Egyetlen lemondás, sok tiltakozás kíséri az szt-tisztes listát

Medgyessy Péter korábbi kormányfő úgynevezett D-209-es kartonját töltötték le a legtöbbször arról a múlt héten indult honlapról, amely a Kádár-rendszer szigorúan titkos (szt) állományú tisztjeit tartalmazza. A honlap üzemeltetői egy hét alatt közel száz tiltakozó levelet kaptak, amelyekben az érintettek tagadták, hogy önként vállalták volna az előző rendszer kiszolgálását. A lista miatt lemondott posztjáról a Budapesti Ügyvédi Kamara alelnöke.

"A rólam készült dokumentumok, amelyek a Történeti Hivatalban vannak elhelyezve és felhatalmazásom szerint a helyszínen mindenki részére megtekinthetők, hamisítványok, mert a rendelkezésre álló iratok egyértelműen cáfolják, hogy szt-tiszt lehettem volna" - olvasható Boros Imrének, az első Orbán-kormány egyik miniszterének a levelében. Boros levele azon a múlt hét kedden elindult honlapon olvasható, amely a Kádár-rendszer Belügyminisztériumának (BM) szigorúan titkos (szt) állományú tisztjeit tartalmazza.

Blazovich Péter, a honlapot működtető Emlékpont Központ igazgatója az [origo]-nak azt mondta, hogy hétfőig közel 300 levelet kaptak, ezeknek 20 százalékát tették ki a Boroséhoz hasonló negatív vélemények. Ezekben az érintettek, illetve a hozzátartozók a honlap működtetőinél szerették volna elérni, hogy saját, illetve rokonaik adatlapja kerüljön le az oldalról. Az intézet vezetője szerint a panaszosok általában tagadták, hogy az érintett szt-tiszt lett volna. Blazovich szerint Boros azt is kérte, hogy a levelét közöljék a honlapon.

A korábbi miniszter levele mellett a honlap készítői saját, szerkesztői véleményüket is közölték, amelyben azt írják, nem ők állítják, hogy Boros szt-tiszt lett volna, hanem a Kádár-rendszer Belügyminisztériuma állította ezt, vagyis ha hamis Boros kartonja, akkor a hamisítást az akkori BM követte el. Blazovich ezzel indokolta azt, hogy miért nem módosították utólag a beérkezett panaszok hatására az adatbázist, azt ugyanis kizárólag az egykori BM-ből származó dokumentumokból állították össze. Az intézet vezetője szerint így csak olyan kritikáknak adtak helyet, amelyek névelírásokra vonatkoztak. Ezeknek azonban főként az volt az oka, hogy az egykori BM aktái között vannak elgépelt iratok.

Blazovich közölte, kifejezetten kérik a listán szereplőket, hogy mondják el a saját véleményüket, történetüket, ezeket pedig közölni fogják az érintett adatlapján. A folyamatos frissítésekről azonban csak az egyes adatlapokat, kartonokat böngészve tájékozódhatnak a honlap olvasói. Blazovich szerint a honlap elindítása előtt több jogász véleményét is kikérték, kizárólag csak olyan adatokat közöltek, amelyek a jogszabályok alapján megjeleníthetők. Ha a listán szereplők közül ennek ellenére valaki mégis pert indítana, azt az intézet felvállalja - mondta Blazovich. Hozzátette, nem számít arra, hogy az egykori szt-tisztek közül bárki is keresné a nyilvánosságot. Az Emlékpont Központ céltartalékot azonban nem különített el a lehetséges perekre.

A D-209-es a legnépszerűbb

Egy hét alatt a honlapot 282 ezer egyedi látogató kereste fel az üzemeltetők szerint. Egy látogató átlagban 12 percet tölt az oldalon és 26 szt-tiszt kartonját tekinti meg. A legnépszerűbb Medgyessy Péter korábbi kormányfő adatlapja, a D-209-es karton volt, ezt hétfőig 24 780 alkalommal töltötték le. A honlap készítői folyamatosan frissítik az adatokat, így került fel az abc-sorrendben található szt-tiszti listára Boros adatlapja mellé például a korábbi miniszter levele, illetve a készítők ezzel kapcsolatos álláspontja.

