A köztársaságielnök-jelölés volt a téma 2010 kora nyarán a Fidesz-frakció elnökségének egyik ülésén, ahol Orbán Viktor miniszterelnök ismertette döntését arról, hogy nem szeretné, ha ismét Sólyom László lenne az államfő, és inkább Schmitt Pált látná szívesen a Sándor-palotában. A bejelentés nem lehetett meglepetés, Orbán már márciusban felvetette Schmitt nevét lehetséges köztársasági elnökként, néhányan mégis vitába szálltak a kormányfővel.
Egyikük az a Gulyás Gergely volt, aki akkor még 29 éves sem volt, és csak néhány hete lett parlamenti képviselő. Gulyás arról beszélt, hogy a korábbi vitákban mindig olyan elismert személyek neve merült fel lehetséges államfőként - példaként Sólyomot és elődjét, Mádl Ferencet említette - akikhez képest Schmitt súlytalan figura. Orbán az ülés egyik résztvevője szerint egy viccel vette el a kritika élét: "Látszik, hogy ügyvéd vagy, csak jogászokban tudsz gondolkodni."
A jogi végzettség és az ügyvédi hivatás meghatározó szerepet játszik abban, hogy harmincadik születésnapját szeptemberben ünneplő Gulyás gyors karriert futhatott be a Fideszben; egyike annak a három embernek, akikre a kormánypártok az új alkotmány megszövegezését bízták, ő volt a Fidesz-frakció vezérszónoka az alaptörvény előkészítéséről szóló parlamenti vitában, és naponta nyilatkozik a sajtóban arról, hogyan is néz majd ki az új alkotmány.
A parlamentben az első ciklusát töltő Gulyás több fideszes és kormányzati forrás szerint is a párt egy másik jogi szaktekintélyének, Szájer József európai parlamenti képviselőnek köszönheti villámgyors karrierjét. "Mindketten jogászok, és nagyon megértik egymás gondolkodását" - mondta a kormány egyik magas rangú tisztviselője, aki szerint a Fideszben ugyan sokaknak van jogi végzettségük, de csak kevesen rendelkeznek olyan jogi felkészültséggel, mint a fiatal képviselő.
Nem nézhette Ceausescu kivégzését
Gulyás a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban érettségizett (ahol évfolyamtársa volt Kocsis Máté jelenlegi VIII. kerületi fideszes polgármester). Bár református vallású, és saját bevallása szerint templomba is rendszeresen jár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanult tovább. Azt mondta: azért oda jelentkezett első helyen, mert tudta, hogy kiváló a tanári kar. Zlinszky János korábbi alkotmánybíró volt a dékán, és akkor ott tanított Sólyom is.
Szájer Józseffel egy 2009-es fotón
Gulyás édesapja ugyanis ismert ügyvéd, és mivel a rendszerváltás előtt mindössze hatszáz ügyvéd volt Budapesten (ma több mint ötezren vannak), kis túlzással mindenki ismert mindenkit. Gulyás saját elmondása szerint gyerekkorától találkozott olyan emberekkel - például Kónya Imrével vagy Balsai Istvánnal - akik aktív szerepet játszottak a rendszerváltáskor.
"1988-ból is élénk emlékeim vannak" - mondta az [origo]-nak Gulyás, akit bátyjával együtt rendszeresen elvittek tüntetésekre. "Nem állunk meg félúton, Ceausescu pusztuljon!" - emlékezett vissza a 23 évvel ezelőtti Erdély-tüntetésen skandált jelszóra. Gulyás azt is felidézte, hogy a román diktátor 1989. decemberi perét még láthatta a tévében, de a kivégzést már nem engedték neki megnézni, amit akkor komoly sérelemként élt meg.
Saját bevallása szerint egészen fiatalon érdekelte a politika, kilencéves korában például elmagyaráztatta magának, hogy mit jelent az MDF-SZDSZ-paktum. Gulyás ma már nevetve mondja, hogy később, az 1990-es évek közepén Torgyán József volt a kedvence, tetszett neki, ahogy az akkori kisgazda vezér dörgedelmes napirend előtti felszólásokat intézett a parlamentben a Horn-kormány ellen.
Egy cikk a Magyar Nemzetben
Közéleti érdeklődését jelzi az is, hogy évekkel később, 2005-ben két társával együtt megalakították a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyvédjelölti tagozatát. "Akkoriban már 2500 jelölt volt Budapesten, és semmilyen érdekképviseletük nem volt" - mondja Gulyás, aki a tagozat legnagyobb sikerének azt tartja, hogy sikerült megakadályozniuk a kötelező jelöltoktatás visszamenőleges hatályú bevezetését, ami sokaknak meghosszabbította volna a jelölti időszakot.
A Szabadság Kör egyik akcióján a kínai nagykövetség előtt
A Fidesz fiatal politikusainak többségével szemben Gulyás nem a párt ifjúsági szervezetének számító Fidelitasban futott be karriert. Először a Fidesz ifjúsági tagozatába lépett be (amit 2005 végén hoztak létre Kövér László mai házelnök kezdeményezésére, Loppert Dániel vezetésével), de Gulyás szerint ez még nem volt élő politikai kapcsolatnak nevezhető. Egy barátja kérte meg, hogy csatlakozzon, mert állítólag "kellett egy jogász" a szervezetbe.
