A szocialista párt csak akkor hajlandó részt venni az alkotmányozási folyamatban, ha a kormánytöbbség elfogadja az MSZP két garanciális törvényjavaslatát - jelentette be az ellenzéki párt vasárnapi frakcióülése után Mesterházy Attila pártelnök.
Az egyik javaslat négyötödös parlamenti többséget írna elő az új alkotmány elfogadásához, a másik pedig csak akkor engedné hatályba lépi az új alaptörvényt, ha azt két egymást követő országgyűlés is jóváhagyja.
Az MSZP-frakció annak tisztázását is várja a kormánypártoktól, hogy támogatják-e a parlament alkotmány-előkészítő bizottságának az új alaptörvény szabályozási elveiről szóló javaslatát. A szocialisták arra is kérik a Fideszt és a KDNP-t, hogy vonják vissza az indítványt, és az alkotmányozást fél év múlva, a soros uniós elnökség lejárta után, megfelelő társadalmi egyeztetést követően kezdjék újra - tette hozzá Mesterházy.
A politikus pár órával korábban saját weboldalán még azt írta, hogy az MSZP nem lát változást a Fidesz szándékaiban, ezért nem tér vissza az alkotmányozási folyamatba. Már csak azért sem, mert a párt "nem akar dísz lenni Orbán alkotmányozó bocskaiján"- fogalmazott Mesterházy.
A politikus azt is közölte, hogy az MSZP saját alkotmánykoncepciót fog benyújtani, a tervezetet pedig a legszélesebb közvélemény elé tárja megvitatásra. A frakcióülés után erre azonban már nem váűlaszolt egyértelmű igennel: "Ha nem változik semmi, az MSZP nem tér vissza az alkotmányozásba" - mondta a pártelnök az ülés után.
Azzal kapcsolatban, hogy Szájer József, az alkotmányozás előkészítésével foglalkozó nemzeti konzultációs testület fideszes vezetője és Szili Katalin korábban MSZP-s, jelenleg független parlamenti képviselő, a grémium egyik tagja vasárnap közölte, hogy tizenkét kérdésből álló kérdőívet küldenek a választókorú állampolgároknak, Mesterházy Attila kifejtette: a volt házelnökkel kapcsolatban egyetlen hírt kommentálna szívesen, ha bejelentené, hogy visszaadja parlamenti mandátumát a szocialista pártnak.
Mesterházy Attila szerint azt a kérdőíven szereplő felvetést, hogy a kiskorú gyermekek után is járjon szavazati jog, nem lehet komolyan venni. A kérdőívek szétküldése szerinte kommunikációs trükk, figyelemelterelés, és nem helyettesítheti a valódi társadalmi egyeztetést.