A szólásszabadság védelmére intette Magyarországot az ENSZ-főtitkár

A szólásszabadság tiszteletben tartásának fontosságáról beszélt hétfőn Budapesten Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki Schmitt Pál köztársasági elnökkel egyeztetett a Sándor-palotában. A főtitkár Magyarországot dicsérve azt mondta, hogy az elmúlt húsz évben elért demokratikus magyar átalakulás inspiráció lehet a forrongó arab országok számára, és hozzátette, bízik abban, hogy a kormány az alkotmányozás során sem feledkezik meg az emberi jogokat védő nemzetközi kötelezettségekről. A főtitkár a líbiai helyzetről is friss fejleményeket közölt a budapesti találkozón.

Hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára, aki hétfőn Schmitt Pál köztársasági elnökkel találkozott, majd délután Orbán Viktor miniszterelnökkel és Martonyi János külügyminiszterrel is tárgyal. Ban Ki Mun délelőtt a Sándor-palotában Schmitt Pállal közösen tartott sajtótájékoztatóján a magyar nép eredményeit méltatta, de a sok vitát kavart médiatörvényre és az alkotmányozásra is kitért, és az emberi szabadságjogok védelmének fontosságát hangsúlyozta.

A főtitkár azt mondta, hogy "az alkotmány felülvizsgálatának folyamata" minden ország életében fontos esemény, és ezt az országok általában belügyként kezelik, külső szereplők beavatkozása nélkül. "Magyarország szabadon elfogadhat bármilyen törvényt vagy jogi szabályozást, amely a kormány és a parlament szerint helyénvaló" - mondta, de hozzátette: "a törvények és az alkotmány esetében is a kormány felelőssége, hogy az új jogszabály a nemzetközi egyezményekkel összhangban legyen, és teljesítse például azokat a vállalásokat, amelyeket Magyarország a szólásszabadságról és az emberi jogokról tett.

A főtitkár azt mondta, hogy Magyarország az elmúlt 20 évben figyelemreméltó demokratikus átalakulást vitt végbe, és ő "csodálja a magyar népet azért a bátorságért, amellyel 1956-ban és 1989-ben a demokráciáért küzdött". Szerinte Magyarország "történelmi átalakulása" és a magyar nép demokrácia iránti elkötelezettsége rengeteg népnek jelenthet inspirációt az arab világban, ahol jelenleg is sok ország küzd a demokratikus átalakulásért. "Magyarország példa lehet az elnyomott országoknak, ezért nagyon örülök, hogy a magyar kormány már a legmagasabb szinten is felvette a kapcsolatot Egyiptommal és Tunéziával" - mondta (ebben a két országban bukott meg év elején a diktatórikus rendszer).

"Remélem, hogy a magyar kormány a reformok előmozdítása mellett továbbra is megvédi az országban az alapvető szabadságjogokat, mint amilyen például a szólásszabadság is" - fogalmazott a méltatás után a főtitkár. Ban Ki Mun szerint a délelőtti egyeztetésen Schmitt Pál figyelmét is felhívta arra, hogy a magyar médiatörvénynek meg kell felelnie az európai fősodor hasonló törvényei által meghatározott normáknak.

Ban Ki Mun és Schmitt Pál

"Tudom, hogy Magyarország szomszédjai és a világ más országai is aggodalmukat fejezték ki a médiatörvény miatt, ezért üdvözlöm, hogy a magyar kormány nyitott a külső javaslatokra, a Európai Uniótól és az ENSZ-től érkező tanácsokra" - mondta. Az ENSZ szólás- és sajtószabadsággal foglalkozó jelentéstevője, Frank La Rue április elején jelentette be, hogy a médiatörvény több ponton is aggályos maradt, és további módosításokra szorul, a kormány azonban ezt szükségtelennek nevezte (erről itt olvashat részletesen). Ban Ki Mun erről az [origo] és az MTI közös kérdésére válaszolva azt mondta, hogy "tudomásul vette" Frank La Rue véleményét, és "bízik benne", hogy a magyar kormány teljes mértékben garantálja majd a szabadságjogok érvényesülését.

Romastratégia és ENSZ-felajánlások

Ban Ki Mun és Schmitt Pál tárgyalásán több nemzetközi témát érintettek: az ENSZ-főtitkár szerint a klímaváltozásról, a millenniumi fejlesztési célokról, a nukleáris biztonságról, a Duna-stratégiáról, valamint Líbia és a többi észak-afrikai ország sorsáról is beszélgettek. Schmitt Pál azt mondta, hogy képet adott a főtitkárnak Magyarország belpolitikai helyzetéről, beszámolt az alkotmány hétfői tervezett elfogadásáról, valamint tájékoztatta Ban Ki Munt arról, hogy Magyarország elkötelezett a szegénység elleni harcban, és erre "már kidolgozott romastratégiánk van".

Schmitt azt is szóba hozta, hogy Magyarország "lehetőségei szerint a jövőben is kész békefenntartókat küldeni az ENSZ békefenntartó misszióiban. Az ENSZ-főtitkár ezt külön is méltatta, és azt mondta, hogy Magyarország az ENSZ egyik "nagyon dinamikus tagországa", amely nagylelkűen és régóta vesz részt a libanoni, nyugat-szaharai, ciprusi és afganisztáni béketeremtő missziókban.

Új ENSZ-jelenlét Líbiában

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az ENSZ jelentős előrelépést ért el Líbiában, és vasárnap óta új humanitárius ENSZ-jelenlét jött létre Líbia fővárosában, Tripoliban is. A líbiai lázadók kezén lévő kelet-líbiai Bengáziban már eddig is jelen volt az ENSZ, de ezzel a kormányerők által irányított területeken is megindulhatnak a humanitárius segélyakciók (A líbiai polgárháborúról szóló cikkeinket itt olvashatja).

Sajtótájékoztató a Sándor-palotában

"Líbiából az elmúlt hetekben félmillió ember menekült el, és tízezrek nem jutnak hozzá a legalapvetőbb emberi szükségletekhez sem" - mondta a főtitkár, aki szerint "nagyon komoly humanitárius problémák" vannak az észak-afrikai országban. A helyzet a harcok által sújtott városokban, például Miszurátában a legsúlyosabb, ahova az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a Vöröskereszt és a török kormány juttatott eddig némi segítséget.

Mivel a harcok folytatódnak, a legfontosabb cél a tűzszünet elérése - mondta Ban Ki Mun. Szerinte az "azonnali, hatékony tűzszünet elérése mellett az ENSZ célja jelenleg a humanitárius segítség kiterjesztése, és a politikai párbeszéd folytatása egy politikai megoldás érdekében . "Nagyon hálásak vagyunk az EU-nak és a Magyar Köztársaságnak, hogy az EU soros elnökeként támogatják ezeket az erőfeszítéseinket" - tette hozzá.