Milyen nagyobb változásokat hozna az új alkotmány tervezete?

Bár a kormánypártok alkotmánytervezete sok elemében hasonlít a jelenleg hatályos alaptörvényre, vannak lényegi változtatások is. Mi lesz az ombudsmanokkal? Tényleg pluszszavazat jár-e a gyerekek után? Összeszedtük a legfontosabb újdonságokat.

Vármegyére keresztelné a megyéket és Kúriává nevezné át a Legfelsőbb Bíróságot a Fidesz szerdán nyilvánosságra hozott alkotmánytervezete. A külsőségek mellett azonban számos tartalmi újdonsággal is bír a koncepció, nemcsak a jelenlegi alaptörvényhez képest, de a demokratikus intézmények mostani rendszerét illetően is.

Több ombudsman helyett egy biztos

Gyökeresen átalakítaná például a tervezet az országgyűlési biztosok jelenlegi rendszerét. A jelenlegi négy ombudsman (általános, adatvédelmi, jövő nemzedékeket képviselő és kisebbségi) helyett a szöveg már csak egyről, az úgynevezett alapvető jogok biztosáról tesz említést, aki "különös figyelmet fordít a jövő nemzedékek érdekei, valamint a hazai nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelmére" is. Az ombudsman a dokumentum szerint saját maga nevezi meg helyetteseit, ám hogy hányat, arról nincs említés a szövegben, ahogyan nem szól a vonatkozó cikkely arról sem, hogy ki és milyen formában felügyeli majd a jelenlegi adatvédelmi biztos hatásköreit.

Szavazat a gyerekek után

Ugyancsak újdonság lenne, ha a koncepciót a jelenlegi formájában fogadják el, a gyerekek után járó szavazat bevezetése. Révész Máriusz 2007-es ötletét a Fidesz február eleji siófoki frakcióülésén karolta fel a szövegezőbizottságot vezető Szájer József, majd - annak ellenére, hogy mindkét kormánypárt politikusai és a kormánytagok közül is többen ellenezték - rákerült a kérdés az alaptörvényről indított nemzeti konzultáció nyolcmillió állampolgárpolgárnak kiküldött kérdőívére is. A tervezet nem automatikusan adja meg ugyan a pluszszavazatot, de a "jövő nemzedékek érdekére" hivatkozva megteremti a lehetőséget, hogy a megoldást egy külön, sarkalatos törvényben alkossa meg a parlament. A szöveg az anyát említi jogosultként, azzal a kiegészítéssel, hogy "helyette törvényben meghatározott esetben más személy" is jogosult lehet.

Alkotmánybíróság

Új eszközt adna a mindenkori parlamenti többség kezébe, hogy a köztársasági elnök mellett a jövőben az országgyűlés és a kormány is kérhetne előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Ha a parlament így dönt, a házelnök csak akkor írhatja alá a törvényt, és küldheti meg az államfőnek, ha a testület nem állapított meg alkotmányellenességet. Előzetes normakontroll esetén a jelenleginél jóval szűkebbre szabja a javaslat az AB idejét: a mostani soron kívüli eljárás helyett a testületnek jövőben harminc napon belül, ha pedig egy jogszabályt kihirdetés előtt másodszor is az Alkotmánybírósághoz küldenek, már csak tíz napon belül kell határoznia.

Nem szűnne meg a jelenlegi lehetőség, hogy az AB megsemmisítsen már hatályban lévő, alkotmányellenesnek talált törvényeket, viszont a tervezet alapján nem lehetne korlátlanul a testülethez fordulni, és a Fidesz korábbi ígéretei ellenére az AB mégis csak a tavaly ősszel megcsonkított hatáskörökkel működhetne. A bírák a mostani kilenc helyett tizenkét évig lehetnének hivatalban, az AB elnökét pedig nem a bírák, hanem az országgyűlés választaná.

