Fellázadt a KDNP egy fideszes módosító javaslat ellen

A kormánykoalíción belüli konfliktushoz vezetett az az alaptörvény tervezetéhez benyújtott fideszes módosító javaslat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elérő bírák nem dolgozhatnak tovább. Ezzel előbb Lázár János Fidesz-frakcióvezető állt elő, és második nekifutásra elfogadta a parlament alkotmányügyi bizottsága. Az ötletet azonban nem támogatja a KDNP, a kisebbik kormánypárt valószínűleg külön szavazást kér majd az indítványról.

A kormánypártok közt is nézeteltérést okozhat, hogy az alkotmányügyi bizottság csütörtökön megváltoztatta két nappal korábbi döntését, és mégis az alaptörvényben rögzítené, hogy a bírók az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig maradhatnak hivatalukban. A jelenlegi szabályok szerint a bírák legfeljebb 70 éves korukig dolgozhatnak, az általános korhatár viszont jelenleg 62 év, ami 2014-től fokozatosan 65-re emelkedik.

A készülő alaptörvényhez először Lázár János Fidesz-frakcióvezető nyújtott be úgynevezett kapcsolódó módosító indítványt, amely szerint a bírák jogviszonya "legfeljebb az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn". Ezt azonban keddi ülésén nem támogatta az alkotmányügyi bizottság, a testület jelenlévő tagjainak még egyharmada sem szavazott rá igennel (ez azt jelenti, hogy az indítvány nem kerül szavazásra a parlament plenáris ülésén).

A csütörtöki bizottsági ülésen Balsai István, a testület fideszes elnöke bejelentette, hogy bizottsági módosítóként ismét be kívánja nyújtani a javaslatot. Balsai szerint "új szempontok merültek fel" az indítvánnyal kapcsolatban: a kormánynak ugyanis az a szándéka, hogy egységes legyen a nyugdíjkorhatár, és minél kevesebb legyen az ennél korábbi vagy későbbi nyugdíjazásra lehetőséget adó kivétel. Második nekifutásra a bizottság 14 igen, 5 nem és 2 tartózkodó szavazattal támogatta az indítványt.

A javaslat azonban megosztja a kormánypártokat is. Rubovszky György KDNP-s képviselő az ülésen felhívta a figyelmet arra, a javaslat azt jelenti, hogy kevesebb, mint nyolc hónap múlva, az új alaptörvény hatályba lépésével nyugdíjba kell küldeni a 62 évesnél idősebb bírókat. Ez a képviselő szerint 18 megyei bíróság és két ítélőtábla elnökét is érintené (az Országos Igazságszolgáltatási Tanács adatai szerint pedig az összes bíró 6-8 százaléka, körülbelül 200 bíró töltötte már be a 62. évét).

"Ez a testület elleni nyílt támadás" - mondta Rubovszky, aki bejelentette, hogy a KDNP frakciója ki fogja kérni külön szavazásra a módosító indítványt, és a kereszténydemokraták nem szavazzák meg azt (ebben az esetben nem lenne meg az elfogadásához szükséges kétharmados többség). Rubovszky szerint érthetetlen, hogy a 62 éves bírákat nyugdíjba küldenék, míg az ügyészek esetében továbbra is 70 év marad a munkavégzés felső határa, sőt, a legfőbb ügyész 70 éves kora után is hivatalban maradhat, amíg meg nem választják az utódját.

A KDNP-s képviselőhöz hasonlóan fogalmazott Gyüre Csaba, a bizottság jobbikos alelnöke, aki szerint a javaslat a "bíróságok szuverenitása ellen indított támadás", és csak azt a célt szolgálja, hogy le lehessen váltani a megyei bíróságok elnökeit. Gyüre szerint nem is az alaptörvénybe való a bírók nyugdíjkorhatárának szabályozása, arról a bíróságokról szóló, kétharmados többséggel elfogadható törvényben kellene rendelkezni.