A melegeket védő törvény sújt le a "magyarverő" romákra

Eredetileg a melegfelvonulás résztvevőire támadók ellen hozták meg azt a törvénymódosítást, amelynek alapján már két esetben is nem jogerősen romákat ítélt el a bíróság rasszista indítékúnak minősített bűncselekmények miatt. Az ilyen ügyeket figyelő jogvédők nem tudnak arról, hogy romákat ért támadások miatt is született volna ítélet a törvény alapján, amelyet félresikerültnek tartanak.

"Ilyen még nem nagyon fordult elő, precedensértékű lehet az ügy" - mondta az [origo]-nak a korábban a Fővárosi Bíróságon bíróként büntetőügyeket tárgyaló Róna István büntetőjogász az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság március 3-ai döntéséről, amelynek értelmében összesen közel harminc év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek hét fiatalt, mert az ítélet szerint magyarsága miatt bántalmaztak egy fiút. A hét fiatal közül hatan romának vallották magukat egy korábbi tárgyaláson. Róna szerint azért sajátos az ügy, mert a vád közösség tagja elleni erőszak volt, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy rasszista indítékkal követték el a bűncselekményt.

A közösség tagja elleni erőszak büntetése 2009. február 1-jén került be a büntetőtörvénykönyvbe (Btk.). A Legfelsőbb Bíróság az [origo]-val azt közölte, a közösség tagja elleni erőszak vádjával még nem született jogerős ítélet a módosítás óta. A Legfőbb Ügyészség statisztikái szerint a közösség tagja elleni erőszakra hivatkozva 2008-ban és 2009-ben 12-12-szer, 2009-ben pedig 19-szer emeltek vádat.

A statisztikákból nem derülnek ki részletek az ügyekről, és az [origo] által megkérdezett jogvédők és büntetőjogászok csak két olyan esetet ismertek az elmúlt két évből, amikor az első fokon eljáró bíróság ítéletet hozott közösség elleni erőszak vádjában. Szerintük a józsefvárosi eset előtt egyszer, 2010 októberében fordult elő hasonló bírósági ügy. Akkor szintén azért emeltek vádat több ember ellen, mert a hatóságok szerint magyarságuk miatt támadtak rá másokra. A vádlottak védője, Nónay Gábor szerint a közösség elleni erőszak miatt 41 év börtönbüntetésre ítélt kilenc vádlott közül nyolc a tárgyaláson azt állította, hogy roma származású. A rendőrség szerint a vádlottak "háztartási eszközökkel felfegyverkezve" rátámadtak két autóra Miskolcon 2009 márciusában.

A két eset mellett azokat a sajóbábonyi romákat is közösség elleni erőszakkal vádolják, akik az ügyészség szerint 2009 novemberében baltával, karddal és bottal ütöttek egy kocsit Sajóbábonyban, miután a Jobbik lakossági fórumot tartott a településen, ahol a Magyar Gárda egyenruháját viselő szimpatizánsok is megjelentek. Ebben az esetben még első fokon sem járt el a bíróság.

Egy módosítás utóélete

Az [origo] által megkérdezett jogvédők és büntetőjogászok többsége szerint egy 2009 februárjában hatályba lépett törvénymódosítás óta van lehetőség arra, hogy a magyarságuk miatt bántalmazottak miatt is eljárás induljon. A Btk. 174/B. paragrafusa a módosítás előtt a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási kisebbségek elleni erőszakra vonatkozott, a Draskovics Tibor akkori igazságügyi miniszter által benyújtott módosítás értelmében azonban a törvényt kitágították bármely közösség elleni erőszakra. Az indoklás szerint "elmúlt időszakban olyan új magatartások is megjelentek", amelyek szükségessé tették, hogy szélesebb körben és például csoportos elkövetés esetén súlyosabb büntetést helyezzenek kilátásba.

Bárándy Gergely MSZP-s parlamenti képviselő, aki több módosító javaslatot is benyújtott akkor a javaslathoz, az [origo]-nak azt mondta, hogy konkrétan nem emlékszik a törvénymódosítás okára, de szerinte akkor jó egy jogszabály, ha ugyanúgy mér. "Minden tekintetben utálom a kettős mércét. Attól még, hogy roma, nem kell, hogy több jogosítványa legyen. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy azért vernek valakit, mert roma, vagy azért, mert magyar" - jelentette ki a szocialista képviselő.

