Újabb módosításokat sürget a médiatörvényen az ENSZ képviselője

Több ponton is aggályosnak tartja a magyar médiatörvényt és további módosításokat javasol a jogszabályon az ENSZ szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó jelentéstevője, a Budapestre látogató Frank La Rue. A tisztviselő tárgyalt többek között a magyar kormány kommunikációs államtitkárával is, aki közölte, nem szándékoznak ismét módosítani a törvényen.

"Aggodalommal tölt el, hogy Magyarországon keretek közé szorítják a véleményszabadságot, még akkor is, ha azt a különböző értékekre, illetve a kultúra és családok vagy a fiatalkorúak védelmére hivatkozva teszik" - közölte budapesti látogatása lezárásaként tartott sajtótájékoztatóján Frank La Rue, az ENSZ szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó jelentéstevője.

A rapportőr, aki a külügyminiszter meghívására érkezett Magyarországra, hétfőn az ellenzéki pártokkal, a külügyi államtitkárral és az Alkotmánybíróság elnökével tárgyalt, kedden pedig a parlament emberi jogi bizottságát és Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkárt hallgatta meg.

Utóbbi egyeztetés után a jelentéstevő azt mondta: szerinte a sajtó- és véleményszabadságot a lehető legkevesebb területen szabad korlátozni, hiszen önmaga is olyan érték, amelyet védeni kell. A korlátozást megengedő példaként a gyermekpornográfia terjedésének megállítását említette Frank La Rue, a többi területen állítása szerint azonban "meg kell bízni az emberekben, hogy saját maguk tudják, mi jó és mi nem, mit lehet, illetve nem lehet."

Aggasztónak nevezte az ENSZ jelentéstevője, hogy júliustól szankciókkal sújthatók a médiaszolgáltatók, ezek a büntetések meglátása szerint egyfajta "szoft cenzúrát" jelenthetnek, vagy öncenzúrára kényszeríthetik az orgánumokat. "Bírságolás helyett inkább előzetes kontrollra lenne szükség, le kellene ülni a sajtószervezetekkel, és megbeszélni velük, hogy mi az, ami kerülendő" - mondta La Rue, jogosnak nevezve a magyar sajtó azon félelmeit is, hogy nem tudják, mi az, amivel egyáltalán magukra vonhatják a büntetéseket.

Konkrétan kifogásolta a jelentéstevő a szabályozásnak az objektív tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó részeit, a médiahatóság összetételét, illetve azt is, hogy a testület tagjait szerinte "irreálisan hosszú időre", kilenc évre választják, és még azt is ugyanennyivel meghosszabbíthatják. "Nem egészséges szerintem, hogy valaki tizennyolc éven át legyen ugyanazon testület tagja. De legalábbis furcsa" - mondta.

A médiahatóság létezését hasznosnak és fontosnak nevezte a jelentéstevő, de figyelmeztetése szerint a szervezetnek kormánypárti delegáltak testülete helyett olyan független intézménynek kell lennie, amelynek tagjait a parlament választja meg, és amelyben az ellenzék és a sajtószervezetek is képviseltethetik magukat.

Annak ellenére, hogy az Európai Unió médiaügyi biztosának kezdeményezésére a kormány a közelmúltban pontosította a jogszabályt, La Rue a fenti pontokon újabb korrekciót javasolt a médiatörvényen, de a módosításokat szerinte mindenképpen a szakmával és a civil szervezetekkel folytatott széles körű egyeztetés után szabad a kormánynak megtennie.

Kovács Zoltán a jelentéstevő bírálataira több alkalommal is úgy reagált, hogy szerinte félrevezeti a médiatörvény bírálóit, hogy közegéből kiragadva értékelik a jogszabályt. " A médiatörvény a magyar jogszabályrendszerbe illeszkedik, és a jogrendszer egészében vannak azok a garanciák, amelyeket a törvényből hiányolnak a kritikusok" - mondta. Az államtitkár úgy vélte, hogy a szabályozás a jelentéstevő aggályaival szemben nem jelent egyben korlátozást, és kijelentette, hogy a kormány európai módon járt el, amikor a kifogásolt részeken pontosított a törvényen, ezért további korrekció szerinte nem indokolt.