Tizenkét kérdéssel kérik ki az emberek véleményét az új alkotmányról

Egy tizenkét eldöntendő kérdésből álló kérdőíven kéri ki az emberek véleményét az új alkotmányról az alaptörvényt előkészítő testület - jelentette be a testület elnöke. A fideszes Szájer József szerint az állampolgároktól megkérdezik például, hogy az alkotmány adjon-e szavazati jogot a gyerekek után, és engedélyezze-e a tényleges életfogytiglani börtönbüntetést. A kérdőíveket két héten belül kapják meg a választópolgárok, és két hetük van a visszaküldésre.

Tizenkét kérdésből álló kérdőívet küld a választókorú állampolgároknak a napokban a nemzeti konzultációs testület, hogy kikérje véleményüket a készülő új alkotmányról - jelentette be vasárnap a fideszes Szájer József.

Az emberektől többek között azt tudakolják majd, hogy az új alkotmány csak az állampolgári jogokat tartalmazza-e, vagy a kötelezettségeket is felsorolja, illetve hogy az alaptörvény olyan közös értékeket is védelem alá vegyen, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség.
Szintén megkérdezik az emberektől, hogy járjon-e szavazati jog a kiskorú gyermekek után, vagy hogy "engedjék-e a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását". A kérdések között szerepel majd az is, hogy az új alaptörvény "vállaljon-e kötelezettséget a jövő nemzedékek után".

Szájer szerint az általa vezetett nemzeti konzultációs testület arra is választ vár, hogy az új alkotmány fejezze-e ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét, védje-e a Kárpát-medence természeti sokféleségét, valamint a nemzeti vagyont. Egy kérdés arra vonatkozik, hogy csak átlátható gazdasági hátterű társaságok számára legyen-e nyitva az állami forrásokhoz való hozzájutás, a közbeszerzésekben való részvétel.

Az embereket megkérdezik arról is, hogy az alkotmány engedélyezze-e a bíróságok számára a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását, valamint hogy szankcionálják-e, ha valaki nem jeleneik meg a parlamenti bizottságok előtt, miután beidézik. Szájer József a további kérdéseket részletezve kifejtette, kíváncsiak arra, hogy az emberek szerint kell-e az alkotmánynak korlátot állítania a mindenkori kormányokkal szemben annak érdekében, hogy az adósságállomány ne haladhasson meg egy bizonyos szintet.

Kérdésre hozzáfűzte, a határon túli magyarokkal kapcsolatos szavazati jog egy későbbi, a választójogi törvénnyel összefüggő kérdés, és arról már folyik egy vita.

"Olcsóbb, mint egy népszavazás"

A tizenkét kérdésre különféle válaszlehetőségeket ajánlanak majd fel, a kérdőív végén pedig írásban a véleményüket is kifejthetik a választópolgárok - mondta Szájer. A politikus szerint az emberek a kérdőíveket díjmentesen küldhetik majd vissza a kormánynak. Az íveket a napokban kezdik nyomtatni, és várhatóan tíz napon, két héten belül minden választópolgár megkapja. Ezután két hét áll rendelkezésükre, hogy azt visszaküldjék. A feldolgozást a kormány apparátusa végzi majd.

A kérdőívek költségét firtató újságírói felvetésre a fideszes politikus azt mondta, hogy a töredékébe kerül annak, mint amit egy országos népszavazás elrendelése jelentene. Korábban az MSZP részéről többször elhangzott az a követelés, hogy egy esetleges új alkotmány csak azután lépjen életbe, ha azt az ország lakossága népszavazáson is támogatásáról biztosította.

Szájer a korábban MSZP-s, most független SZili Katalinnal közösen ismertette a kérdéseket

A Fidesz és a KDNP a héten változtatta meg az az alkotmányozás forgatókönyvét, mivel a kormánypártok szeretnék nagyobb társadalmi támogatást szerezni hozzá, és szeretnék elérni, hogy az ellenzéki pártok is visszatérjenek a folyamatba.. Az [origo]-nak nyilatkozó képviselők attól tartottak, hogy az új alaptörvényre ráragad az, hogy ez a Fidesz, vagy személyesen Orbán Viktor alkotmánya (az erről szóló cikkünket itt olvashatja részletesen).

Az alkotmányozás tavaly megkezdett munkájából korábban sorra kiléptek az ellenzéki pártok, és bár a kormány régóta ígérte, hogy a választópolgárok véleményét is kikéri az alkotmányról, ennek formája is ismeretlen volt eddig. Mivel a kérdőívek csak most készültek el, az alkotmányozás az eredeti menetrendhez képest későbbre csúszott, és elnapolták azt a tervet is, hogy a parlament már március 15-én "alkotmányozó nemzetgyűléssé" alakuljon, amely kizárólag az új alkotmánnyal foglalkozik. (erről itt olvashat bővebben).