Vármegye nem lesz, de a zászlószíneket elmagyarázzák az alaptörvényben

Hétfőn egy sor módosítást nyújtott be a Fidesz és a KDNP a saját maguk által készített alaptörvény-tervezethez, ezekből kiderül, hogy lemondanak például a vármegye névről, amelynek használatával Orbán Viktornak is voltak aggályai. Megnövelik az Alkotmánybíróság létszámát is, és elmagyarázzák az alaptörvényben a nemzeti zászló színeinek jelentését is.

A benyújtott módosító indítványok alapján változhat az alaptörvény-tervezet egyik legvitatottabb része, az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörének korlátozása költségvetést és adókat érintő kérdésekben. A korlátozás a közpénzügyi fejezetbe kerülne át, azzal a megjegyzéssel, hogy csak akkor érvényes, ha az államadósság meghaladja a nemzeti össztermék (GDP) 50 százalékát (ez jelenleg 80 százalék körül van, és Matolcsy György gazdasági miniszter szerint a ciklus végén is 60-70 százalék közt lesz).

Van egy apró különbség a mostani módosítás és a korábban benyújtott szöveg között. Külön pontba került az Ab-nek az a jogköre, amely szerint konkrét bírói ítéleteket vizsgálhat felül abból a szempontból, hogy az megfelel-e az alaptörvénynek, erre pedig nem vonatkozna a korlátozás. Igaz, ebben az eljárásban nem a jogszabályt, hanem csak a bírói döntést semmisíthetné meg a testület, de például konkrét adóügyekben lehetne az Ab-hoz fordulni jogorvoslatért.

További értelmezésre szorul az a kormánypárti módosító indítvány, amely szerint az Ab döntéseit "a történeti alkotmány, az alaptörvény és a sarkaltos törvények alapján hozza." Egyrészt bizonytalanságot okozhat, hogy mi is számít történelmi alkotmánynak, és mennyiben lehet régi törvényekre hivatkozni. Másrészt, ha a sarkalatos (kétharmados) törvények az Ab döntéseinek alapjává válnak, az azt is jelentheti, hogy ezeket a törvényeket nem bírálja felül. Gulyás Gergely fideszes képviselő, az alaptörvény egyik szövegezője az [origo] érdeklődésére azt mondta: nem tud róla, hogy erről a módosítóról elnökségi döntés született volna, és az szerinte jogilag is értelmezhetetlen.

Bővülhet az előzetes normakontroll lehetősége

Egy másik módosító indítvánnyal a kormánypártok a jelenlegi 11-ről 15 főre emelnék az Alkotmánybíróság létszámát. Az egymondatos indoklás szerint erre "a megnövekedő ügyteherre tekintettel" van szükség. Ezzel valószínűleg arra utalnak, hogy a jövőben bővülne az úgynevezett előzetes normakontroll lehetősége, és az alkotmánybíráknak rövid határidővel kellene állást foglalniuk egy-egy jogszabályról. A döntés ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy a kétharmados kormánytöbbség négy új bírót válasszon (plusz betöltsön egy jelenleg is üres helyet).

A kormánypártok hétfőn mintegy negyven módosító javaslatot nyújtottak be a korábban általuk készített alaptörvény-tervezethez (az MSZP és az LMP nem vesz részt az alkotmányozásban, a Jobbik pedig nem nyújtott be saját tervezetet). A Fidesz elnöksége vasárnap éjszakába nyúló ülésen tárgyalt a változtatásokról, és az ülés egyik résztvevője az [origo]-nak azt mondta, több olyan módosító indítványt is beterjesztenek, amelyről még nincs egyetértés a pártvezetésben. Ezekről később, a módosító indítványokról történő szavazás előtt döntenek.

A módosító javaslatok között van például a magyar zászló színeit megmagyarázó passzus. A javaslat szerint az alkotmány nemcsak megjelölné, hogy a magyar zászló piros-fehér-zöld színű, de azt is rögzítené, hogy ebből "a felső piros az erő, a középső fehér a hűség, az alsó zöld szín a remény szimbóluma". Ezt Gerő András történész javasolta.

Nem lesznek vármegyék

Egy másik módosító javaslat hat helyről kiveszi az eredeti tervezetben szereplő "vár" szót. Ez azt jelenti, hogy a megyéket ezentúl is megyéknek fogják nevezni, nem pedig vármegyéknek. A tervezetnek ez a régi elnevezésekhez visszatérni szándékozó pontja számos vitát váltott ki, de a kormány ezek szerint letett a szándékáról. Az indoklásból nem derül ki, hogy miért, az ugyanis csak egy mondat: "A módosító javaslat a megye hatályos elnevezésének fenntartására tesz indítványt." Az [origo] korábbi információi szerint egy fideszes frakcióülésen maga Orbán Viktor is felvetette, hogy a vármegye név használata esetleg nevetséges lehet.

