Az államadóssághoz kötné az Alkotmánybíróság jogait a Fidesz

Kósa Lajos szerint visszakaphatja korábban elvett jogköreit a költségvetési és adóügyekben az Alkotmánybíróság. Ennek feltétele azonban, hogy az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökkenjen, ami legfeljebb a távoli jövőben következhet be, ebben a kormányzati ciklusban még biztosan nem.

Finomíthat az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörének korlátozásán a Fidesz - mondta hétfőn az MTV reggeli műsorában Kósa Lajos, a kormánypárt alelnöke. Kósa szerint a vasárnap késő éjszakáig tartó elnökségi ülésen hosszan beszéltek arról a szabályról, amelyet még tavaly novemberben fogadtak el, és amelyet az új alaptörvény tervezete is tartalmaz, hogy az Ab csak a legalapvetőbb jogok sérelme esetén semmisíthet meg költségvetést és adókat érintő törvényeket.

Kósa azt mondta: az elnökség döntése értelmében ez a szabály annyiban változhat, hogy a korlátozás csak akkor lenne érvényes, ha az államadósság meghaladja a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 50 százalékát. Ez az a határ, amelyet az alaptörvény-tervezet úgynevezett közpénzügyi fejezete is célként fogalmaz meg. Az államadósság jelenleg a GDP 80 százaléka körül van, és Matolcsy György gazdasági miniszter célkitűzése szerint is csak 60-70 százalékos szintig csökken 2014-ig.

Az Ab jogkörének korlátozását mások mellett kifogásolta az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekkel foglalkozó testülete, a Velencei Bizottság is. A testület véleményét még februárban kérte ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. A bizottság pénteken fogadta el a véleményét (amelyet ezen a héten hoznak nyilvánosságra). A testület aggályokat fogalmazott meg az előzetes normakontroll szélesítése miatt is, mert tart attól, hogy ez politikai szerepbe kényszeríti az Ab-t.

Orbán Viktor miniszterelnök várhatóan a parlament hétfői ülésén, napirend előtti felszólalásában ismerteti, hogy milyen módosításokat javasol a pártvezetés az alaptörvény-tervezethez. Ezek között a kormányfő azt említette, hogy az alaptörvényben rögzítik a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés lehetőségét. Kósa szerint rengeteg véleményt és észrevételt kaptak az alaptörvényhez, ezek egy részét meg is fontolják, így például a környezetvédelmi résznél rögzítenék a szennyező fizet elvét is.

Varga Mihály államtitkár korábban azt mondta: az alaptörvényben rögzítenék, hogy a magyar fizetőeszköz a forint, ami valószínűleg vétójogot biztosítana az euró bevezetésénél az akkori ellenzéknek. Kósa szerint ez jobb megoldás, mint ha népszavazáshoz kötnék az euró bevezetését, mert az valószínűleg nem lenne érvényes, hiszen nem menne el a választópolgárok több mint fele.