Soron kívül tárgyalja a Biszku-ügy beadványát az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság soron kívül tárgyalja a Biszku Béla ügyében írt bírói beadványt, amely miatt a volt kommunista belügyminiszter elleni eljárást felfüggesztették. Egyelőre nem tudni, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság mely jogszabály miatt fordult az Ab-hez.

Az Alkotmánybíróság soron kívül vizsgálja a Biszku Béla ellen, a nemzetiszocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt indult büntetőper bírájától érkező indítványt. Az egykori kommunista vezető elleni büntetőpert a Budai Központi Kerületi Bíróságon eljáró bíró függesztette fel arra az időre, amíg indítványát az Ab elbírálja.

Az Ab honlapján olvasható, hogy a testület - egy 1997-es állásfoglalása szerint - a bírói kezdeményezéseknek elsőbbséget biztosít. Az Alkotmánybíróságon pénteken nem tudtak felvilágosítást adni arról, hogy meddig tart majd a konkrét indítvány elbírálása. A törvény szerint akkor van lehetősége az eljáró bíróságnak az Ab-hez fordulni, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelyet alkotmányellenesnek vél.

Biszku Béla egykori magas beosztású MSZMP-politikus, belügyminiszter ellen január végén emelt vádat az I. és XII. kerületi ügyészség a "nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása" miatt. A vádirat lényege szerint Biszku Béla egy 2010. augusztus 4-én sugárzott televíziós műsorban nagy nyilvánosság előtt a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tűntette fel.

A büntető törvénykönyv szerint "aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".

Nagy nyilvánosság előtt tavaly júniusban mutatták be a Biszku Béláról szóló dokumentumfilmet, de a vádemelés nem emiatt, hanem az augusztus 4-én, a Duna Televízió Közbeszéd című adásában elhangzott állítása miatt történt: azt mondta, hogy 1956 nem forradalom volt. Ezután a Jobbik feljelentette Biszkut a kommunizmus bűneinek tagadása miatt, a vádemelés végül idén januárban történt meg.