Akik megállítására Pintér parancsot kapott - Félkatonai szervezetek Magyarországon

Katonai ruhába öltözött "véderősök" és fokossal mászkáló "betyárseregesek" is vannak azon félkatonai szervezetek között, amelyek megállítására megbízást kapott Pintér Sándor belügyminiszter. Mintegy féltucat ilyen csoport létezik Magyarországon, köztük több kötődik a betiltott Magyar Gárdához és a Jobbikhoz is. Összeszedtük, melyik szervezetről mit lehet tudni.

Pénteken a cigányság helyzetéről tartott egyeztetést Orbán Viktor miniszterelnök Balog Zoltán romaügyi államtitkárral és Farkas Flóriánnal, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) vezetőjével, és mint arról az [origo] hírt adott, döntés született arról, hogy Pintér Sándor belügyminiszter megbízást kap a félkatonai szervezetek megállítására. A találkozóra az után került sor, hogy az utóbbi hetekben feszült helyzet alakult ki a Heves megyei Gyöngyöspatán, ahol a Jobbikhoz és a betiltott Magyar Gárdához kötődő polgárőrök jelentek meg, és járőrözni kezdtek a szerintük bűncselekményeket elkövető helyi romák utcáiban.

A kormány többszöri megkeresésre sem kommentálta a helyzetet, pedig korábban Pintér Sándor és Orbán Viktor is kijelentette, hogy nem fogják tűrni a Magyar Gárdához hasonló félkatonai szervezetek működését. Az [origo] összegyűjtötte, melyek azok a csoportok, amelyek ilyen tevékenységet végeznek.

Új Magyar Gárda

A mozgalom a Jobbik vezetői által életre hívott, majd bíróság által feloszlatott és betiltott Magyar Gárda egyik utódja, amely az elmúlt években menetelésekkel és cigányellenes demonstrációkkal hívta fel magára a figyelmet. Miközben a Jobbik legfelső vezetése bíróságon igyekezett bizonyítani, hogy az Új Magyar Gárda nem a Magyar Gárda jogutódja, és ezért jogtalanok az ellene indított rendőrségi fellépések, a szervezet honlapjának fejlécében még mindig csak a Magyar Gárda név szerepel.

A szervezet a 2010-es választásokig volt kifejezetten aktív, de 2010 áprilisa óta szinte teljesen eltűnt a közéletből. A gárda honlapja a választások óta egyáltalán nem frissült, az utolsó híreket április 30-án töltötték fel rá. Az elsikkadni látszó szervezetet vezető Kiss Róbert Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom néven próbálta újjászervezni tavaly, ám 2010 augusztusában kénytelen volt lemondani, mert az interneten megjelent róla egy videó, amelyen a családos férfi egy ismeretlen lánnyal csókolózott.

Az új gárda új vezetője szónokol március 15-én

Az Új Magyar Gárda december végétől aktivizálta magát újra, a Jobbikhoz közel álló Barikád honlapja szerint ismét tagtoborzókat kezdett tartani, és demonstrációkat is szervezett az ország több pontján. Vona Gábor Jobbik-elnök egy januári naplóbejegyzésében azt írta, hogy "a Gárda szükségessége (...) a Fidesz kétharmados győzelmével nem szűnt meg, csupán ideiglenesen eltakarta a narancs ricsaj. A ricsajt követő döbbenet, kínzó csend és fájdalmas kijózanodás horizontján pedig majd lassan újra látszani kezd az oroszlán".

Magyar Nemzeti Gárda

A Magyar Nemzeti Gárda vezetői szerint szintén az eredeti Magyar Gárda örököse, és a Kiss Róbert lemondása utáni szakadás során jött létre. A mozgalom vezetője Ináncsi József, akit egy januári írása szerint 7 megye gárdista szervezete jelenleg is támogat. A szervezet honlapja év elején kifejezetten aktív volt, a gárda hét megyében is toborzásba kezdett, és több rendezvényt, kisebb akciót tartott.

A Magyar Nemzeti Gárdát még Kiss Róbert kezdte újjászervezni

A Magyar Nemzeti Gárda március 15-én a budapesti Hősök terén próbált avatási rendezvényt tartani, a rendőrök azonban feloszlatták azt, és a gárda több tagját őrizetbe vették, miután azok a rendőrökre támadtak. Az incidens után Novák Előd, a Jobbik alelnöke az egyik radikális portálnak azt mondta, hogy bár nem a Vona Gábor által elismert Új Magyar Gárda embereit vitték be a rendőrök, a Jobbik jogsegély-szolgálata ezeknek a "meghurcolt gárdistáknak" is segítséget nyújt.

Őrző Magyar Gárda Mozgalom

A Magyar Gárda belső konfliktusai során egy harmadik ág is létrejött, amely még a Magyar Nemzeti Gárda előtt, az első, úgynevezett főkapitány, Dósa István távozásával szakadt el. Dósa még 2008 szeptemberében mondott le, miután állítása szerint kiábrándult a Jobbikból: távozásakor azt mondta, hogy szerinte a Jobbik és annak vezetői elárulták a mozgalmat, a pénz és a politikai hatalom megszerzésének lehetősége többet ér nekik, mint a Magyar Gárda.

