Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter csütörtökön a parlament oktatási bizottsága előtt azt mondta, "a minisztériumán belüli közhangulatnak megfelelően" ő maga azt támogatná, ha a tankötelezettség felső korhatárát legfeljebb 16 évre csökkentenék a Széll Kálmán-tervben szereplő 15 év helyett.
Az elképzelést több oktatási szakértő és fideszes oktatáspolitikus is tiltakozással fogadta, az oktatási államtitkárság pedig közölte, hogy nem az ő javaslatukra került be a reformcsomagba. Az elképzelés inkább gazdasági megfontolás miatt került be a tervbe, amit az is alátámaszt, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelezte, tőlük származik az ötlet (az elképzelésről és fogadtatásáról ebben a cikkünkben részletesen olvashat).
Az oktatási államtitkárság ugyan szintén tervezte a jelenleg 18 éves korig tartó tankötelezettség leszállítását, de a készülő közoktatási törvény legutóbbi, szakmai vitára bocsátott változatában 17 év szerepelt. A terv szerint a szakmunkásokat a jövőben három évig képeznék, így a jelenleg 18 éves korig kötelező iskolába járás helyett akár már 17 évesen, szakmával a kezükben elhagyhatnák a fiatalok az iskolát. Ha viszont a tankötelezettség csak 15 éves korig tartana, az azt jelenthetné, hogy az ebben a korban az oktatásból kilépők semmiféle szakképzettséget nem szereznének.
Az [origo] információi szerint oktatási államtitkárságon azzal számolnak, hogy a Széll Kálmán-tervben foglaltak nincsenek kőbe vésve, a kormányon belül egyeztetések folynak, és jelenleg úgy tűnik, hogy kompromisszumos megoldás születhet. Az államtitkárság szerint így van rá esély, hogy a kormány végül 16 évben határozza meg a tanköteles kor felső határát.