A Magyar Közlöny legfrissebb, 32. számában megjelent miniszterelnöki rendelet szerint Orbán Viktor 2011. április 1-jei hatállyal Granasztói György történészt nevezte ki a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetőjévé.
A Corvin-lánc kitüntetést 1930-ban alapította Horthy Miklós kormányzó Klebelsberg Kunó közoktatási miniszter javaslatára. A Corvin-rend felevenítéséről - az MSZP és az SZDSZ akkori heves tiltakozása ellenére - 2000 februárjában döntött a parlament. Ez a korábbitól annyiban különbözött, hogy nem az államfő, hanem a kormányfő adományozza.
A törvény szerint a miniszterelnök a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére Magyar Corvin-lánc, Magyar Corvin-koszorú és Magyar Corvin-díszjelvény kitüntetést adományozhat. A Corvin-láncot elsőként Teller Ede atomfizikus kapta meg 2001 augusztusában.
A 2002-es kormányváltás után a díjat nem adták ki - írja a hétfői Népszabadság. A lap Kiss Péter akkori kancelláriaminiszter indoklását idézi: a díj a Horthy-időszak utánérzését keltette az akkori baloldali értelmiség körében, de a díj megalapításának módját, a rendeleti szabályozást sem tartotta megfelelőnek. Nemeskürty István elnök pedig akkori nyilatkozata szerint - írja a lap - azért nem hívta össze a Magyar Corvin-lánc Testületet, mert a 2002-es kormányváltás után menesztették Schmidt Máriát, aki az irodát vezette.
Az ezt szabályozó rendelet szerint a Corvin-lánc kitüntetést viselők száma egyszerre nem haladhatja meg a tizenkettőt. Amint az adományozottak száma eléri a tizenkettőt, további kitüntetés adományozására csak akkor van lehetőség, ha az adományozottak száma legalább egy fővel csökken. A kitüntetés feljogosítja a viselőjét, hogy meghívottként részt vegyen a Magyar Köztársaság nemzeti- és állami ünnepein rendezett központi állami ünnepségeken, továbbá jogosult élete végéig magát a Magyar Corvin-lánc birtokosának nevezni.