A honlap üzembe helyezése óta több közszereplőről is kiderült, hogy feltehetőleg szt-tiszt volt. A Magyar Nemzet szombati számában írt arról, hogy azonosításuk szerint Fekszi Márta, a Gyurcsány-kormány korábbi külügyi államtitkára is megtalálható a listán, akit februárban az ügyészség a moszkvai kereskedelmi képviselet eladása miatt meggyanúsított. Fekszi név szerint nem szerepel a névsorban, a lap a honlapon közzétett adatokból - születési dátum, anyja neve - következtette ki, hogy a korábbi államtitkárról van szó. A napilap egy éve már megkereste Fekszit, aki akkor tagadta, hogy szt-tisztként alkalmazták volna. Hozzátette, minden külügyesnek volt köze az állambiztonsághoz. Fekszit többszöri próbálkozásra sem sikerült elérnünk. Blazovich szerint Fekszi a honlapon megjelentekre semmilyen módon nem reagált.

A Külügyminisztérium szerdai közleményében azt írta, múlt péntek óta vizsgálatot folytatnak arról, hogy a honlapon közölt lista külügyminisztériumi vonatkozásai megfelelnek-e a valóságnak. A Heti Válasz című hetilap csütörtökön utcára kerülő számában az olvasható, hogy az szt-tisztek között volt Lovró Csaba jelenlegi ciprusi nagykövet, korábban a Külügyminisztérium személyzeti főnöke, és Dömény János, aki az előző kormány idején a szaktárca "minősített iratokat felülvizsgáló" bizottságának tagja volt.

A lista nyilvánosságra kerülése után lemondott posztjáról Bérczes Róbert, a Budapesti Ügyvédi Kamara alelnöke. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke erről az [origo]-nak azt mondta, hogy a honlap megjelenése után többen átnézték a listát, és ők bukkantak rá Bérczes nevére. Réti közölte, hogy ez után leültek Bérczessel beszélgetni, aki pontosan tudta, mi a teendő, és lemondott elnökhelyettesi posztjáról. Réti közölte, hogy ezt ajánlják a kamara minden olyan tisztségviselőjének, akik szt-tisztek, vagy azok voltak. A kamara elnöke hozzátette, hogy Bérczesen kívül más kamarai tisztségviselőt nem találtak a nyilvánosságra hozott listán. Ungváry Krisztián, az szt tiszti adatbázis összeállításában részt vevő történész azt mondta, biztos benne, hogy további közszereplőkről fog kiderülni, hogy szt-tisztek voltak.

Önként vállalták

A www.szigoruantitkos.hu internetes oldal 669 szigorúan titkos tiszt adatait tartalmazza. Az szt-tisztek BM III/II. csoportfőnökség állományába tartoztak - és ellentétben az III/III-as főcsoportfőnökségbe tartozók többségével - önként, ideológiai meggyőződésből vállalták a munkát, amelyért fizetést is kaptak. Az szt-tisztek elhárító munkát végeztek, fedőállásuk volt, közülük többen dolgoztak a MÁV-nál, a postánál, szállodákban, kutatóintézetekben.

A március elsején elindított honlap az első olyan komolyabb próbálkozás, amely megpróbálja számba venni az előző rendszerben dolgozó szt-tiszteket, míg korábban a III/III-as ügynökökről készültek listák. A kutatást az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található iratanyag alapján Boér Zoltán, Fráter Olivér és Ungváry Krisztián történészek állították össze. A kutatást a Hódmezővásárhelyen található Emlékpont Központ vezette. Többek között ez volt az oka annak, hogy Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, hódmezővásárhelyi polgármester is jelen volt a honlapot elindító sajtótájékoztatón.

Magyarországon máig nem rendeződött az ügynökkérdés, mert - szemben például az egykori NDK-val - nem váltak teljes körűen hozzáférhetővé az egykori állambiztonság iratai. Az állambiztonsági szervek dokumentumainak csak egy része került a Történeti Hivatalhoz, majd annak utódjához, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához. Az iratok egy részét a rendszerváltás előtt megsemmisítették, más része eltűnt. Jelentős mennyiségű iratanyag maradt ugyanakkor az 1990-ben létrejött Nemzetbiztonsági Hivatalnál - jelenlegi nevén Alkotmányvédelmi Hivatalnál -, ahol államtitokként kezelik őket.