Sietve elfogadott ultrakonzervatív alkotmányról írnak a külföldi lapok

Több külföldi lap is foglalkozik a hétfőn elfogadott új magyar alkotmányról. A Le Figaro szerint az "Orbán-alkotmányban" bőven vannak vitatott pontok, egy ír lap pedig az ellenzék megkerüléséről ír. Navracsics Tibor kormányfő-helyettes a Wall Street Journal napilapban publikált írást az új alaptörvényről.

Az új magyar alkotmány vitatott pontjairól közölt összeállítást keddi számában a Le Figaro. A konzervatív francia újság megfogalmazása szerint "a parlament jelentős többséggel fogadott el egy ultrakonzervatív szöveget, amelyet az ellenzék szabadságellenesnek ítél meg". Maurin Picard bécsi keltezésű írásában kitért arra, hogy a hétvégén több ezren tiltakoztak azon intézkedések ellen, amelyekről úgy gondolják, hogy diszkriminatívak az ateistákkal, a homoszexuálisokkal vagy a csonka családokkal szemben.

A tudósító megjegyzi, hogy a szocialista ellenzék, a szakszervezetek és a civil társadalom egy része által élesen vitatott szöveg már csak Schmitt Pál köztársasági elnök jóváhagyására vár, de az aláírás csak formalitás, mivel az államfő Orbán Viktor miniszterelnökhöz közel álló politikus.

A Le Figaro úgy véli, hogy "az Orbán-alkotmányban, ahogyan azt az ellenzék és a média nevezi" bőven vannak vitatott pontok. Ilyennek jelöli meg a lap a vallásra és a hagyományos értelemben vett családra való utalásokat: az alkotmány "védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot".

Az írás szerint az új alkotmány visszalép az abortusz jogának terén, ami "jól illusztrálja az egyház és az életvédő mozgalmak növekedő befolyását a magyar politikai életben", párhuzamosan a Fidesz konzervatív politikusainak hatalomra kerülésével. Az új alkotmány vitatott pontjai közé sorolja a szerző a határon túli magyaroknak járó állampolgárság megerősítését is. Orbán Viktor már jelezte, hogy az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja az alkotmányt, de esetleges módosítások mellett nem kötelezte el magát - zárta írását a Le Figaro.

A BBC budapesti tudósítója írását azzal kezdte, hogy megszavazták Magyarország új alkotmányát, mellyel megalkotói szerint befejeződik a totalitárius rendszerből a demokratikus rendszerbe történő átmenet. Nick Thorpe megemlíti, hogy háromból két ellenzéki párt nem vett részt a szavazáson, és a bentmaradó egy is nemmel szavazott. A tudósító ír a törvény elfogadását követő "kormányzati tapsviharról", és a Himnusz elénekléséről is. A BBC cikke kiemelt több vitatott pontot (a keresztény gyökerekre történő utalást, vagy az ombudsmanok számának csökkentését), és szerzője azzal zárja az írást, hogy az új alkotmány a legújabb és leglátványosabb azon törvények sorában, melyet a kormány sietve meg hozott egy évvel ezelőtti megválasztása óta.

Rohamléptekben elfogadtott alkotmány címmel közölt írásta az Irish Times. Az ír napilap szerint a a Fidesz "kereszülnyomta" az alkotmányt a parlementen, megkerülve az ellenzéki bojkottot. Az írás kiemeli, hogy az alaptörvény elfogadása mögött nem volt konszenzus, és megemlítik a hétvégén tartott tiltkozásokat is. Idéznek egy felmérést, mely szerint a magyarok 57 százalék úgy véli, hogy népszavazással kellene megerősíteni az új alaptörvényt, és 29 százalékuk mondta, hogy a kétharmados felhatalmazás elegendő.

Navracsics elsöprő többségről ír

Navracsics Tibor kormányfő-helyettes az amerikai Wall Street Journal napilapban publikált írást az új magyar alkotmány elfogadásáról. Írása szerint a magyar parlament "elsöprő többséggel" elfogadta az alkotmányt, amellyel "eldobta a közelmúlt szellemét, és saját kezével megalkotta az alaptörvényt". Navracsics szerint az új törvény szimbolikusan és gyakorlatban is nagy jelentőségű, Magyarország szellemi és intellektuális megújulását hozza.

A miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter megemlítette, hogy voltak, akik kritizálták a dokumentumot, és azt, ahogy elfogadták - azonban ezek szerinte spekulatívak és pontatlanok. A továbbiakban Navracsics az elhangzott kritikákra reagált. Így megemlítette, hogy az ellenzők szerint az alaptörvény elfogadása túl gyors volt. Szerinte ez azért nem helytálló, mert a magyar alkotmány megújítása 1989 óta célja volt a mindenkori kormányoknak.

Navracsics szerint egyértelmű, hogy egyesek állításával szemben az új szöveg nem erodálja a demokratikus intézmények fékjeit és ellensúlyait, mert az alkotmány megőrzi a hatalmi ágak közötti klasszikus megosztást, és fenntartja a parlamenti demokráciát és a jogállamiságot - írja. A miniszterelnök-helyettes "nagyon szükséges egyszerűsítésnek" nevezi, hogy az új alaptörvény négyről egyre csökkenti az ombudsmanok számát, és megszünteti a legfelső bíróság és az alkotmánybíróság szerepkörei közötti átfedéseket.

Navracsics szerint a kereszténységre és Szent Koronára való hivatkozás néhány állítással szemben nem diszkriminatív jellegű, hanem pusztán annak elismerése, milyen fontos szerepe volt a kereszténységnek a magyar történelemben. Az új alkotmány valójában a magyar állampolgárok vallási, kulturális és vallási sokszínűségét ünnepli és védelmezi - írja.

A véleményrovatban közölt írás szerint az alkotmány teljes egészében magában foglalja az EU Alapvető Emberi Jogok Chartáját, és kiemeli a család és az emberi élet védelmét, de a "család" fogalmát nem köti a házassághoz. Navracsics Tibor azt is írja, hogy az élethez való jog kérdésében az alkotmány nem változtatja meg a jelenlegi jogszabályt és megerősíti az alkotmánybíróságnak a magzati életre vonatkozó határozatait.

Az alkotmány a Magyarország határain kívül élő magyarok szavazati jogáról nem rendelkezik - írja Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy a kérdés a választójogi törvényről folytatandó parlamenti vita témája lesz.