Pontosan mi történt 2008. május 15-e és július 30-a között? - ez az egyik legfontosabb kérdés, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség a moszkvai kereskedelmi képviselet épületének eladása miatt indított nyomozás során próbál megválaszolni. Egy, a nyomozás részleteit ismerő, vezető beosztásban dolgozó állami tisztviselő az [origo]-nak azt mondta: az elmúlt évek egyik legzavarosabb állami ügylete hiába húzódott éveken keresztül, az ügy szempontjából ez a két és fél hónap kulcsfontosságú volt.
A 17 ezer négyzetméteres, az orosz kormánynegyed közelében fekvő épület eladását a magyar kormány 2005 novemberében kezdte előkészíteni. A kormány évekkel később, 2008 márciusában kötötte meg az adásvételi szerződést a luxemburgi bejegyzésű Diamond Airrel. A vevő erre hivatkozva utalta át a 4 milliárd forintos vételárat. Az ügyészség gyanúja szerint azonban az adásvételi szerződést szabálytalanul kötötték meg, azt ugyanis nem előzte meg pályáztatás. A második, 2008 novemberében megkötött szerződést már megelőzte egy zártkörű pályázat, amelyet a korábbi vevő megnyert. Az ügyészség gyanúja szerint, ha szabályosan adták volna el az ingatlant, akkor legalább 6 milliárd forinttal többért lehetett volna értékesíteni az épületet.
Bár az ügyészség 2009 novembere óta nyomoz, nagyobb érdeklődés azóta kíséri az ügyet, hogy február 8-án az ügyészség őrizetbe vette Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatóját, Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet és Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium korábbi államtitkárát. Néhány nappal később a bíróság elrendelte mindhárom gyanúsított szabadon engedését, de az eljárás folytatódik ellenük. Göncz Kinga korábbi külügyminisztert pedig a múlt szerdán hallgatták ki tanúként az ügyben. Az [origo]-nak a névtelenséget kérő tisztviselő azt mondta, hogy a gyanúsítottak száma bővülhet, az ügyészség további tanúk kihallgatását tervezi.
Egy különös levéltől az emlékezetkiesésig
Az ügyészség azt a külügyminisztériumi levelet tekinti az ügy fordulópontjának, amelyről elsőként tavaly év elején az [origo] számolt be. Fekszi Márta, a Külügyminisztérium korábbi államtitkára és Faller Jenő, a minisztérium szakállamtitkára 2008. május 15-én küldött levelet Tátrainak, az MNV akkori vezérigazgatójának. Az államtitkárok a levélben az épület eladásáról szóló, 2008. márciusi szerződést bírálják, szerintük ugyanis az adásvételi szerződésben szereplő 4 milliárd forintos vételár hátrányos volt a magyar állam számára, másrészt felróják azt is, hogy Székely Árpád nagykövetnek nem volt felhatalmazása a szerződés aláírására.
Két hónappal később, július 30-án a magyar kormány újrakezdte az épület eladásáról szóló eljárást. Az MNV döntéshozó testülete, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) ekkor járult hozzá ahhoz, hogy zártkörű pályázatot írjanak ki az épület eladásáról. Az [origo] birtokába került belső levelezések szerint az ügy szereplői - a Külügyminisztérium és az MNV vezetői - a leveleikben úgy fogalmaznak, mintha az épületet korábban nem adták volna el, illetve mintha nem is létezett volna a külügyi államtitkárok fentebb említett levele.
Dobogókői kormányülés
Az államtitkárok levele, illetve az eladás újraindítása közti két és fél hónapban számos fontos esemény történt, amelyeknek a részleteit - az [origo] információi szerint - az ügyészség próbálja feltárni. Az egyik ilyen esemény a Gyurcsány Ferenc vezette kormány 2008. június 10-11-e között Dobogókőn megtartott ülése volt. A kormányülésen elfogadott, nem nyilvános kormányhatározat hagyta jóvá a moszkvai ingatlan eladását. A nyomozati anyagokat ismerő források szerint a kormányülés napirendi pontjai között az épület eladása nem szerepelt, az összefoglaló végére mégis odakerült egy erre utaló mondat.
A kormányhatározatban az olvasható: "A moszkvai kereskedelmi kirendeltségnek az állami vagyonkörből való kikerülése lezárult, továbbá a kormány felhívta a külügyminisztert, hogy a pénzügyminiszterrel együttműködve gondoskodjon az állami vagyonról szóló 2007. évi törvényben előírt iratok beszerzéséről." Ez az elsőre nehezen érthető mondat az ügyészség, illetve az ügyet ugyancsak vizsgáló Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) szerint azt jelenti, hogy az épületet eladták, és a kormány felkéri a két minisztert, hogy utólag papírozzák le az ügyet, vagyis szerezzék be a szükséges iratokat.
A kormányhatározat jelentőségét az adja, hogy az akkori kormány tagjai nem hivatkozhatnak arra, hogy nem tudtak arról, hogy az épületet korábban már egy szabálytalan adásvételi eljárás keretében értékesítették. Az ülésen az [origo] információi szerint részt vett többek között Fekszi is. Ez szokatlannak számít, az államtitkárok ugyanis akkor szoktak részt venni a kormányülésen, ha miniszterüket helyettesítik, az ülésen azonban Göncz Kinga akkori külügyminiszter is részt vett. A nyomozás részleteit ismerő forrás szerint az ügyészség egyebek mellett arra is kíváncsi, hogy ki és mire hivatkozva fogalmazta meg a kormányhatározatot.
Az eltitkolt moszkvai utazás
Erre az időszakra esik az MNV vezetőinek rejtélyes moszkvai útja is. Fekszinek egy 2008. június 19-én írt, Székelynek címzett leveléből derül ki, hogy Morvai Attila, az MNV akkori vezető jogtanácsosa Moszkvába utazott, hogy segítsen a nagykövetnek az ingatlaneladás előkészítésében. Bár a levelezésben nem szerepel, de a nyomozás részleteit ismerő forrás szerint Morvaival együtt Tátrai is Moszkvába utazott az ügyben. A forrás szerint a moszkvai utazás meglepte a nyomozókat, erről ugyanis nem készült semmilyen úti jelentés az MNV-nél. A Kehi vizsgálata szerint ráadásul a moszkvai utazást később tanulmányútnak álcázták. A nyomozás részleteit ismerő forrás szerint egyelőre az ügyészség sem tudja, hogy pontosan mi történt a moszkvai utazás alatt, illetve miért volt rá szükség.
Az [origo] információi szerint az ügyészség számára egyelőre nem világos az sem, hogy az NVT miért fogadta el 2008 július végén a pályázat kiírásáról szóló előterjesztés részeként a 19 millió dolláros értékbecslést, miközben az épületet márciusban 23,6 millió dollárért - 4 milliárd forintért - eladták. Tátrai kitart amellett, hogy formálisan nem ismerte az ügy előzményeit, vagyis nem tudott a 2008. márciusi szerződésről - mondta az [origo]-nak a forrás. Az MNV korábbi vezetői valószínűleg azért tartanak ki amellett, hogy nem ismerték az ügy előzményeit, mert az áron aluli eladással, vagyis a hűtlen kezeléssel az [origo] információi szerint nem a Külügyminisztérium embereit, hanem a vagyonkezelő korábbi vezetését gyanúsítja az ügyészség. A gyanú szerint ugyanis, ha szabályosan adták volna el az ingatlant, akkor milliárdokkal több folyhatott volna be a magyar államkincstárba. Így valószínűleg a hátralévő kihallgatásokból derülhet ki, hogy az ügy szereplői közül ki és miről tudott.