Adósság és off-shore cégek

Teljesen új, a jelenlegi alaptörvényben nem szereplő szempontokat említ és külön fejezetet szentel a Fidesz tervezete a közpénzek ügyének: a dokumentum szerint az országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhatna el, amely "nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését". Ettől csak különleges jogrend idején, valamint a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesésénél, az egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehetne eltérni. A szöveg azt is kimondja, hogy a központi költségvetésnek biztosítania kell, hogy az államadósság szintje ne haladja meg az előző évi bruttó hazai termék értékének felét; a kormány pedig nem vehetne fel olyan kölcsönt, amelynek következtében az államadósság szintje meghaladná az előző évi GDP ötven százalékát. (Az eladósodottsági ráta jelenleg nyolcvan százalék.)

Sejthetően az offshore-hátterű cégek dolgát nehezítendő a tervezet azt is rögzíti, hogy a központi költségvetésből csak olyan szervezetnek teljesíthető bármilyen kifizetés, amelynek "tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható".

Az államfő hatásköre

A szöveg szerint a köztársasági elnök hatásköre egy mostanáig nem létező, a büdzsét érintő feladattal gyarapodna: feloszlathatná az országgyűlést, ha az országgyűlés március 31-ig nem fogadja el a központi költségvetést.

Az államfő hatásköre kiegészült egyébként egy másik ponttal is: a nyilvánvalóan Sólyom László korábbi államfő kitüntetésekkel kapcsolatos konfliktusaiból kiinduló javaslat szerint a köztársasági elnök eszerint megtagadhatja a kitüntetések és díjak adományozását is, ha úgy ítéli meg, hogy ez sértené az alkotmány értékrendjét.

Megújulnának az államfő megválasztásának szabályai is. Az eddigi háromkörös parlamenti választási eljárás kétkörösre rövidül, a procedúra végén pedig abból lehet köztársasági elnök, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a legtöbb érvényes szavazatot kapta. (Jelenleg az első két fordulóban kétharmados többségre van szükség, a harmadikban pedig a képviselők több mint felének a támogatását megszerző jelölt lesz az államfő)

Önkormányzatok

A koncepció nemcsak régi-új nevet adna a megyéknek és a vármegyei képviselő-testületre keresztelt jelenlegi megyei közgyűléseknek, de lényeges tartalmi változásokat is hoz az önkormányzati rendszerbe: a jelenlegi négy helyett ötévente rendeznék például a helyhatósági választásokat, eltörölve azt az időbeli korlátozást is, amely a voksolás megtartását eddig októberre írta elő.

A dokumentum - közvetett módon - rendelkezik az önkormányzatok hitelfelvételének korlátozásáról is: a javaslat szerint külön törvény előírhatja, hogy egy bizonyos összegnél nagyobb kölcsönfelvételhez vagy más kötelezettségvállaláshoz a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal hozzájárulása szükséges.

Házasság, gondoskodás, jelnyelv

Az Alapvetések fejezetében tárgyalt lényeges - a melegek házasságát gyakorlatilag kizáró - változást hoz a jelenlegi alaptörvényhez képest az a cikkely, amely szerint "a házasság intézménye férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség".

A szociális jogokat taglaló fejezet ugyancsak hoz újdonságokat: nemcsak a szülőknek írja elő például, hogy gondoskodniuk kell kiskorú gyerekeikről, hanem a nagykorú gyerekeknek is, hogy gondoskodniuk kell rászoruló szüleikről, de új elem a nők, az idősek és fogyatékkal élők, valamint a fiatalok és szülők munkahelyének a szövegben deklarált alkotmányos védelme is.

A siketek és némák jelnyelvét - szintén újdonságként - ugyancsak védendő értékként említi a tervezet, amely - közismerten Schmitt Pál köztársasági elnök javaslatára - a testi és lelki egészséghez való jogot részletező cikkelynél külön említést tesz a sportolás és rendszeres testedzés szerepéről is.

A koncepciót korábbi bevallása szerint iPadjén író Szájer József felvetése alapján bekerült a szövegbe a technikai vívmányokról szóló cikkely is, eszerint "az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány vívmányainak alkalmazására".

A szerdán közzétett tervezet Lázár János Fidesz-frakcióvezető közlése szerint "még nem az utolsó verzió", a szöveget ma délutáni ülésén vitatja meg a Fidesz- és a KDNP-frakció.