Csak formabontó ítélet írhatja felül Orbán vízióját

Orbán Viktor szerint már egy alkotmánybírósági (Ab) döntés sem változtathatja meg a január 31-én kialakult új nyugdíjbiztosítási rendszert, és az Ab eddigi döntései alapján merész húzás lenne a kormány egyik legnagyobb szabású törvényének a megsemmisítése. Bár többen is megtámadták a jogszabályt az Ab előtt, a bíróság ritkán forgat fel ilyen sok embert érintő jogszabályokat, sőt, az sem biztos, hogy érdemben foglalkozik a kérdéssel.

"Nem érdemes abban bízni, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) megváltoztatja az új rendszert, ezt nemcsak az alkotmányjoghoz konyító, hanem az új alkotmány megalkotásában részt vevő emberként is mondom" - mondta az új nyugdíjrendszerről szerdai sajtótájékoztatóján Orbán Viktor kormányfő. Orbán azt követően beszélt erről, hogy lezárult a határidő, amíg a magánpénztári tagok eldönthették, hogy az állami vagy a magánnyugellátást választják.

Az erről szóló törvényt többek között a legnagyobb magánpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség is megtámadta tavaly decemberben az Ab előtt. Az Ab már hetekkel ezelőtt kijelölte az ügyel foglalkozó alkotmánybírót, aki jelenleg dolgozik a jogszabály alkotmányosságát értékelő tervezeten, azt azonban nem lehet tudni, mikorra születik meg az ítélet. Az Ab környezetéből az [origo] úgy értesült, hogy az Ab jövő heti napirendjén sem szerepel az ügy tárgyalása.

Az emberi méltóság része vagy tulajdon a nyugdíj?

Az [origo]-nak több kormánypárti parlamenti képviselő is azt mondta, semmi rendkívüli nincs abban, hogy Orbán még az Ab döntése előtt határozottan kijelentette, nem változtatható meg a most kialakult rendszer. Szerintük Orbán igazát támasztja alá az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata is. Gulyás Gergely, az parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának fideszes alelnöke az [origo]-nak azt mondta: szerinte az új nyugdíjrendszerről szóló törvény sem a jelenlegi, sem az új alkotmány alapján nem alkotmányellenes, mivel a jogszabály nem vezet tulajdonjogi sérelemhez.

Gulyás szerint az Ab abban az esetben sem kaszálná el a törvényt, ha meglenne a testület korábbi jogköre. Az országgyűlés még novemberben szűkítette az Ab jogkörét úgy, hogy a testület nem vizsgálódhat a költségvetést, adókat, illetékeket érintő ügyekben. Később ezt úgy módosították, hogy az Ab mégis vizsgálódhat ezekben az ügyekben is, ha a jogszabályok alapjogokat sértenek. Az alapjogok közé azonban nem került be a tulajdonhoz való jog, ami a magán-nyugdíjpénztári pénzek elvonásának vizsgálata során lehet fontos.

Az Ab csak akkor semmisítheti meg a költségvetésről, adókról, illetékekről és járulékokról szóló jogszabályokat, ha azok sértik az élethez, emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelmét, a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz, illetve a magyar állampolgársághoz fűződő jogokat. Bár a magánnyugdíjpénztárak ügyét elvileg lehet járulékokról szóló kérdésként is kezelni - ami a korlátozás alá eső témák közé tartozik - nem valószínű, hogy a testületet ez megakadályozná, hogy döntést hozzon az ügyben. Egyrészt a testület kapott olyan beadványt, amely szerint a törvény az emberi méltóságot sérti, másrészt kezelheti azt egy magánvagyonról, az emberek megtakarításáról szóló jogszabályként is, amire nem terjed ki a korlátozás.

Minden eddiginél nagyobb falat a nyugdíj

Az Ab az eddigi gyakorlat szerint általában utólag, egy-egy döntésének napjával vagy későbbi határidővel semmisíti meg az alkotmányellenesnek talált jogszabályokat. Ha ez történne a nyugdíjtörvény módosításával, akkor annak a gyakorlatban kevés hatása lenne, hiszen az állami rendszerbe való átlépésekről vagy magánpénztárban maradásról január 31-ig kellett dönteni. Ebben az esetben tehát a lényegen nem változtatna az Ab határozata, mindenki maradna abban a rendszerben, ahol jelenleg.

Az Alkotmánybíróságnak ugyanakkor megvan a lehetősége arra is, hogy visszamenőleges hatállyal semmisítsen meg törvényeket. Korábban a testület élt is ezzel a lehetőséggel, de nem korlátlanul: 2003-ban például a Csongrád Megyei Bíróság azt kérte az Ab-tól, hogy visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a csődtörvény egyik sokat vitatott szakaszát, de a testület végül "a lezárt jogviszonyok kíméletére tekintettel" csak "ex nunc hatállyal" (a latin kifejezés jelentése: mostantól) törölte a szakaszt.

Volt példa ugyanakkor arra is, hogy széles tömegeket érintő ügyben visszamenőleges hatályú döntést hozott az Ab. Tavaly január végén így döntöttek az akkor már hatályban lévő vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részéről (igaz, akkor még nem járt le az adóbevallás határideje). 2009-ben pedig több ezer parkolási per indult újra, amikor az Ab visszamenőleges hatállyal megsemmisített azt a törvényt, amely szerint meg kellett szüntetni az eljárásokat, ha több mint egy év eltelt a parkolás óta.

Hány embert érinthet a döntés?
Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság adatai szerint valamivel több, mint 102 ezer magán-nyugdíjpénztári tag, azaz az összes tag 3,3 százaléka döntött úgy, hogy nem lép át az állami nyugdíjrendszerbe. 96,7 százalék azonban elhagyta a magánkasszákat. Aki magánpénztári tag marad, az a kormánypártok által elfogadott jogszabály szerint a jövőben nem lesz jogosult állami nyugdíjra, kizárólag a pénztári megtakarításaiból jut nyugdíjhoz.

"Csak egy határozott megfogalmazás"

Gulyás szerint az Ab tekintettel szokott lenni arra, hogy az ítéletnek milyen gazdasági következményei vannak. A magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat a kormány az állami nyugdíjkassza egyensúlyba hozására irányította át az állami nyugdíjrendszerbe, egy részét pedig az államadósság csökkentésre akarja fordítani. Gulyás hozzátette: éppen ezért nem is készülnek olyan forgatókönyvvel, hogy mi történik akkor, ha az Ab mégis megsemmisíti a jogszabályt.

Hasonlóan fogalmazott egy másik kormánypárti parlamenti képviselő is, aki arra számít, hogy az Ab nem semmisíti meg a jogszabályt. A politikus szerint az Ab figyelembe fogja venni, hogy a törvény össztársadalmi érdeket szolgált, illetve kényszerhelyzetben született. Ezzel arra utalt, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan. A politikus hozzátette: Orbán kijelentésébe "bele lehet magyarázni túlzott önbizalmat, valójában azonban csak egy határozott megfogalmazás volt" - mondta.