Most akkor mit is enged a patakba a Mal?

Súlyos környezetszennyezéssel vádolta meg a vörösiszap-katasztrófa óta állami ellenőrzés alá vont Mal Zrt-t a Greenpeace, a cég felügyelője szerint azonban a környezetvédők melléfogtak. Az [origo] részt vett egy bejáráson, amelyen kiderült: valóban szennyezett víz kerül a patakba. A víz lúgosságát ugyan még a patak előtt semlegesítik, de maradnak benne veszélyes anyagok.

"Kössünk fegyverszünetet!" - ajánlotta fel szerda délután a kolontári vörösiszap-tározó gátján állva Kossa György alezredes, a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa óta állami ellenőrzés alatt álló Mal Zrt. koordinátora. A megszólított fél Tömöri Balázs, a Greenpeace magyarországi kampányfelelőse volt, aki egy nappal korábban szándékos környezetszennyezéssel vádolta meg a timföldgyárat üzemeltető céget.

A környezetvédők felháborodásának oka az volt, hogy a Kolontárt és Ajkát összekötő út mentén felfigyeltek három csőre, amelyekből szennyvíz folyik az árokba, majd onnan a Torna patakba, amely a Marcalba ömlik. A környezetvédők mintát vettek az anyagból, amit egy osztrák és egy magyar laboratóriumban vizsgáltattak be, és súlyosan szennyezőnek minősítettek.

Magas értékek

Az eredmények szerint a csőből kifolyó víz erősen lúgos (12 fölötti pH-értékű, a semleges kémhatás 7-es lenne) és nagyon magas koncentrációban tartalmaz bizonyos fémeket: az alumíniumtartalma literenként 200 milligramm (az alumínium mérgező a halak számára), az arzéntartalma pedig literenként 1300 mikrogarmm (a felszíni vizek esetében nincs határérték, de az ivóvíz esetében a 10 mikrogramm a megengedett literenként).

A Greenpeace szerint a szennyvíz azért kerül a patakba, mert a teljesen megtelt, illetve a gátszakadás miatt még mindig nem használható tározókban már nem találnak helyet, vagyis a három cső "a Mal Zrt. illegális szennyvízelvezetője." Kossa szerdán tagadta ezt. A csövek szerinte nem a tárolóból, hanem a sérült X. kazetta előtti elöntött területről vezetik el csurgalékvizeket, amelyet még az előtt semlegesítenek, hogy a patakba jutna. Szerinte a víz magas szervesanyag-tartalma is mutatja, hogy a szántóföldről származik.

Miután a csövekből kifolyó víz eredete iránt szerdán többen - köztük az [origo] munkatársa - is érdeklődtek Kossánál, az ezredes Tömörit és néhány újságírót is meghívott arra a bejárásra, amelynek során Jávor Benedeknek, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnökének mutatták a sérült tározónál zajló munkálatokat. A vendégeket terepjárókkal vitték körbe a gátakon, és bejuthattak a tragédiát okozó X. kazetta falai közé is.

A Greenpeace által kifogásolt kifolyók a tározók mellett

Miközben folyik a kárelhárítás, illetve a sérült X. kazetta befoltozása (ez még körülbelül két hónapig tart), a Mal Zrt. folyamatosan termel, a keletkező vörösiszapot pedig az átszakadt tározótól délre található kisebb, X/A jelű kazettába fejtik. A vörösiszap ekkor még rendkívül híg, hiszen egy csővezetékrendszeren keresztül jut el a gyárból a tárolóba. Az ígéretek szerint február végétől úgynevezett száraz technológiára állnak át, ekkortól nagy tömbökben szállítják majd az iszapot a tározóba.

"Emberéleteket kell védeni"

A X. kazetta mögött található IX. kazetta tetejéről több tízezer köbméter lúgos vizet szivattyúztak le, így felszínre bukkantak például a korábban illegálisan a tározóba hajigált lomok is. A leszivattyúzott víz egy része, a csurgalékvizekhez hasonlóan az árokba, majd onnan, semlegesítés után a patakba került (más része visszakerült a gyárba, ahol újra felhasználják). Erre azért volt szükség, hogy csökkentsék a gátakra nehezedő nyomást. "Katasztrófahelyzet-kezelés folyik, az emberéleteket kell védeni" - magyarázta az alezredes, miért nem maradhat a víz a tározókban.

A Greenpeace Kossa szerint ott hibázott, hogy közvetlenül a csőből, illetve az árokból vették a mintát, nem várták meg, míg hat a semlegesítés. Az arzén ugyanis lúgos közegben aktív (vagyis veszélyes az élőlényekre), semleges vagy savas környezetben viszont kicsapódik. A Greenpeace megbízásából készült mérések is azt mutatják, hogy a semlegesítő állomás után a pH-értékkel együtt jelentősen csökkent az arzénkoncentráció: literenként 1300-ról 93,1 mikrogrammra.

Tömöri Balázs szerint a bejárás segített tisztázni a helyzetet, így már arról lehet vitatkozni, hogy jó-e, ha semlegesítve ugyan, de mégiscsak a természetbe engedik a szennyvizet. Az arzén mennyisége szerinte a semlegesítés után is túl sok, hiszen az anyag felhalmozódik az élő szervezetekben. A kampányfelelős szerint ugyanakkor a csövekből folyó szennyvíz esete megmutatta, hogy mennyire nem átláthatóak az állami felügyelet alá vont Mal Zrt-nél zajló kárelhárítási munkák.