Orbán Viktor bemutatja az alaptörvény módosításait

Változik a sajtóra vonatkozó rész is. Míg az eredeti szövegben csak annyi szerepelt, hogy Magyarország "elismeri és védi a sajtószabadságot", az új szöveg ennél részletesebben fogalmaz: védi ugyanis "a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit". A javaslatban pontosítják a médiafelügyeletre vonatkozó szövegrészt is, ebben megjelölik, hogy a média felügyeletét ellátó szerv pontos működési szabályait később egy sarkalatos törvénybe foglalják.

Az egyik módosító javaslattal bekerül a büntetőjogban ismert jogos védelem lehetősége az alaptörvénybe is. Eszerint a szabadságát, a személyi biztonságát és a tulajdonát érő támadások elhárításához mindenkinek joga van. Azt is rögzítik, hogy tényleges életfogytiglani börtönbüntetést ki lehet szabni, de csak szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmény esetén. A bírók kinevezéséhez pedig alsó korhatárt szab egy másik módosító javaslat, amelynek értelmében harminc évesnél fiatalabb embert nem nevezhetne ki bíróvá a köztársasági elnök (aki eddig is gyakorolta a bírák kinevezésének jogát).

Nagyobb segítség a határon túliaknak és az államalkotó nemzetiségek

Módosul az alaptörvény alapvetés című részének a határon túli magyarokról szóló része. A passzusba, amely eddig viszonylag röviden fogalmazta meg, hogy a magyar nemzet egységét szem előtt tartva az ország segíti a határon túl élő magyarokat. Ez a mondat most kibővül, bekerül, hogy Magyarország támogatja a határon túliak "egyéni és közösségi jogainak érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, valamint a szülőföldön való boldogulásukat".

Az alkotmánytervezetről vitatkoznak a parlamentben

Egy módosító javaslat szerint az alaptörvény hangsúlyosabban kifejezi majd a kisebbségi nyelvek és a jelnyelv védelmét. Az eredeti szöveg szerint Magyarország védi a magyar nyelvet, a kisebbségi nyelvek esetében viszont csak a "tiszteletben tartja" kifejezés szerepelt. A módosítóban viszont az szerepel: "Magyarország védi a magyar nyelvet és a velünk élő nemzetiségek nyelvét."

A "Nemzeti Hitvallás" részbe bekerül egy fontos mondatrész az egyik módosító javaslat szerint: a szöveg rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek "a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők". Ez így szerepel a jelenleg hatályos alkotmányban is, az új alaptörvény első tervezete viszont csak azt a kifejezést használta, hogy a nemzetiségek "a magyar nemzet részei". Az államalkotó tényezőként való elismerésük hiánya, és a nemzetiségekre, illetve kisebbségekre vonatkozó passzusok több bírálatot kaptak, köztük Kállai Ernő kisebbségi ombudsmantól. A változtatások több ponton Kállai kritikáira adnak választ.

Egy másik alapvető kérdésben is változtat az egyik módosító indítvány: ez az egészséghez való jogról szól. A javaslat szerint a szöveg úgy szólna: "Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez." Ez a passzus az eredetileg benyújtott formájában vitákat váltott ki, úgy szólt ugyanis, hogy az embereknek csak a testi és lelki egészségük "megőrzéséhez" van joga. Ez éles váltást jelzett a jelenleg hatályos alkotmánnyal szemben, amely úgy fogalmaz, hogy mindenkinek "a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez" van joga. Ez a kifejezés korábban többször okozott jogértelmezési problémákat, ugyanis sokan úgy értelmezték, hogy a legjobb és legdrágább egészségügyi ellátás jár az alkotmány alapján a betegeknek. Az "egészség megőrzéséhez" való jog rögzítésére tett javaslat az új alaptörvényben sokkal inkább az egyén felelősségét hangsúlyozta, az államét kisebbítette, ezért kapott bírálatokat - többek között az MSZP és az LMP részéről. Az egészséghez való jog rögzítése - ahogy a benyújtott módosító javaslatban szerepel - egy köztes megoldás lehet, ha elfogadják.

