Nincs kimaradó időszak Schmitt Pál életrajzában, erről annak elolvasása után mindenki meggyőződhet - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a honlapján hétfő este, miután Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök egy másik szocialista képviselővel együtt a közjogi méltóságok áltáthatóságáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be. A KEH által kiadott közlemény szerint "kevés olyan ember van ma Magyarországon, akinek élete annyira nyitott könyv lenne, mint Schmitt Pálé".
"Schmitt Pál 1966-tól 1981-ig tartó szállodai munkájával összefüggésben megjelent alaptalan állításokkal kapcsolatban arra emlékeztetünk mindenkit, hogy az SZT-tisztek személye - elnevezésüknek megfelelően - titkos volt, így a velük való együttműködésről beszélni értelmetlen dolog"- olvasható a honlapon.
A KEH arra ezzel reagált, hogy Ungváry Krisztián történész a Hvg.hu internetes oldalon múlt héten megjelent cikkében azt írta: belügyi akciók és lehallgatások színtere volt az Astoria szálloda az időben, amikor Schmitt Pál is vezető beosztásban a szállodában dolgozott. A történész szerint életszerűtlen lenne azt feltételezni, hogy Schmittnek fogalma sem volt a lehallgatásokról.
Ungváry az írásában két szt-tisztről is említést tesz, akik Schmitt idejében az Astoriában dolgoztak, és akik szerepelnek azon a listán is, amelyeket Ungváry két kollégájával állított össze az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található iratanyag alapján. A kutatást a Hódmezővásárhelyen található Emlékpont Központ vezette. A Szigorúan titkos internetes oldal adatbázisa 669 szigorúan titkos tiszt adatait tartalmazza, akik a BM III/II. csoportfőnökség állományába tartoztak. Az [origo]-nak az Ungváry által említett két ember közül az egyiket sikerült elérnie, aki sem cáfolni, sem megerősíteni nem volt hajlandó, hogy az állambiztonságnak dolgozott volna
"Egy 1964-ben történt közlekedési balesetről szóló hazugságok tisztázása érdekében, az esetre vonatkozó dokumentumot hamarosan mindenki elolvashatja honlapunkon" - írja a közlemény. Kedd délben az erre vonatkozó információ még nem volt elérhető a honlapon. Januárban a Hírszerző írt arról, hogy az akkor 22 éves Schmitt 1964-ben négy hónap felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság. A köztársasági elnököt a Hírszerző szerint "foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és társadalmi tulajdon rongálása" miatt ítélték el.
A közlemény megemlíti azt is, hogy Schmitt tizenkilenc évesen, a magyar ifjúsági vívó válogatott tagjaként résztvevője volt a duisburgi ifjúsági világbajnokságra utazó keretnek. A részvételt a volt szocialista országok politikai okokra hivatkozva megtagadták, de ő úgy döntött, hogy mégis részt vesz a versenyen. A diktatúrában ezért büntetés járt: a Magyar Vívó Szövetség fél évre eltiltotta Schmitt Pált a külföldre utazástól.
Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő és Molnár Csaba szocialista parlamenti képviselő által benyújtott javaslat célja az indoklás szerint, hogy a közjogi méltóságok megválasztásuk előtt nyilatkozzanak arról, hogy álltak-e valaha kapcsolatban állambiztonsági szervekkel, vagy voltak-e valaha büntetve.