Ingatag ötlettel rendezné a 2006 őszi ügyeket a kormány

Aggodalmak kísérik jogászok részéről azt a kormányzati javaslatot, amely semmissé tenne több, a 2006-os zavargásokkal kapcsolatos bírósági ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság elnöke nyíltan kifogásolja az elképzelést, de még a törvényt elfogadhatónak tartó jogászok is azt mondják, vannak homályos pontjai a javaslatnak. Az akkori ügyekben résztvevő jogászok ráadásul alig emlékeznek olyan perre, amelyre alkalmazni lehetne a semmisségi törvényt.

Szokatlannak nevezték, és korántsem tartják tökéletesnek az [origo] által megkérdezett jogászok azt a semmisségi törvényjavaslatot, amelyet Balsai István fideszes országgyűlési képviselő, miniszterelnöki megbízott nyújtott be az Országgyűlésnek a 2006 őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos bírósági ítéletek felülvizsgálatáról. Ha az Országgyűlés megszavazza, akkor semmisnek nyilváníthatják azokat a bírósági ítéleteket, amelyeket 2006. szeptember 18. és október 24. között a tömegoszlatásokhoz kapcsolhatóan kizárólag rendőrségi tanúvallomásokra alapozva hoztak a bírók.

"A negyvenötezer rendőrből száz-kétszáz esetben írtak olyan jelentést, amelyek finoman szólva megalapozatlanok voltak" - mondta Balsai a Duna Tv-nek. A miniszterelnöki megbízott szerint a törvény a rendőrség becsületének helyreállítását is szolgálja. A törvény nem vonatkozna azokra az esetekre, amelyekben a rendőri tanúvallomásokon kívül más bizonyíték, például képfelvételek, tanúk vallomásai, vagy az elítélt saját beismerő vallomása is rendelkezésre állt.

Alkotmányossági problémát lát a Legfelsőbb Bíróság elnöke

"Aggasztónak" tartja a törvényjavaslatot Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke a testület szóvivője szerint. Baka szerint a törvény sértené a bírák szabad mérlegelési jogát, és ezért "komoly alkotmányossági problémát jelent". Baka azt is hozzátette, bízik abban, hogy "a parlament olyan jogtechnikai megoldást választ, amely kiküszöböli az alkotmányossági problémát".

Balsai István az [origo]-nak azt mondta, "nem szerencsés" Baka nyilatkozata a törvényjavaslatról. Korábban a Duna Tv-nek pedig úgy nyilatkozott, hogy "baj, de tulajdonképpen nem nekem és nem az igazságérzetnek", ha minden, rendőri tanúvallomásra alapozott ítéletet meg kell majd semmisíteni 2006 őszéről.

A törvényjavaslatot több rendőrszakszervezet is elfogadhatatlannak nevezte, többek között azért, mert az szerintük az egész rendőrséget mondja ki bűnösnek. A Független Rendőrszakszervezet főtitkára szerint felháborító azt feltételezni, hogy az alatt az egy hónap alatt minden rendőr valótlanságokat állított. A szakszervezetek az illetékes miniszternek és a házelnöknek írt levelükben kitértek arra is, hogy a bíróság nem tehet különbséget a tanúvallomások értékelésekor a tanúk foglalkozása alapján.

"Hozhat ilyen törvényt a parlament" - mondta az [origo]-nak Lövétei István, a Budapesti Corvinus Egyetem közigazgatási tanszékének docense, aki szerint nincs alkotmányos ok a törvényjavaslat ellen. Lövétei szerint a törvényjavaslat egyfajta amnesztiatörvény, amely csupán azért szokatlan, mert eljárási típus alapján ad mentességet. Ez szerinte azt jelenti, hogy például nem egy bizonyos bűncselekmény elkövetésére hivatkozva tekinti semmisnek a bírói ítéleteket, hanem egy eljárási elem, a rendőrségi tanúvallomások alapján. Lövétei szerint éppen ezért lehet probléma vele, ugyanis ez azt sugallja, hogy "nem voltak elég alaposak" a bíróság döntései.

2008 januárjában egy, a két évvel korábbi őszi rendőri fellépéssel kapcsolatos ügy ítélethirdetésénél egy bíró is megjegyezte, hogy "a rendőr tanúk egy része itt a bíróság előtt biztosan hazudott". Az eljárás akkor rendőrök ellen indult, akik a vád szerint több megbilincselt embert is bántalmaztak. Cserni János bíró végül elsőfokon három év felfüggesztettre ítélt egy rendőrt, de azt is hozzátette, hogy "nem lehet megállapítani, hogy pontosan ki, kik hazudtak".

