Az Országgyűlés hivatala úgy értelmezi a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóról szóló törvény rendelkezéseit, hogy azok nem vonatkoznak a parlamenti képviselőkre, mert a munkaviszonyuk speciális, valójában nem foglalkoztatottak, nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem - írta keddi számában a Népszabadság.
A napilap szerint az Országgyűlés Hivatala március 31-e éjfélig, a törvényben előírt határidőig nem adott tájékoztatást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az utóbbi öt évben végkielégítést kapó parlamenti képviselőknek kifizetett, különadóalapot képező összegről.
A lap azt írta: 2006-ban több mint 110, 2010-ben pedig csaknem 190 képviselő került ki a parlamentből. Ők a képviselők javadalmazásáról rendelkező törvény alapján az addigi átlagtiszteletdíjuk hathavi összegét kapták meg végkielégítésként, és az erre az időre folyósított díjazás időtartama is munkaviszonyban töltött időnek számított.
A hathavi végkielégítés összege, még a legalacsonyabb képviselői fizetéssel számolva is meghaladja a különadótörvényben előírt kétmillió forintos határt. Vadász Iván adószakértő szerint a törvény az országgyűlési képviselőkre is vonatkozik, mert az Országgyűlést állami forrásból tartják fenn, a képviselő miunka pedig egyértelműen munkavégzésre irányuló jogviszony - írja keddi számában a Népszabadság.