Ellentámadásba lendültek a hétvégén a kormánypártok az alkotmányozás folyamatát kezdettől bíráló Gyurcsány Ferenccel szemben, miután a Hírszerző és a Magyar Nemzet közzétette azt az alaptörvény-koncepciót, amely még az egykori szocialista miniszterelnök kormányzása alatt készült. Fideszes politikusok szerint ezáltal hiteltelenné váltak a szocialista kritikák, szerintük kiderült ugyanis, hogy titokban Gyurcsány is alkotmányozásra készült.
Az egykori miniszterelnök a Facebook-oldalán többször is reagált ezekre az állításokra, közölve, hogy ő maga nem ismerte a koncepció részleteit, mert az csak szakértői szintig jutott el, de nem lett belőle hivatalos kormányzati anyag. Az [origo] megkereste Gyurcsány egykori stábjának több tagját, és beszélt olyan tisztviselőkkel, akik részt vettek az alkotmányterv előkészítésében. Mindannyian csak azzal a feltétellel voltak hajlandók beszélni, ha nem közöljük a nevüket, és egybehangzóan úgy emlékeztek, hogy Gyurcsány első igazságügy-minisztere, Petrétei József már 2004 októberi kinevezése előtt, miniszteri programjában is sürgette egy új alaptörvény megalkotását, a miniszterelnök azonban már akkor világossá tette, hogy a kérdést nem tartja időszerűnek.
"Kiindulási alapnak" készült
A források szerint ugyanakkor hosszú távra gondolva Gyurcsány megengedte az alkotmányjogász végzettségű Petréteinek, hogy egy miniszteri biztos által irányított munkacsoportot hozzon létre a koncepció kidolgozására. A testület vezetője a tárcánál 1998 és 2004 között közigazgatási államtitkárként dolgozó Somogyvári István lett, a munka kiindulópontja pedig az az 1994 és 1998 között összpárti munkával tető alá hozott alkotmánykoncepció volt, amely végül a közelgő választások miatt nem került be a parlament elé.
A munkacsoport egykori résztvevőinek állítása szerint kezdettől egyértelmű volt, hogy a fióknak készül a tervezet. "Szó sem volt róla, hogy a kormány vagy az MSZP tárgyalni akarja, hiszen esély sem volt akkor a politikai megegyezésre. Eleve úgy kezdtünk a munkába, hogy tudtuk: Abban a ciklusban nem lesz belőle semmi. A miniszterelnöki felhatalmazás arra szólt, hogy később, 'ha megfelelőek lesznek a feltételek' az alkotmányozáshoz, akkor legyen egy olyan kiindulási alapnak tekinthető koncepció, ami felhasználható" - idézte fel a munkabizottság megalakulásának motivációit a testület egyik volt tagja. Hozzátette, hogy amikor a munkával 2006 tavaszára elkészültek, eleve nem is ment a törvényhozási procedúrában kötelező közigazgatási egyeztetésre a tervezet.
Gyurcsány letolta a miniszterét
A koncepciót nem tárgyalta az MSZP frakciója sem, és a párt alkotmányjogi munkacsoportjának tagjai is azt állítják, hogy nem látták a szöveget. Erről beszélt vasárnapi sajtótájékoztatóján Lendvai Ildikó, az MSZP akkori frakcióvezetője, és ugyanezt állította az [origo]-nak a párt több volt és jelenlegi képviselője is. A párt egyik, alkotmányozási kérdésekben az előző ciklusig fontos szerepet betöltő képviselője azt mondta: saját maga is csak egyszer, egy szakmai tanácskozáson találkozott a koncepcióval, de azon sem parlamenti képviselőként, hanem egyetemi oktatóként vett részt.
2006 elején Petrétei József a Magyar Hírlap akkori megkeresésére elzárkózott attól, hogy közzétegye az elkészült szöveget, és nem adta ki a koncepciót akkor sem, amikor a TASZ közérdekű adat eltitkolása miatt ezért pert indított a tárcavezető ellen. A folyamat egykori résztvevői szerint valójában azonban nem az igazságügyi miniszter volt a nyilvánosság kerékkötője.
"Pete (ez az egykori miniszter beceneve - a szerk.) nem a fióknak akart dolgozni, ő szerette volna megosztani a koncepciót a nyilvánossággal, de már akkor is nagy letolást kapott a miniszterelnöktől, amikor 2006 elején kikotyogta, hogy egyáltalán készül a tárcánál alkotmánytervezet" - idézte fel a történteket az igazságügyi tárca egyik volt tisztségviselője.
Bekavart a kampány
Az egykori minisztériumi munkatárs szerint Gyurcsány Ferencnek három indoka volt a szöveg visszatartására. Az egyik, hogy 2006 tavaszán, amikorra elkészült, a választási kampány miatt már nem volt ideje aprólékosan áttanulmányozni és megítélni, hogy politikailag bevállalható-e a kormánynak, illetve az MSZP-nek a tervezet. Emellett úgy ítélte meg, hogy nem volt kapacitás annak kiszámítására sem, hogy a tervezetben foglaltaknak a kampányban pozitív vagy negatív kommunikációs hozadéka lenne.
A választások után pedig - tette hozzá a volt tisztségviselő - nemcsak hogy "kisebb dolga is nagyobb volt" a kormányfőnek az alkotmánynál, de a koalíciós partner SZDSZ is egyértelművé tette, hogy nem hajlandó foglalkozni a két párt között számos nyilvánvaló feszültségforrást rejtő kérdéssel. Utóbbit megkeresésünkre az SZDSZ egyik, kormányzati posztot is betöltő akkori vezetője is megerősítette, hozzátéve, hogy mindezek miatt meg sem kapták a tervezetet.
A visszautasított kérés
A koncepció elkészítésében részt vevő korábbi tisztségviselő szerint Gyurcsány Ferenc később sem olvasta a tervezetet. Ezt az [origo]-nak a koncepcióalkotás egy másik résztvevője és a volt kormányfő egyik közeli munkatársa is megerősítette. Bizonyítékként mindhárman egybehangzóan Petrétei 2007-es távozásának körülményeit hozták fel minderre.
A források szerint ugyanis a tárcavezető lemondásakor arra kérte a miniszterelnököt, hogy a nevéhez köthető szakmai anyagként hadd hozza a koncepciót nyilvánosságra, Gyurcsány Ferenc azonban ismét arra hivatkozva utasította el, hogy nem ismeri a tervezetet. A források szerint azzal érvelt, hogy hiába Petréteié a tervezet, mivel az ő miniszterelnöksége alatt készült, óhatatlanul összemosnák azt a nevével, illetve az MSZP-vel. Az [origo] kereste Petrétei József egykori minisztert, de nem reagált megkeresésünkre.