"Alapjában nehezül meg a védelem" - a zöldombudsman az alaptörvényről

Bár a kormánypártok alaptörvénytervezetének egyes céljait jónak tartja Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, lesújtó véleménye van arról, ahogy a környezet védelmét kezeli. A környezetvédelem ugyanis a tervezetben nem alapjogként, hanem állami feladatként szerepel, ami szerinte megnehezítheti a civil föllépést a környezetkárosító beruházásokkal szemben. Fülöp kifogásolja hivatalának megszüntetését is, szerinte egy főombudsman helyetteseként feloldhatatlan konfliktusokba bonyolódna.

- "A Magyar Köztársaság - a jelen és a jövő nemzedékek létfeltételeinek intézményes biztosításával - elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez" - ezt a javaslatot juttatta el tavaly az alkotmány-előkészítő bizottságnak. Mi került ebből az alaptörvény-tervezetbe, és mi az, ami nagyon hiányzik belőle?

- Ebből csak az került be, hogy az állam "védi és fenntartja az egészséges környezetet", de az már nem - pedig ez lett volna a legfontosabb, hiszen ez a jelenleg hatályos alkotmányban is benne van -, hogy az állam védi és elismeri az egészséges környezethez fűződő alapjogot. A jelenlegi meghatározásra az Alkotmánybíróság nagyon jól tudott építkezni, és nagyon sokszor kibontotta, hogy a környezetvédelemnek két pillére van: az első az egyéni aktivitás, ami az alapjogokon alapszik. Azért szólhatok bele a lakókörnyezetemben zajló, az egészségemre és a környezetemre ható döntésekbe, mert alkotmányos jogom van az egészséges környezethez. A másik pillér - ami benne is van a kormánypártok javaslatában -, hogy az államnak jogszabályokat, költségvetési forrásokat, intézményeket kell felállítani és működtetni. Ez már egy szabályozási filozófia, hogy ki melyikre teszi a hangsúlyt: inkább legyen egy, az állampolgárok aktivitását alapozó megközelítés, vagy inkább egy picit etatikus, az erőforrásokat központosító.

- Mekkora különbséget jelent, hogy "elismeri" vagy "érvényesíti", illetve az egészséges környezetet, vagy az ahhoz fűződő jogot?

- A jelenlegi szöveg szerint ott van az alapjogok közt: az egészséges környezethez márpedig jogunk van. Én egyénként odamehetek, vagy az általam létrehozott civil szervezet odamehet a hatósághoz és - nem feltétlenül ez történik - verhetem az asztalt, hogy nekem ez jár, bele akarok nézni az iratokba, bele akarok szólni a döntésekbe, mert nekem ehhez jogom van. Nagyon sok megoldás van a részvételi demokrácia és az állami aktivitás közt, de az egyiket kivenni a rendszerből semmiképpen sem jó.

- Mihez vezethet ez a fogalmi különbség, ha a későbbiekben megtörténik majd az alaptörvény értelmezése, kialakul a gyakorlat?

- Amire már utaltam: a részvételi jogok nagyon komoly visszanyeséséhez. Ez egyébként egy tízéves folyamat: ha megnézzük a gyorsforgalmi autóutakról szóló törvény, a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, mind azt célozta, hogy rövid távú - persze hosszú távúnak gondolt - gazdasági érdekek miatt korlátozzuk a civilek és az érintett lakosok beleszólását. A közigazgatási eljárási törvényt az előző kormány és a mostani kormány alatt is érték támadások, ezek mind a hivatalnokoknak a saját jól felfogott érdekében, meg szakmai öntudatában születnek, hogy "ne szóljanak bele, amit én csinálok." A másik nagyon komoly veszély a visszalépés tilalmának a megdőlése. Onnantól kezdve, hogy csak a kormányzat, az állam dönti el, hogy mikor, hogyan, mennyire védi a környezetet, akkor nagyon könnyen előfordulhat, hogy egyszer csak azt mondja: "Kérem, gazdasági krízishelyzet van, most nem tudom védeni. Majd ha javul egy kicsit a gazdasági helyzet, visszajövök és védem megint." Igen, de már nem lesz mit védeni, mert ha egyszer elpusztítunk egy természeti területet, akkor az vagy egyáltalán nem hozható helyre, vagy csak évszázadok alatt. Itt az Alkotmánybíróság a nemzetközi szinten is híres 28/1994-es döntésében kimondta, hogy a visszalépés tilalma a környezetvédelem egyik legfontosabb alapelve.

- A visszalépés tilalma ma sincs leírva az alkotmány szövegében, ezt az Alkotmánybíróság vezette le.

- De abból vezette le, ami most kikerül az alkotmányból, az egészséges környezethez való alapjogból. Ha ez az alapjog kikerül az alaptörvényből, akkor nem lesz miből levezetni, dől a visszalépés tilalma. Csak az állam diszkrecionális joga marad meg, hogyan és mennyire védi a környezetet.