Gellér Balázs alkotmányjogász az [origo]-nak azt mondta, úgy emlékszik, hogy a törvénymódosítás apropója a különböző felvonulások megdobálása volt. Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi programjának vezetője szintén azt mondta, hogy a törvény megváltoztatása többek között arra vezethető vissza, hogy a jogszabály által korábban nem védett homoszexuálisok jogait is védje.

A józsefvárosi eset vádlottjai

"Furcsa, hogy 2005 és 2009 között - amikor még magyarokat ért támadások miatt ismereteim szerint nem indult eljárás - az esetek 40 százalékában volt letöltendő börtönbüntetés, most pedig a miskolci és a józsefvárosi eset után is súlyos büntetést szabtak ki mindenkivel szemben, holott a miskolci esetben még személyi sérülés sem volt" - mondta a Helsinki Bizottság jogász munkatársa. Hozzátette, hogy minden egyes ügyben más és más a bűnösség mértéke és az ezzel arányos szankció. Azt is mondta, kutatást igényel annak a megválaszolása, hogy kimutatható-e valamilyen hátrányos megkülönböztetés a romákkal szemben a büntető igazságszolgáltatáson belül.

Szociálpszichológiai tényezők

"A módosításnál épp attól féltünk, hogy a visszájára sülhet el" - mondta az [origo]-nak Muhi Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) igazgatója. Az [origo] által megkérdezett büntetőjogászokhoz hasonlóan neki sincs tudomása arról, hogy romák elleni rasszista támadás miatt indult volna eljárás a módosítás óta. "Egy törvényi tényállásnak általános élethelyzetekre kiterjedőnek kell lennie, de ez így az eredeti célt, a kisebbségek védelmét kiüresíti. Ilyen esetben a jogalkalmazók felelőssége nagyobb, hiszen ott dől el, hogy egy adott cselekmény milyen büntetőjogi minősítést kap" - mondta Muhi.

A jogvédők által kritizált törvénymódosításban szerepet játszó Bárándy Gergely ugyanakkor azt mondta, szerinte a panaszok eljárásjogi kérdéseket érintenek, ami a végrehajtó hatóságokra tartozik, nem pedig a törvény hibája. "Ha a bizonyítással van gond, akkor az rendőrségi szakkérdés" - tette hozzá.

Az [origo] által megkérdezett jogászok szerint azért is indul ritkán eljárás ilyen ügyben, mert sokkal könnyebb bizonyítani egy garázdaságot vagy testi sértést, mert annak látható nyomai vannak. A miskolci romák eseténél például egy kézzelfogható bizonyíték volt a vádlottakat védő Nónay Gábor szerint: a kocsi megtámadásánál egy olyan botot is használtak, amelyre a "Halál a magyarokra" feliratot vésték.

Muhi Erika szerint a bírósági ítéleteknél a szociálpszichológiai tényezőket is figyelembe kellene venni a hasonló ügyekben. Szerinte a sajóbábonyi és a miskolci esetnél a romagyilkosságok és a Magyar Gárda miatti félelem meghatározó szerepet játszott a romák magatartásában. A miskolci ügyben a vádlottakat képviselő Nónay szerint a támadás előtt a romagyilkosságok miatt olyan hírek kezdtek el terjedni, hogy bőrfejűek és más csoportok meg akarják támadni a romákat. A vádlottak szerinte emiatt alapítottak önvédelmi csoportot, és a két, környéken cirkáló autó utasairól azt feltételezték, hogy meg akarják őket támadni.

Róna István korábbi büntetőbíró viszont azt mondta, hogy a közösség tagja elleni erőszak vádpont többször is előkerült már az elmúlt években, de csak súlyosbító körülményként, például az olaszliszkai lincselésnél vagy a Cozma-gyilkosságnál. A józsefvárosi fiatalok esetében szerinte az elkövetők büntetett előélete miatt volt ilyen szigorú a bíróság döntése, a vádlottak különben töredékét kapták volna a büntetésüknek.