Az első "gárdakapitány", Dósa István évek óta szakított a Jobbikkal

Mivel Dósa szerint a mozgalomnak pártok és határok fölött álló civil szervezetként, nem pedig a politika eszközeként kellett volna működnie, megalakította a Jobbiktól teljesen független Őrző Magyar Gárda Mozgalmat. A szervezet azonban nem tudott gyökeret ereszteni Dósa irányítása alatt: a főkapitány 2010 májusában, egy a honlapjukon olvasható email szerint megállapította, hogy az őrzőkben "nincs valódi akarat a további működésre", ezért lemondott, és nem vállalt további szerepet a szervezetben.

A mozgalom országos szervezetet nem tudott tovább működtetni, de megyei szinten maradtak szervezetei, amelyek 2010 decemberében együttműködést kötöttek a Magyar Nemzeti Gárdával. A Jobbiktól független szervezetek több más radikális csoporttal együtt létrehozták a Gárda Szövetséget, amely az egymással szövetséges félkatonai csoportokat koordináló testületként működik azóta.

Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület

A Békéscsabán társadalmi szervezetként bejegyzett egyesület a bírósági nyilvántartás szerint polgári védelmi és tűzoltási tevékenységet végez. Tevékenységének hivatalos leírása szerint összefogja és összehangolja a bűncselekmények megelőzéséért dolgozó önkéntesek munkáját, de a lakosság biztonságérzetének növelése mellett célja a közösségi kapcsolatok erősítése is.

A polgárőr egyesületet 2010 áprilisában alapították a feloszlatott Magyar Gárda korábbi tagjai, az egyesület vezetője, László Attila a gárda Békés megyei főkapitánya volt. A fekete mellényben, bakancsban, árpádsávos címerrel járőröző polgárőrök nem csinálnak belőle titkot, hogy "a Magyar Gárda által kitaposott úton" akarnak továbbmenni, és azt remélik, hogy ez a szervezeti forma megóvja őket a gárdisták ellen fellépő rendőröktől. A szervezet alapszabálya szerint pártoktól független, de mégis szoros kapcsolatot ápol a Jobbikkal. Vezetője korábban a Jobbik színeiben indult a választásokon, és tavaly nyáron az [origo] riporterét is a Jobbik irodájában fogadta (A szervezetről szóló riportunkat itt olvashatja).

Radikális polgárőrök a cigánysoron

A szervezetet az Országos Polgárőr Szövetség nem vette fel a tagjai közé, de önkéntesei mégis egyre több településen alapítanak polgárőrségeket. A szervezet honlapja szerint alapító tagjai Dévaványa, Orosháza, Vésztő, Mezőberény, Békés, Békéscsaba, Sarkad és Dombiratos településekről érkeztek, de nemrég a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Zagyvarékason és Mezőtúron, a Pest megyei Köröstarcsán, a Bács-Kiskun megyei Soltvadkerten és a Hajdú-Bihar megyei Hajdúhadházán is szervezetet alapítottak. Az egyesület legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy emberei megjelentek a Gyöngyöspata nevű Heves megyei településen, és járőrözni kezdtek a romák lakta környéken.

Véderő

Gyöngyöspatán is feltűnést keltettek a Véderő nevű szervezet katonai egyenruhában és piros sapkában megjelenő tagjai. A szervezet honlapja szerint a Véderő egy "a Magyar haza védelméért alakult mozgalom". A szervezetet egészen a közelmúltig vezető Eszes Tamás 2010 végi évértékelőjében arról írt, hogy a szervezet "nem politikai síkon fut, nem párt, vagy annak katonája", hanem egy olyan szervezet, amely "a haza védelmére készíti fel" tagjait "meghiúsított hadseregünk hiányában".

A véderő megalakulását a "fővezér" tisztséget viselő Esze a sorkatonaság eltörlésével indokolta, a szervezet rendszeresen szervez katonai kiképzőtáborokat, amelyeken honlapja szerint a résztvevőket "megtanítja szinte mindenre, ami a honvédelemmel kapcsolatos, egy-egy hétvége alkalmával".

A Véderő tagjai Gyöngyöspatán

A Véderő honlapján azt állítja, hogy "próbál" a politikától távol maradni, de mozgalomként "a nemzeti oldal mellett kiállva" működik. Eszes Tamás decemberi értékelőjéből úgy tűnt, a szervezet nem kötődik szorosan a Jobbikhoz, hiszen a főparancsnok nyíltan kritizálta a pártot, azt írta, hogy "a Jobbik a parlamentben elveszik szépen lassan, (...) kezdenek ők is beállni abba a sorba, amit mi sohasem szeretnénk". A Véderő vezetője, Eszes Tamás a szervezet honlapja szerint a gyöngyöspatai fellépés előtt, február elején lemondott minden tisztségéről, és új vezetőt nevezett ki Porubszky Zsolt személyében.