Hamis tanúzás miatt lehetne vádat emelni

"A törvényjavaslattal az a probléma, hogy globálisan a rendőri tanúvallomásra alapozza a semmisséget" - mondta az [origo]-nak Gellér Balázs, az ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékének oktatója. Szerinte ez azt feltételezi, hogy az érintett ügyekben, általánosítva minden rendőr hamisan tanúskodott. "Ez egy csúszós lejtő" - magyarázta Gellér, ugyanis ebből az következne, hogy a rendőrök ellen vádat kellene emelni hamis tanúzás miatt.

Balsai István erről az [origo]-nak annyit mondott, hogy szerinte a törvényből nem következik a hamis tanúzás, de ezzel a kérdéssel az illetékes szerveknek kell foglalkozniuk.

Gellér Balázs erre azonban nem lát sok esélyt, ugyanis szerinte ritka, hogy a bíróság felhívja az ügyészség figyelmét az ilyen esetekre. "Ezeket a gyakorlat általában a szőnyeg alá söpri" - mondta Gellér, aki megjegyezte, hogy a semmisségi törvények, így a mostani törvényjavaslat is "teljesen általánosak", és többször is hoztak már ilyen törvényt Magyarországon, például 2000-ben az 1956-os forradalom kapcsán. Ugyanakkor a mostani törvényjavaslat egyik pontja szerinte nem menne át egy alkotmánybírósági vizsgálaton.

A törvényjavaslat második paragrafusa kimondja, hogy a bíróság semmisnek nyilváníthatja az olyan méltányolható körülmények között, más bűncselekmények miatt hozott ítéleteket, amelyek az adott időhatáron belül a tömegoszlatással közvetlen összefüggésben történtek. Gellér szerint ennél a pontnál egyáltalán nem világos, hogy mit ért a törvényhozó "méltányolható körülmények" és "más bűncselekmények" alatt, pedig mindezeket pontosan meg kellene határozni, mert így "bármit rá lehet húzni".

Nem tudni hány esetet érintene a törvény

Balsai István korábban azt mondta, hogy a semmisségi törvény 200-400 ügyet érintene. Az [origo] több, a 2006-os zavargásokkal kapcsolatos bírósági ügyekben is részt vevő jogvédő szervezetet és ügyvédet is felkeresett, akik szerint valóban vannak olyan esetek, amelyekre érvényes lenne a törvény, de konkrét példát nem tudtak mondani. A legtöbb esetben ugyanis vagy már felmentés született, vagy pedig a rendőri vallomásokon kívül más bizonyítékokat is figyelembe vettek a bírók. Az [origo] által megkérdezett ügyvédek közül csak Gyurta Tibor, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja tudott konkrét ügyet mondani, de ő is csak egyet említett.

"Ez a törvény nem az érintettek teljes körére vonatkozna" - mondta az [origo]-nak Gyurta, és hozzátette, hogy egy közkegyelmi törvényt megfelelő kiegészítő megoldásnak tartana. Az ügyvéd szerint a közkegyelmi és a semmisségi törvény is törölné az érintettek priuszait, de az előbbi még több további konkrét esetekre is kiterjedne. Azt is hozzátette, hogy közkegyelem esetén viszont nem járna kártérítés. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő, aki szintén a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja, a parlamentben szintén a semmisségi törvény kiegeszítése mellett érvelt. Azt javasolta, hogy a semmisségi törvényjavaslat hatályát terjesszék ki a 2002. július 4-étől 2010. április 25-éig terjedő időszakra is, és a "politikai ellenállással összefüggő cselekmények résztvevőinek" külön törvényben biztosítsanak közkegyelmet.

A törvényjavaslat általános vitájában felmerült olyan javaslat is, amely a semmisségi törvényt mellőzve, csak közkegyelemi törvénnyel oldaná meg a helyzetet. Az LMP két képviselője nyújtott be olyan törvényjavaslatot, amely mentesítené az érintetteket a büntetés végrehajtása, valamint a büntetett előélethez, azaz a priuszhoz fűződő hátrányok alól, de ez a semmisségi törvényjavaslattal ellenétben nem mondaná ki a bírósági ítéletek semmisségét, továbbá nem szűkítene rendőrségi tanúvallomások alapján.