A bíróságokat érő támadások miatt háborognak a bírók

Nagy a nyugtalanság, a bizonytalanság és a felháborodás a bírók körében a bíráskodás korhatárának tervezett csökkentése és a bírósági szervezeteket érő folyamatos támadások miatt - mondta Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Szerinte nehéz másképp értelmezni a nyolcéves vagy akár ötéves korhatárcsökkentést is, mint a bíróságok elleni támadásnak. A korhatár csökkentése olyan problémákat okozna a bírói szervezetekben, amiket "a bíróság évek alatt heverhet ki, ha kihever valamikor".

A bíráskodás korhatárának tervezett csökkentése és a bírósági szervezeteket érő folyamatos támadások miatt egyre nő a bírók körében a nyugtalanság, a bizonytalanság és a felháborodás - mondta Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Fejér megyei összbírói értekezlet után Székesfehérváron.

Mindannyian féltik a demokratikus jogállam alapintézményét, a független bírósági szervezetet és a független ítélkezést - fogalmazott a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. Akkor, amikor minden ország hihetetlen erőfeszítéseket tesz a nyugdíjkorhatár emelésére, "nehéz másképp értelmezni a nyolcéves vagy akár ötéves korhatárcsökkentést is, mint a bíróságok elleni támadásnak" - fogalmazott Baka. Szerinte a bíráskodási korhatár csökkentése olyan problémákat okozna a bírói szervezetekben, amiket "a bíróság évek alatt heverhet ki, ha kihever valamikor".

A Legfelsőbb Bíróság elnöke elmondta, 1990-ben a bírói kar 90 százaléka 55 év alatt volt, ami gyakorlatilag kizárja, hogy az 1956-os eseményekben és az azt követő években az igazságszolgáltatásban is tevékeny szerepük lett volna. Az akkori parlamenti napló szerint az igazságszolgáltatás munkatársai más tevékenységekhez viszonyítva is példátlanul jól teljesítettek. "Ha akkor nem volt indokolt, akkor miért indokolt az igazságszolgáltatás politikai szempontú kritika alá vétele húsz évvel később, miközben soha nem merült, merülhetett fel politikai ítélkezés gyanúja?" - tette fel a kérdést Baka András.

Lázár János hétfőn nyújtotta be a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatához azt a kapcsolódó módosító indítványát, amely szerint legfeljebb az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig - amely 62-ről fokozatosan emelkedik hatvanöt évre - állhatna fenn a bírák szolgálati jogviszonya. A jelenlegi szabályok szerint a bírói jogviszony felső korhatára hetven év. A Fidesz-KDNP azonban nemcsak a felső, hanem a bírák kinevezésének alsó korhatárát is szabályozná az új alkotmányban.

Ezt - ahogyan az már a múlt héten benyújtott módosító indítványok egyikéből kiderült - a 30. életévhez kötnék. Az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága március 29-ei ülésén a 30. életévhez kötött alsó korhatár alaptörvényben rögzítését támogatta, a felső korhatárról viszont vita alakult ki a testület keddi tanácskozásán, és végül a Fidesz frakcióvezetőjének javaslata nem is kapott még egyharmados támogatást sem.