Betyársereg

A Betyársereg az egyik legújabb, 2010-ben alakult szervezet, amely a dél-alföldi évszázados betyárfolklórt felhasználva tevékenykedik. A Szeged környékén működő szervezet többek között a Hatvannégy Vármegye Ifjusági Mozgalom (HVIM) korábbi vezetőjéhez, Toroczkai Lászlóhoz köthető, aki évek óta igyekezik ötvözni a betyáridentitást a nemzeti radikalizmussal. A HVIM már korábbi tüntetéseken is vonult fel ostoros, széles karimájú kalapot és fekete maszkot viselő betyárkosztümös emberekkel, a Szent Korona Rádió pedig Toroczkait, Zagyva György Gyulát, a HVIM jelenlegi elnökét és a Jobbik parlamenti képviselőjét, illetve az őrizetben lévő Budaházy Györgyöt rendszeresen mutatta be "betyárként" tudósításaiban interjúiban. A Betyársereg honlapján Budaházyt és Torockait is "híres mai betyárként" mutatják be, és Torockai egy kiáltványt is írt az oldalra.

A szervezet honlapja szerint a Betyárseregnek nincs egyszemélyi vezetője, hanem tekintélyelvű, önszerveződő klánok laza szövetsége, amely "a puszta ősi magyar törvényei szerint működik". Példaképüknek Rózsa Sándor egykori seregét tekintik, és jelzik, hogy a törvények követését nem tartják feltétlenül fontosnak. A betyárok "nem szentéletű emberek és nem kiscserkészek, a mi szemünkben a köztársaság törvényei nem sokat érnek" - áll a honlapon. Eszerint a Betyárseregnek nem lehet bárki tagja, legfőképpen küzdősportban jártas férfiakat, "igazi harcosokat" keresnek, a büntetett előélet pedig "nem kizáró ok, hiszen a betyárok többségének van priusza".

Betyárok egy 2008-as HVIM-tüntetésen

Toroczkai 2009-es kiáltványa szerint a Betyársereg felállítása azért fontos, "mert fel kell készülnünk arra az időre, amikor teljes anarchia lesz, s amikor a családunkat, vagyonunkat felfegyverzett hordákkal szemben kell megvédenünk". De szerinte "szükség lesz ilyen seregekre akkor is, amikor a dühös magyar tömegek élére kell állni". A Betyársereg eddig főleg cigányok lakta környékeken zajló akciókban vett részt, tavaly Kunszentmártonban tartottak vonulást, idén ott voltak Gyöngyöspatán is. Honlapjukon nyíltan cigányellenes kijelentések is találhatóak, egy helyen azt írják, hogy "a cigányokkal szinte mindenhol gond van".

Nemzeti Őrsereg

A Nemzeti Őrsereg főleg Kelet-Magyarországon tevékenykedő szervezet, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében állt fel 2007-ben, de azóta több más megyében is alakított egységeket, és Budapesten is toboroz. A csoport jellegzetes, zöld katonai egyenruháján a tagok Árpád-sávos karszalagot viselnek, amelyben egy rovásírásos H betű található. Ez nagyon hasonlít az egykori Nyilaskeresztes Párt emblémájához, ezért a csoport néhány tagját 2008 végén Szlovákiában elő is állították tiltott önkényuralmi jelkép viselésének gyanújával.

A Nemzeti Őrsereget Gyüre Csaba, a Jobbik alelnöke hozta létre a nyíregyházi és kisvárdai jobbikosokkal. Bár a szervezet ezáltal sok szálon kötődik a Jobbikhoz, honlapján azt írja, hogy egyetlen politikai pártot sem szolgál, a sereg "alulról építkező, bajtársi közösség". Gyüre a Jobbik honlapján azt írja, hogy a Nemzeti Őrsereg "bajtársi szövetséget kötött" a Magyar Gárdával, amely kitűnően, példaértékűen működik. Az őrsereg megalakulása óta a szervezet egyenruhásai állandó résztvevői voltak a Magyar Gárda rendezvényeinek, ott voltak már a 2007-es tatárszentgyörgyi vonuláson, valamint több más tüntetésen, amelyen a szerintük létező "cigánybűnözés" ellen tiltakoztak. 2009 nyarán a rendőrség az akkori, úgynevezett főkapitány autójában gépkarabélyokat, otthonában lőszert és gázálarcokat talált, ezért a vezető lemondott.

Avatásra vonul a Nemzeti Őrsereg

A szervezet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróságon Nemzeti Őrsereg Hagyományőrző és Polgárőr Egyesület néven bejegyzett társadalmi szervezet, amely a nyilvántartás szerint "kulturális tevékenységet folytat". A szervezet polgárőri tevékenységet is végez, vezetőke, Bodrog László 2010 februárjában jelentette be, hogy három szabolcsi önkormányzattal állapodott meg, így Vaja, Petneháza és Benk községben formális keretek között működhet. 2009-ben a Munkáspárt 2006 kezdeményezte, hogy a Magyar Gárdához hasonlóan a Nemzeti Őrsereget is oszlassák fel, a bíróság azonban ezt elutasította.