- Ha jól értem, akkor a jelenlegi tervezet alapján a környezetvédelem csak államcél lesz, nem pedig alapjog. Márpedig államcélként sok mindent meg lehet fogalmazni, például azt is, hogy mindenki boldog legyen, aztán mégis lesznek boldogtalan emberek.

- Igen, ebben megengedett egy fluktuáció: van, amikor boldogabbak vagyunk, és van, amikor kevésbé, de túléljük. Viszont azt nem lehet megcsinálni, hogy van, amikor védem a mezei liliomot, van, amikor nem. Mire visszajövök, nem lesz mit védeni. Ez olyan, mint egy racsnis kerék, csak egy irányba lehet tekerni.

- Konkrét eljárásokban is meg fogják érezni ennek a jognak a hiányát? Nehezebb lesz kivédeni környezetromboló beruházásokat?

- Alapjában véve nehezül meg a védelem, mert az egész közösségi részvétel azon alapul, hogy ezeknek az embereknek joguk van az egészséges környezethez, és ezt a jogukat úgy tudják érvényesíteni, ha ellenőrizni tudják a környezetükről szóló hatósági és egyéb döntéshozatali eljárásokat. Ha nincs egészséges környezethez való jogom, akkor a környezetvédelmi eljárásokban már azt mondják, hogy "bocsánat, ez az állam feladata, ne akarjon beleszólni".

- Ha jól értelmezem, egy közvetett lehetőségünk azért marad, hiszen az egészség megőrzéséhez fűződő jog mellett szerepel, hogy ehhez az állam biztosítja az épített és természetes környezet védelmét.

- Igen, itt a jog is megvan, egy közvetett lehetőségünk megmarad. A környezetvédelmi ügyekben legalább akkor tudunk majd jogokra hivatkozni, ha tudjuk bizonyítani, hogy ez a környezetkárosítás konkrét egészségügyi problémákat okozott. Az esetek többségében sajnos nagyon nehéz ezt bizonyítani, ezért kellene az egészséges környezethez való önálló jog. A Nagykőrösi úti perben [amelyben az M5-ös autópálya mellett élők perelték az őket érő ártalom miatt a fővárost - a szerk.] azzal nyertek az ügyvéd kollégák, hogy az egészséges környezethez való jogra hivatkoztak. Ha az egészségre kellett volna hivatkozni, nem tudtak volna olyan orvos szakértői véleményt hozni, hogy a határértéket többszörösen túllépő zaj- és levegőszennyezés konkrétan kinél milyen egészségkárosodást okozott, pedig statisztikailag 19 hónapot vesz el a budapestiek életéből a légszennyezés.

- Az alaptörvény nemzeti hitvallásnak nevezett bevezetőjében az áll: "Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit." Ön szerint köt ez bárkit bármiben, vagy csak egy szépen megfogalmazott mondat?

- A célok nagyon rendben vannak, ezeknek a célkitűzéseknek kell szerepelniük egy 2011-ben, a világ jelenlegi ökológiai helyzetében elfogadott alkotmányban. Igenis ki kell tűzni célul, hogy fenntartható fejlődés legyen, hogy csak az a gazdasági fejlődés megengedhető, ami nem teszi tönkre a jövő nemzedékek életlehetőségeit. Benne van több helyen a generációs igazságosság, kimondja, hogy védeni kell a termőföldet, az ivóvizet és a genetikai sokféleséget. Van benne egy olyan célkitűzés is, amit én nem is mertem volna javasolni: hallatlan modern dolog, hogy mindezeket a célokat Magyarországnak is - bármilyen kis ország - a nemzetközi közösségben kell érvényesítenie.

- És milyen eszközöket rendel hozzá az alkotmánytervezet ezekhez a célokhoz?

- Már maga az alkotmány szövege ellentmondásos. Vegyük a jövő nemzedék számára fenntartandó erőforrásokat. Ezeket meg kell őrizni, de jó néhány szakasszal lejjebb, a nemzeti vagyon kérdésénél nincs a kettő összehozva, hiszen az állami és önkormányzati vagyont bármikor privatizálni lehet. Azt kellene mondani, hogy a nemzeti vagyonnak van olyan része - amelyeken a jövő nemzedékek élete alapszik majd -, amit nem lehet elidegeníteni, amit különös gonddal kell kezelni. A másik az egészséges környezethez való jog, amiről már volt szó. Hogyan lehet a fenntartható fejlődést megvalósítani, ha kizárjuk az állampolgárok aktivitását? És bármennyire szerénytelen, a saját hivatalom megszűnését is hadd sérelmezzem. Az utóbbi napokban sok, az alkotmányozásért közvetlenül felelős politikus, hivatalnok azt kommunikálta, hogy ez a jövő nemzedékekért megalkotott alkotmány. Majd ugyanazzal a mozdulattal a jövő nemzedékek intézményes képviseletét megszünteti.