A második köztársaság és az ombudsmanok

Módosulhat az alaptörvény ombudsmanról és helyetteseiről szóló része is. Az már korábban eldőlt, hogy a jelenlegi négy országgyűlési biztos helyett csak egy, alapvető jogok biztosának nevezett ombudsman lesz, vagyis megszűnik a kisebbségi és a jövő nemzedék biztosa. A benyújtott módosító indítvány alapján azonban az alapjogi biztosnak kötelező lesz helyetteseket kineveznie a kisebbségek és jövő nemzedék érdekeinek védelmére.

Bár az alaptörvény-tervezet "nemzeti hitvallásnak" nevezett bevezetőjében az szerepel, hogy Magyarország 1944. március 19-én (a német megszállással) elvesztette önrendelkezését, amit csak 1990. május 2-án (az első szabadon választott parlament megalakulásával) nyert vissza, egy módosító indítvánnyal tennének egy kivételt. E szerint a parlament "megbecsüléssel értékeli" a rövid életű második köztársaságot, és a polgári demokráciát kinyilatkoztató 1946. évi I. törvényt. Szimbolikus változás lehet az is, hogy egy módosító indítvány szerint mégsem írnák oda az alaptörvény végére az igennel szavazó képviselők nevét.

Egy módosítás megjelöli, hogy ki terjeszthet be a jövőben alkotmánymódosító javaslatot vagy új alkotmányjavaslatot - ez eddig nem szerepelt a szövegben. A módosítás szerint ilyen indítványt a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlés valamelyik bizottsága vagy országgyűlési képviselő tehet. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert "az Alaptörvény nem törvény, a törvények kezdeményezésére vonatkozó rendelkezés nem terjed ki rá, ezért külön meg kell határozni, hogy új Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását ki kezdeményezheti".

Orbán Viktor az alkotmányról és a módosítókról beszélt felszólalásában

Mint azt Orbán Viktor miniszterelnök már korábban bejelentette, az egyik módosító indítvány törölné az alaptörvény-tervezetből annak lehetőségét, hogy a gyermekes anyák plusz szavazati jogot kapjanak. Az úgynevezett családi választójogot a kormányfő szerint a nemzeti konzultáció keretében megkérdezett emberek döntő többsége elutasította, de korábban kormánypárti képviselők is vitatkoztak annak helyességéről.

Változhat a közteherviselésről szóló rendelkezés is. A jelenlegi alkotmány szerint a közterhekhez mindenkinek vagyoni és jövedelmi viszonyai arányában kell hozzájárulnia, ami az alaptörvény tervezete szerint "teherbíró képességre" változna. Egy módosító indítvány még ezt is tovább bővítené a "gazdaságban való részvételének megfelelően" kifejezéssel. Utóbbi fordulat lehetőséget adna arra, hogy ne konkrét bevétel vagy haszon, hanem piaci részesedés alapján vessenek ki adót.

A "szennyező fizet" és más pontosítások

Több, "környezetvédelmi" jellegű pontosítás, illetve bővítés is szerepel az egyik módosító indítványban. Egyértelműen rögzítik például, hogy Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Bekerül az is, hogy a környezetben kárt tevők megfizetik a kár költségeit, vagy helyreállítják azt. A természet és a vízkészlet védelme mellé bekerül az erdők és a honos növény- és állatfajok védelme is. "A módosító javaslat egyértelművé teszi, hogy az egészséges környezethez való jog alapjog, amely érvényesítése érdekében az államnak intézményvédelmi kötelezettsége van. A módosító javaslatban megjelenik továbbá a szennyező fizet elve" - hangzik az indoklás.

Több más kifejezést is pontosítanak a módosítók, például a jogegyenlőség elősegítése helyett az "esélyegyenlőség elősegítése" kifejezés használatát javasolják, illetve a nők, idősek és fogyatékkal élők mellé a gyermekek védelmét is beveszik a szövegbe. A tervezet elején szereplő, egyik alapvető fontosságú mondatot is pontosítják: "a hatalom forrása a nép" helyett "a közhatalom forrása a nép"-re módosul a szöveg. Emellett az "Alapvetés" fejezet egy új alfejezetet kap, az egyetlen mondatot tartalmazó "K" cikket. Eszerint Magyarország hivatalos pénzneme a forint. Az eredeti javaslat ezt nem rögzítette.

(A cikknek egy korábbi verziójában azt írtuk, hogy a negyven módosítás közül az egyik lehetővé teszi, hogy a képviselők egyötöde akár költségvetési vagy adóügyekben is fordulhat az Alkotmánybírósághoz, azonban kiderült, hogy egy másik módosító ezt felülírta. A tévedésért olvasóink elnézését kérjük.)