Benyújtotta az alkotmánytervet a parlamentnek a Fidesz-KDNP

A Fidesz frakcióvezetője szerint a most benyújtott tervezet a jövő Magyarországának alkotmánya lehet, a KDNP-s Harrach Péter szerint pedig minden magyar alkotmánya lesz. Az új alaptörvényről várhatóan április 18-án tart zárószavazást az Országgyűlés.

Beterjesztette az Országgyűlés elé alkotmányjavaslatát a Fidesz-KDNP. A frakciószövetség alaptörvény-tervezetét a két frakcióvezető, Lázár János (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) hétfőn adta át a parlament főtitkárának. Soltész István tájékoztatása szerint az alkotmány általános vitája március 22-én, kedden kezdődhet, a zárószavazás pedig április 18-án, hétfőn lehet az Országgyűlésben.

Lázár a parlamenti benyújtás előtt azt mondta: "Azt reméljük, hogy a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja nevében ma a jövő Magyarországának alkotmányát, Európa egyik legjövőorientáltabb alkotmánytervezetét tudjuk beterjeszteni".

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint ez az alaptörvény a teljes nemzet, minden magyar ember alkotmánya lesz. Az új alaptörvény a múltat, a jelent és a jövőt is átfogja, hiszen a történeti alkotmány értékeire alapozva, a jövő építésére szólít fel - fogalmazott a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője a Parlamentben.

Lázár János és Harrach Péter a Sándor-palotában Schmitt Pál köztársasági elnöknek is átadta az alaptörvény-tervezetet. A Fidesz frakcióvezetője arra kérte az államfőt: forduljon felhívással a parlamenti képviselőkhöz, hogy vegyenek részt az alkotmányozás folyamatában.

Bár a kormánypártok alkotmánytervezete sok elemében hasonlít a jelenleg hatályos alaptörvényre, vannak lényegi változtatások is. Az [origo] alkotmányról szóló összefoglalóját itt olvashatja. A kormánypárti frakciók csütörtökön komolyabb vita nélkül döntöttek arról, hogy alkotmány helyett hivatalosan alaptörvénynek fogják hívni az ország legfontosabb szabályait magában foglaló dokumentumot.

Az [origo]-nak az ülés több résztvevője azt mondta, szerintük a legfontosabb döntés az volt, hogy nemzeti hitvallásnak fogják hívni az alkotmány preambulumát (a másik verzió a nemzeti nyilatkozat volt). A névtelenséget kérő résztvevők szerint "számtalan apró nüansz" felvetődött a szerdán nyilvánosságra hozott tervezettel kapcsolatban, szavazást azonban mindössze két dologról kért a miniszterelnök: a preambulum elnevezéséről, illetve arról, hogy a koncepciót alaptörvénynek vagy alkotmánynak nevezzék-e. A képviselők "meggyőző többsége" végül is az előbbire voksolt.