Csalódott milliókkal riogatja a kormányt a közoktatási terv

Kényes, az oktatási államtitkárság szerint a kormánnyal szembeni közfelháborodás kiváltására alkalmas kérdésekben nem tudott megegyezni a kabinet a közoktatási koncepció vitájában. Az államtitkárság szerint több százezer embert fordíthat szembe a kormánnyal, ha nem vezetik be a pedagógusi életpályamodellt, vagy nem csökkentik a tanárok óraszámát, a gazdasági minisztérium azonban anyagi okból ellenzi mindkét ötletet. A közoktatási koncepció legfrissebb verzóján viszont már érződik Orbán Viktor felsőoktatási koncepciót ért bírálatának nyoma.

"A közoktatási rendszer bármilyen elodázhatatlan (...) átalakításához elveszítjük társadalmi partnereinket, ha a pdagóguséletpálya-modell e cikluson belüli, legalább részleges bevezetésére nem kerül sor. Az intézkedés elmaradása a magyar közoktatásban mintegy kétmillió állampolgár érintettségét figyelembe véve ennél súlyosabb politikai veszélyeket is hordoz" - ezt a politikai aggályt fogalmazta meg a közoktatási törvénynek az [origo] birtokába került, április elején készült tervezete.

A kormánynak szánt figyelmeztetés a 126 oldalas koncepció bevezetéséhez írt vezetői összefoglalóban olvasható, tizenhárom egyéb olyan vitás pont társaságában, amelyben eltért egymástól az oktatási reformtól főként megtakarítást váró nemzetgazdasági minisztérium (NGM) és az inkább szakmai érveket érvényesíteni próbáló oktatási államtitkárság álláspontja.

A vitás kérdések megoldásával halad a kormány, az április 6-i keltezésű szöveg problémalistája két hét alatt ötpontosra szűkült a korábbi tizenháromról. A szintén az [origo] birtokába jutott, múlt héten kormány elé került, április 18-i változat már csak az életpályamodell bevezetésének csúszását, a pedagógusok kötelező óraszámának emelését, a központi bérfinanszírozást, az eddig nem létező Pedagógus Kamara létrehozását és a mindennapos testnevelés bevezetéséből adódó költségvetési többletterhet említi a vitás, még le nem zárt kérdések között.

A pedagógusok óraszámcsökkentést várnak

A nemzetgazdasági tárca és az államtitkárság közti vitás kérdéseket soroló összefoglaló szerint a legélesebb ellentét az intézmények fenntartásával és a pedagógusok foglalkoztatásával kapcsolatban van a két szervezet között. A kistelepülési (adott esetben összevont) alsó tagozatok működtetését az oktatási államtitkárság például csak ott venné el az önkormányzatoktól, ahol a település erre önerőből képtelen, a miniszterelnök által is támogatott államosítási tervet képviselő NGM ezzel szemben csaknem minden intézménytípusnál az állami tulajdonba vételt sürgeti.

A nyolcosztályos általános iskolák, szakközépiskolák és gimnáziumok fenntartását a gazdasági tárca csak akkor tenné lehetővé önkormányzatoknak, ha a helyben lakó tanulók évfolyamonként legalább 2-2 párhuzamos osztályt megtöltenek, e létszám alatt csak több település gyermekeit ellátó, állami kézben lévő körzeti általános iskolák működhetnének. Az államtitkárság ezzel szemben az összevont iskoláknál is megadná a fenntartás lehetőségét a telephely szerinti önkormányzatnak, az államtitkárság szerint ugyanis hiába szabályozhatóbb egyszerűbben az egységes közoktatás, a tanítás minősége elválaszthatatlan a helyi érdekektől és az önkormányzat felelősségétől.

Az életpályamodell bevezetésének elhalasztásán túl (amelyre az anyag szerint 2014 előtt források híján nem lát esélyt az NGM) kiemelten kezeli az anyag a pedagógusok NGM által követelt óraszámemelését is. "Az elmúlt évtizedek értelmiség- és pedagógusellenes kommunikációja nem vette figyelembe, hogy a pedagógus munkájának csak egy eleme az órai tevékenység. Az előző két kormányzati ciklusban kétszer történt burkolt bérelvonás a kötelező óraszám emelésével, ezért a 170 ezres pedagógustársadalom a kormánytól óraszámcsökkentést vár" - írja a koncepció.

Az általános iskolai tankönyvek ingyenessé tételében ugyanakkor politikai veszély helyett politikai hasznot lát a tervezet: bár az NGM álláspontja szerint a juttatás továbbra is csak rászorultsági alapon lenne adható, az anyag összeállítói nemcsak azzal érvelnek, hogy "a teljes vagy részleges rászorultság a magyar tanulótársadalom többségét érinti", hanem azzal is, hogy "az intézkedésnek az esélyegyenlőséget is szolgáló pozitív politikai üzenete van."

Még tart a vita, hogy ki működtetheti a kistelepülések iskoláit

Vita van a tárca és az államtitkárság között a dokumentum szerint a pedagógusok foglalkoztatásával és bérének finanszírozásával kapcsolatban is: míg a gazdasági tárca az alapítványi iskolák tanárainak kivételével egységesen állami alkalmazottakká minősítené a pedagógusokat, a koncepció készítői az egyházi intézmények foglalkoztatottai esetén aggályosnak tartják ezt. Nem értenek egyet emellett azzal sem, hogy az alapítványi iskolák tanárainak béréhez az NGM nem járulna hozzá a továbbiakban, az azonnali finanszírozásmegvonás az államtitkárság szerint ugyanis a rendszer ellehetetlenüléséhez vezethet, és a szabad iskolaválasztás jogát is megkérdőjelezi.

Teljesült Orbán egyik kérése

A szövegről múlt szerdai ülésén mellesleg jóval higgadtabb hangnemben tárgyalt a kormány, mint a felsőoktatási törvény egy héttel korábban napirendre vett koncepciójáról. Orbán Viktor akkor a résztvevőket is megdöbbentő, éles hangnemben bírálta az előterjesztést jegyző Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt, szerdán viszont már kínosan ügyelt a stílusára.

Változás az is, hogy míg a tervezet első, április elején készült változata még egyáltalán nem csatolt háttérszámításokat a tervezett intézkedésekhez, az április 18-i verzió a legtöbb helyen már számszerűsíti azok költségvetési hatásait. Egy a szöveget és az egyeztetés menetét jól ismerő magas rangú kormánypárti politikus szerint a korrekcióban szerepet játszott a kormányfő múltkori bírálata. Orbán Viktor legélesebben ugyanis amiatt bírálta a felsőoktatási törvény tervezetét, hogy hiányoztak belőle a pontos háttérszámítások és hatásvizsgálatok.

Az új közoktatási törvényjavaslat fontosabb elemeiről már több alkalommal beszélt a nyilvánosság előtt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, illetve közoktatásért felelős helyettese, Gloviczky Zoltán. A tervezet hároméves kortól kötelezővé tenné például az óvodát, ötven óra közösségi munkát írna elő az érettségi feltételeként, valamint a jelenlegi 18 és a Széll Kálmán tervben szereplő 15 év helyett 16 éves korban rögzítené a tankötelezettség határát. A tervezetről készült korábbi cikkeinket elolvashatja itt.