Az igazi fordulat Gulyás emlékei szerint 2007 februárjában következett be, miután megjelent egy cikke a Magyar Nemzetben a Fidesz képviselőinek korábbi kordonbontó akciójáról. Ebben arról írt, hogy nem a Kossuth téri kordon elbontása volt a jogellenes, hanem a tér akkor már hónapok óta tartó lezárása. A cikkből kiderült az is, hogy Gulyás egy barátjával együtt többször is megpróbált tüntetést bejelenteni a lezárt területre, majd végigjárták a bírósági eljárást is.
Irány a politika
A cikk megjelenése után hívta fel Szájer József - akit Gulyás saját bevallása szerint korábban nem ismert személyesen -, és kérte meg, hogy csatlakozzon az akkor létrehozott Szabadság Körhöz. Ebben a szervezetben tag volt többek közt Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság akkori elnöke, Gyürk András EP-képviselő, Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője és Győri Enikő, aki ma a magyar EU-elnökségért felelős államtitkár.
A kört az [origo]-nak több kormánypárti forrás is a Fidesz liberális csoportjaként jellemezte, de Gulyás szerint nem a szervezet volt liberális, hanem a Gyurcsány-kormány idején a szabadságjogok témája került át a jobboldalra. Sokat foglalkoztak a 2006 őszén történt jogsértésekkel, de elítélték a Magyar Gárda tevékenységét is. A legismertebb akciójuk a Jogtipró-díj megalapítása volt, az ezt szimbolizáló nagy fekete bakancsot először Draskovics Tibor korábbi rendészeti miniszternek ítélték oda.
Gulyás a Jogtipró-díjjal, amit 2010-ben Rober Fico szlovák kormányfőnek ítéltek
Gulyás rendszeresen részt vett a szervezet rendezvényein és sajtótájékoztatóin, illetve írt tájékoztató anyagokat, újságcikkeket. Saját bevallása szerint remek szakmai, politikai együttműködés alakult ki közte és Szájer közt, Baloggal pedig kifejezetten barátságként jellemezte a kapcsolatukat. "A legnagyobb meglepetésemre 2009 januárjában Szájer közölte, hogy feltesznek az európai parlamenti listára" - emlékezett Gulyás arra, hogyan indult el a politikai karrierje.
Bár az EP-lista 21. helye biztosan nem volt befutó (végül 14 fideszes szerezett mandátumot), Gulyás szerint utólag kiderült, hogy ezért is nagy volt a tülekedés, és sokan ferde szemmel is néztek rá. Az EP-kampányt Gulyás jó tanulságnak tartja, olyan időszaknak, amikor nagyon sokat lehetett politikáról beszélni. Felidézte azt is, hogy egy hódmezővásárhelyi kampányrendezvényen találkozott Lázár Jánossal, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetőjével. Gulyás szerint meglepő volt számára, hogy mennyire olajozottan mentek a dolgok a hódmezővásárhelyi kampányban, ahol percre pontosan meg volt határozva minden lépésük. Most frakcióvezető-helyettesként meghatározó tagja a Lázár által vezetett képviselőcsoportnak.
Akit az intézmények érdekelnek
A tavalyi parlamenti választáson Gulyás az országos listán szintén jelképes helyre került, de a Vas megyei listán a befutónak számító nyolcadik helyet kapta. Állítása szerint erről csak a döntés után értesült, Balog telefonált rá az országos választmány ülésének napján. Budapesttel szemben Vas megyében pontosan ki lehetett számolni, hogy kik kerülhetnek be a parlamentbe: az előtte álló hét emberből öten egyéniben nyertek, a jól szereplő Fidesz pedig három listás helyet kapott, így Gulyás bekerült az országgyűlésbe. Legutóbb épp azért támadta az MSZP, mert a Vas megyei képviselőknek járó választókerületi pótlékot kapja, annak ellenére, hogy budapesti lakos. Gulyás erre úgy reagált: a kampány idején és azóta is többször járt a megyében, épp azért, hogy ne érje az a vád, hogy a helyiek nyakába ültették.
Egy, az új alkotmányról tartott vitán a Pázmányon, bal oldalon Salamon László
Első parlamenti megbízatásai a Szabadság Körben végzett tevékenységéhez kapcsolódtak: az emberi jogi bizottság alelnöke, illetve az előző kormányok idején történt jogsértéseket vizsgáló albizottság vezetője lett. Az albizottság jelentése szerint 2006 őszének politikai felelőse Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, de a büntetőjogi felelősséget a testület nem vizsgálta, amiért éles kritikát is kapott a Jobbiktól. A legutóbbi bizottsági helycserék során Gulyás bekerült a nemzetbiztonsági bizottságba is, ahol átvette az alelnöki posztot Demeter Ervintől, akit kineveztek az egyik kormányhivatal élére.
Gulyás emellett alelnök lett a kereszténydemokrata Salamon László által vezetett alkotmány-előkészítő eseti bizottságban is. Miután pedig a kormánypártok félretették a testület által kidolgozott koncepciót, egyike lett annak a három embernek (rajta kívül Szájert és Salamont kérték fel), akiket az új alaptörvény megszövegezésével bíztak meg. Az [origo]-nak az alkotmányozásról beszélő fideszes források már korábban is Gulyást nevezték meg az egyik legfontosabb embernek, aki a gyakran Brüsszelben tartózkodó Szájer távollétében az új alaptörvényről folyó egyeztetéseket végzi, és ő az egyik ötletgazdája az alkotmányozásról szóló A, mint alkotmány című blognak is. Sokféle tevékenysége közül valószínűleg ez Gulyás igazi terepe, hiszen már az EP-kampányban készült videóinterjúban is úgy fogalmazott: igazán az intézményi kérdések érdeklik.