a jogszabály. Kroes szerint sértheti az Unió alapelveit a médiatörvény azon rendelkezése is, amely alapján bírság szabható ki a törvényt megsértő, de más uniós tagállamban letelepedett szolgáltatókra is. Kroes harmadik kifogása pedig a médiumok számára előírt regisztrációt érintette. Navracsics Tibor közigazgatási miniszter erre azt válaszolta, hogy egyik pontjában sem tartja megalapozottnak a kormány az Európai Bizottság médiatörvényt érintő aggályait, de mindhárom kifogásolt területen hajlandó a szabályozás módosítására.