Orbán intésére lett tűzszünet az energiaügyi belharcban

Néhány hét gondolkodási idő következik abban az energetikai konfliktusban, amelyet Lázár János fideszes frakcióvezető javaslata robbantott ki a kormányoldalon belül. Az [origo] információi szerint a kormánypártok siófoki tanácskozásán Lázár maga hozta szóba a hetek óta kezdődött vitát, amelyet Orbán Viktor azzal igyekezett csillapítani, hogy olyan ügyről van szó, amelyben hamarosan amúgy is új megoldást kell találni.

"Az újabb Lázár-féle robogó vonat le lett állítva, egy időre leültettük az ügyet" - így fogalmazott az [origo]-nak egy fideszes képviselő azzal kapcsolatban, hogy a háromnapos siófoki frakcióülésen nem született döntés Lázár János frakcióvezető nagy vihart kavart módosító indítványáról, amely az önkormányzatok, a szolgáltatók és a kormány decemberi megállapodását felrúgva jelentősen csökkentette volna a megújuló energiát hasznosító és a kapcsolt áramot termelő erőművek támogatását. (Az ügyről korábban írt cikkünket itt olvashatja el.)

A kérdés a konfliktusos témákban amúgy is bővelkedő tanácskozás csütörtök éjszakába nyúló tárgyalási szakaszában, este tíz óra után került szóba, ám hangneme információink szerint nem volt olyan heves, mint az alkotmányozásról vagy az oktatás jövőjéről szóló vitáké. (A frakcióülés feszültségeiről ebben a cikkünkben olvashat részletesen.)

"Sokkal inkább hasonlított kulturált diskurzushoz, mint igazi vitához" - mondta a zárt ajtók mögött történtekről egy kormányzati tisztséget is betöltő képviselő. Igaz, véleménye szerint ebben a késői időpontnak és a figyelem lankadásának is szerepe volt, illetve az is hozzájárult, hogy a téma hátterével a jelenlévők 90 százaléka "nem igazán volt képben". A résztvevők azzal a feltétellel számoltak be a zárt ajtók mögött zajló tanácskozás részleteiről az [origo]-nak, ha nem közöljük a nevüket.

A módosítás ügyét több képviselő beszámolója szerint maga Lázár János vetette fel az ülésen azzal a korábban általa nyilvánosan is hangoztatott érveléssel, miszerint Magyarországon jóval drágább az áram, mint bárhol Európában, illetve hogy a jelenlegi szabályozás fenntartásával a magyar háztartások fizetik meg a "multinacionális és lobbiérdekeket szolgáló erőművek extraprofitját." A felszólalásban a frakcióvezető arra kérte a miniszterelnököt, hogy a decemberi megállapodás ellenére vegye fontolóra a kormány a rendszer megszüntetését vagy átalakítását.

Orbán Viktor válaszában nem mondott a kérésre igent, hanem szót adott a "másik oldalnak", a Lázár javaslatát korábban Facebook-oldalán bíráló Bencsik János energetikai államtitkárnak.

Az energetikai államtitkár azóta leszedte kritikus bejegyzését az oldaláról

A fejlesztési tárca államtitkára a résztvevők szerint higgadtan vázolta a közösségi oldalon még indulatosan kifejtett véleményét, miszerint a változtatás a távhőárak azonnali elszabadulásával járna. A résztvevők elmondása szerint ezután, mint az egyik leginkább érintett önkormányzat vezetője, szót kért és kapott Kósa Lajos debreceni polgármester is, aki Bencsiket támogatta érvelésével.

Orbán "lehűtötte" a frakcióvezetőt

Orbán Viktor mindezek után azzal zárta le a kérdést, hogy érti a felvetést, de az ellenérveket is, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a decemberi megállapodás értelmében két év múlva amúgy is megszűnne a támogatás, egy új struktúra kidolgozása pedig időigényes lenne. Vagyis szerinte fontolóra kell venni, hogy érdemes-e energiát fektetni olyasmibe, ami a jelenlegi rendszer megszűnését maximum csak kicsit felgyorsítaná.

A Lázár-javaslat ellenében a kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy a kormány fontosnak tartja, hogy a távhőárak ne emelkedjenek. Azt mondta, ha sikerül találni ilyen megoldást, a kormány nem zárkózik el, egyelőre azonban nem veszik napirendre a parlamentben a frakcióvezető indítványát, hanem a kormány "megvizsgálja a lehetőséget", és a témára három hét múlva visszatérnek.

