Kövér László házelnök szerint legfeljebb "szépészeti és esztétikai szempontból" tartja elfogadhatónak az alaptörvény megszületését övező vitákat. Az MTI-nek adott interjújában elmondta azt is, hogy lehet, hogy célszerűbb és hasznosabb lett volna egyeztetni bizonyos ügyekben. Ugyanakkor hozzátette, hogy kivel egyeztethettek volna például a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárának alaptörvénybe emeléséről. Mint fogalmazott: az érintettek "nyilvánvalóan egzisztenciális érdekeiket védendő" soha nem lettek volna hajlandóan belemenni abba, hogy magukra nézve öregségi nyugdíjkorhatárt fogadjanak el. "Vagy éppenséggel azokkal a titkárokkal kellett volna a bíróság nevében egyeztetni, akik kétszer annyian vannak, mint a közeljövőben e törvényhely okán nyugdíjba kényszerülő bírák, akik meg alig várják, adott esetben évek óta, hogy bíróvá nevezzék ki őket?" - tette hozzá Kövér László.
Az alaptörvénnyel összefüggő sarkalatos törvények megalkotásánál az Országgyűlés elnöke természetesnek tartja a konzultáció szükségességét az érintettekkel. Kövér László az interjúban nem tartotta kizártnak, hogy a parlamenti nyári szünet eelőtt módosítják a választási törvényt. Hangsúlyozta, hogy a választójogi törvényről szóló egyeztetések részben már zajlanak. Elmondta, hogy arra kérte a Kárpát-medencei magyar közösségek vezetőit, hogy gondolják végig, milyen koncepció lenne optimális a Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok választási részvételénél. Azt mondta, hogy a magyarországi nemzetiségekkel is egyeztetni kell a parlamenti részvétel lehetőségéről. És itt nyilvánvalóan nem csak azt kell biztosítani, hogy lehetőség szerint valamilyen formában mind a 13, Magyarországon törvény alapján létező kisebbség, nemzetiség beleszólhasson a törvényhozás munkájába, hanem azt is, hogy a képviselet arányos legyen - húzta alá.