Vándorló képviselők okoznak tömeghatást a parlamentben

Mióta csak robotkamerás közvetítés van a parlamentből, szokássá vált, hogy a képviselők átülnek éppen felszólaló társaik mellé. Pénteken dél körül éppen a KDNP-s Vejkey Imre képviselő vándorolt, aki szerint az átüléssel nem tömeget imitálnak, csak a szónokot erősítik. Az alkotmány vitájában végig foghíjasak voltak a padsorok, és ezt a létszámot is leginkább csak a kormánypártok által kialakított beülési rend biztosította.

Körülbelül negyven-ötven kormánypárti képviselő volt kíváncsi a parlamenti vitára pénteken délelőtt, az új alaptörvény tárgyalásának negyedik napján. Fél 12 körül Szalay Ferenc, Szolnok fideszes polgármestere beszélt, majd utána a KDNP-s Hoffman Pál szólat fel. Bár egymástól viszonylag távol ülnek, a tévéközvetítésben mindkettőjük beszéde alatt feltűnt egy harmadik képviselő: a szintén kereszténydemokrata Vejkey Imre.

Vejkey ugyanis otthagyta saját helyét, hogy Szalay beszéde alatt a robotkamerák képén a szónok mellett ő is látszódjon. Amikor Szalay befejezte hozzászólását, gratulált neki, majd átült a másik szektorba, a Hoffman előtti székre. Nem sokkal később ismét egy másik szektorban, a fideszes Ágh Péter mellett tűnt fel. Vejkey ezzel egy régi szokást gyakorolt: bár egyik frakció sem írta elő tagjainak, amióta csak robotkamerás közvetítés van az országgyűlésből, a képviselők rendszeresen átülnek felszólaló társuk mellé, így a tévében az látszik, hogy sokan veszik körbe a szónokot.

"Olyan furcsa, ha egyedül van" - mondta az [origo]-nak Vejkey, aki szerint "a felszólalót erősíti", ha mellette vannak a képviselőtársai. Előfordul ugyanakkor - mondta a képviselő -, hogy véletlenül kerül a képbe. Ágh Péter mellé például azért ült oda, mert egy módosító indítványról akart egyeztetni, nem tudta, hogy a fiatal képviselő következik felszólalásra (ez egyébként őt magát is meglepte, még a zakóját is kapkodva kellett felvennie).

Pénteki példa a közeli és a totálkép különbségére (balra éppen Ágh Péter beszél)

Vejkey szerint tévedés, hogy az átüléssel az alacsony létszámot próbálják leplezni, hiszen a közvetítésben mutatnak az ülésteremről totálképeket is, azokon látszik, hogy valójában mennyien vannak (az [origo] munkatársainak tapasztalatai szerint nagyon ritka a totálkép). "Nem tudunk osztódni, mint az amőbák" - mondta nevetve a képviselő, aki szerint a külső szemlélő is láthatja, hogy nincs telt ház a vita során.

Bár az alkotmányvitában szinte minden kormánypárti felszólaló megjegyezte, hogy számára nagy megtiszteltetés részt venni a munkában, az ülésteremben mind a négy napon foghíjasak voltak a padsorok, legfeljebb a kormánypárti frakciók harmada volt egyszerre a teremben (ennek okairól korábbi cikkünkben olvashat). Ugyanakkor teljesen üres üléstermet egyszer sem lehetett látni, a Fidesz és a KDNP mindig biztosított egy bizonyos minimális jelenlétet.

A kormánypárti frakciók ugyanis már korábban kialakították az úgynevezett beülési vagy ügyeleti rendszert. Ennek lényege, hogy a képviselőket négy csoportba osztották, és az egyes csoportoknak adott időpontban jelen kell lenniük a teremben (péntek délelőtt a kettes csoporton volt a sor). Ezt folyamatosan ellenőrzik, pénteken is látható volt, ahogy jelenléti íveket adtak körbe a képviselők.