A csütörtök késő este történtekről több, az [origo] által megkérdezett képviselő benyomása is az volt, hogy Lázár rosszul jött ki a vitából. Egyikük úgy fogalmazott, hogy Orbán nyilvánosan "lehűtötte" a frakcióvezetőt. A politikus a kormányfő érvelése után fel is ajánlotta, hogy visszavonja a javaslatát.

A Lázár által megváltoztatni kívánt kötelező átvételi rendszert (KÁT) eredetileg a megújuló energiát használó szél- és napenergia-, valamint biomassza-erőművek támogatására hozták létre. A szabályozás szerint ezektől az üzemektől a hazai villamosenergia-ellátó hálózatot irányító Mavirnak a piaci átlagárnál magasabb összegért kell átvennie a megtermelt áramot, cserébe az előállított távhőt ezek a szolgáltatók viszonylag olcsón tudják továbbadni a felhasználóknak.

A gyakorlatban az átvett mennyiség csaknem háromnegyedét ugyanakkor nem a megújuló, hanem az úgynevezett kapcsolt (vagyis áramot és hőt egyszerre termelő) erőművek állították elő, és ezek vették igénybe az ártámogatást. Utóbbit pedig - az áram árában - végső soron az áramfelhasználók fizették meg egységesen, tehát függetlenül attól, hogy távhővel fűtenek-e, vagy nem.

A kormány korábban többször jelezte, hogy meg kívánja szüntetni a piac egyes szereplőinek kedvező helyzetet, ám mivel a szakértők és az erőművek drasztikus távhőáremelést jósoltak a támogatás csökkentése miatt, a kormány decemberben átmenetileg letett szándékáról, hogy elkerülje a lakossági terhek növekedésével járó következményeket. A rendszert a fejlesztési tárca energetikai államtitkára, Bencsik János ígérete szerint az új ártámogatási struktúra megalkotásáig tartották volna fent.

Lázár János javaslata úgy változtatna ezen a rendszeren, hogy két lépcsőben 25, majd 35 százalékkal venné vissza a zöld és az úgynevezett kapcsolt erőművek által megtermelt, a KÁT-ban átvett áram kialkudott árát.

Belenyúlna a kormány a távhődíjakba is?

Annak ellenére egyébként, hogy Orbán Viktor a csütörtök esti vitában csak azt mondta, hogy a kormány "megvizsgálja a lehetőséget", a frakcióülés után, péntek délben tartott sajtótájékoztatóján Lázár már úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a kormány megszünteti meg a KÁT jelenlegi rendszerét. Mindezt közlése szerint ráadásul úgy, hogy az átalakítás ellenzőinek legerősebb aggálya közben nem valósul meg, vagyis a távhőárak nem emelkednek.

Ez utóbbit ugyanakkor több, a vitát érdemben követő (vagyis annak szakmai részleteivel is tisztában lévő) képviselő is ellentmondásosnak nevezte. Szerintük a kettősség egyetlen lehetséges feloldása, ha a gázárak tavalyi befagyasztásához hasonlóan a kormány - a szolgáltatók kárára - esetleg belenyúl az áram-, illetve távhődíjakba is.

Lázár egyébként már önmagában azzal is meglepetést keltett, hogy ő állt elő az energetikai javaslattal, korábban ugyanis nem volt aktív ezen a területen. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - ahova a javaslatot felháborodással fogadó Bencsik államtitkársága is tartozik - egyik tisztviselője az [origo]-nak úgy fogalmazott, hogy szerinte Lázár elképzelése mögött "sokkal inkább politikai, mint szakmai" okok és érdekek állnak, vagyis a benyújtáskor az motiválta a frakcióvezetőt (és az esetlegesen mögötte állókat), hogy a kormány az áram- és távhőárak terén is a lakosságnak kedvező, egyúttal népszerűségét növelő lépésekkel állhasson elő.

"A dolog szépséghibája, hogy semmi garancia arra, hogy az erőművek lenyelik a békát" - tette hozzá a forrás, aki szerint az is előfordulhat, hogy az áramot és hőt egyszerre termelő gázmotorok tulajdonosai leszerelik berendezéseiket, és kivonulnak az országból a rájuk kényszerített árfék vagy veszteségek miatt.

Bár a nemzeti fejlesztési tárca Lázár módosítójának benyújtása után azt ígérte, hogy "hamarosan" kialakítja szakmai véleményét a frakcióvezető javaslatáról, erre a minisztériumi forrás szerint "már nincs igény". "Az ügyben egyértelműen politikai döntés fog születni, és nem a minisztériumban, hanem Orbán Viktor fejében" - tette hozzá.