- Azt mondják a kormánypártok, hogy ez csak egy hivatalszervezési kérdés, hogy egy ombudsman legyen, akit alapvető jogok biztosának keresztelnek át, és annak vannak helyettesei.

- Kinevezhet helyetteseket, ha akar - nyilván fog is -, de a szöveg csak annyi mond, hogy "különös figyelmet fordít a jövő nemzedékek érdekei, valamint a hazai nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelmére." Először az volt az érv, hogy ombudsmaninfláció van, meg túlburjánzás, rendet kell itt tenni. Ezek formális érvek, most jól működik a hivatal, nem kerül túl sokba, ahhoz képest nagyon sok adatvédelmi, kisebbségi, környezetvédelmi konfliktust kezelünk. Egy sikeres, jól működő intézmény, mit kell ezen átszervezni? Aztán ezeket az érveket félretették, és azt mondták. "Jó, akkor nem is szüntetjük meg". Én visszakérdeztem, hogy akkor benne lesz-e az alaptörvényben? Nem, nem lesz benne, de állítólag meg sem szüntetik.

- Akkor mégis mi lesz a hivatalával?

- Már-már filozófiai kérdés, hogy meddig azonos egy intézmény önmagával. Ha megszűnik az a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, meddig mondhatjuk azt, hogy mégis létezik? Egye fene, nem ez lesz a neve, hanem környezetvédelmi helyettes, de bukik a munkamódszerünk, bukik a szervezeti felépítésünk, ami jelentősen különbözik az általános biztos működési módjától és szervezeti felépítésétől. Ő majd nyilván úgy szervezi a hivatalát, hogy egységes legyen. Buknak a civil kapcsolatok, mert az nyilván nem fér majd bele az általános biztosnak, hogy külön sajtó meg civil kapcsolataink legyenek. Ezek elég fájdalmas dolgok, de igazából akkor nem marad fönn egy intézmény, ha az alapfunkcióját nem tudja gyakorolni. Azzal, hogy egy környezetvédelmi ombudsmant betagoznak egy kódoltan ellenérdeket főombudsman alá, azzal az alapfunkcióit veszélyeztetik vagy lehetetlenítik el.

- Mitől lesz ellenérdekelt egy másik ombudsman? Volt példa ilyen konfliktusra?

- Láttuk például a szmogriadó-ügyben, hogyan látom ezt én, és hogy látja az általános biztos, aki nem a környezetért felelős, hanem a tulajdonhoz, vállalkozáshoz és szabad mozgáshoz való jogokért. Párhuzamosan adtunk ki két állásfoglalást - egymásról nem is tudva -, mert mindkettőnktől kérte az akkori főpolgármester. Az én irodám azt mondta, hogy szmogriadó van, több ezer állampolgár - szívbetegek, asztmások, satöbbi - nem kap levegőt. Tegyük már meg erre a pár napra, hogy félretesszük a kocsit, és lehetőleg a termelő üzemek kibocsátását is csökkentjük! Ehhez képest Szabó Máté [az állampolgári jogok országgyűlési biztosa - a szerk.] kiadott egy állásfoglalást, hogy fölháborító, ha a sárga matricás gépjárművek mozgását korlátozzák, mert ez sérti a helyváltoztatás jogát, a tulajdonjogot, közvetve a vállalkozáshoz való jogot is. Nyilvánvaló, hogy mivel jár, ha minket betagoznak egy általános biztoshoz - és itt nem személyekről van szó -, akinek az a munkaköri leírása, hogy ezeket az alapjogokat védelmezze, amelyek társadalmi rendszerünk alapjának vannak kikiáltva.

- Parlamenti felszólalásokban elhangzott egy ígéret, hogy majd az ombudsmanról szóló törvényben szabályozzák, hogy lennie kell kisebbségi meg környezetvédelmi helyettesnek.

- Ha felszámolják a hivatal funkcióját, mert egy hierarchiába helyezik be az egészséges környezethez való jog képviseletét, akkor nagyon sok tennivalója nem akad majd az ombudsman-törvénynek. Ha egyszer a gazdasági és szociális jogokért felelős főombudsman dönt majd, hogy mikor és mennyire engedi a környezetvédelmet, akkor az már olyan nagyon nagy segítséget nem fog a civileknek meg a lakosságnak nyújtani. Azok ugyanis épp akkor jönnek hozzánk, ha egy gazdasági joggal konfliktusuk van. Vegyük például a pátyi beruházást, amely megkétszerezte volna a község lakosságát. Volt egy sokmilliárdos beruházási érdek, ha én vagyok az általános biztos, akkor azt mondom, hogy itt egy fantasztikus fejlesztés folyik, érvényesül a munkához való jog, vállalkozáshoz való jog, nem engedem korlátozni csak azért, mert valamelyik beosztottam elkezdett ágálni ellene. Itt van egy kódolt érdekellentét, amit nem is lehet kibeszélni, mert hányszor tarthat az ember sajtótájékoztatót a főnöke véleményével szemben? Valószínűleg egyszer.