Hirtelen ötlet volt az "egyenruhás bűnözőknek" kiosztott pofon

Senki nem támadta nyíltan, de megosztotta a kormánypártokat az a törvénymódosítás, amely alapján büntetni lehet a kormány által "egyenruhás bűnözésnek" nevezett jelenséget. Több kormánytag és kormánypárti képviselő szerint a javaslat hirtelen ötletből született, a kormány hetekig nem tudott mit kezdeni a vidéken járőröző egyenruhásokkal. Orbán Viktor több forrás szerint is örült, hogy ezzel vége "a masírozós történetnek", de a módosítás miatt még megszorulhat a kormány.

"Fontos kormányülésen vagyunk túl. Az ember azt hiszi, mindenki ért a szép szóból, kár, hogy ez nincs így. Ilyenkor egy kormány kénytelen az erő nyelvén beszélni. Btk.-módosítás, részletek a híradásokban" - Facebook oldalán írt üzenetében ezekkel a szavakkal harangozta be múlt hét szerdán a miniszterelnök a parlamenten rekordidő alatt keresztülhajtott, hétfő este már meg is szavazott Btk.-módosítást. A javaslat három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a jövőben azt, aki kihívóan közösségellenes magatartásával riadalmat kelt valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban, két évig terjedő szabadságvesztéssel pedig a közrend fenntartásán engedély nélkül tevékenykedőket.

A Fidesz képviselői és több kormánytag által is csak "lex Pataként" emlegetett szigorításról egy nappal az után döntött a kormány, hogy április 26-án, húsvét másnapján éjjel tömegverekedés tört ki a helyi cigányok és a Véderő Gyöngyöspatán táborozó tagjai között.

Bár a miniszterelnök pár órával később a TV2-nek adott interjújában azt mondta, hogy a kormányban már hetekkel korábban nyilvánvaló volt, hogy mit kellett volna tenni Gyöngyöspatán, de "a gyülekezési szabadság mögé bújva a helyieket provokáló szervezetek ellen nem lehetett elhamarkodottan cselekedni", illetve hogy "akkor kell beavatkozni, amikor már az egész ország akarja azt, és ez a pillanat most jött el", az [origo]-nak több név nélkül nyilatkozó, magas rangú kormánypárti politikus is azt mondta, hogy ad hoc megoldásként, a tettlegességig fajuló múlt keddi incidens hatására született a döntés a szigorításról.

Több fideszes forrás az [origo]-nak arról beszélt, hogy a javaslat benyújtását nem előzte meg hosszabb előkészítés. Egy vezető beosztású kormányzati tisztviselő azt mondta: a hétfőn megszavazott módosítás korábban nem szerepelt a kormány tervei között. A forrás szerint a kormány eredeti szándékai szerint a Btk.-t csak a "költségvetési csalás" fogalmával szigorították volna, amely főként a táppénz, illetve a rokkantsági nyugdíj elkövette csalások ellen irányult. Az erről szóló javaslatot - külön iromány formájában - a múlt héten ugyancsak Navracsics Tibor igazságügyi miniszter nyújtotta be.

A kormányzati forrás szerint húsvét után, a gyöngyöspatai események nyomán merült fel, hogy a Btk.-t az arányosság elve alapján szigorítják, vagyis nemcsak a költségvetést megkárosítók ellen, de önjelölt polgárőrök ellen is fellépnek. "Vagyis a kormány jobbról és balról is kiosztott egy-egy pofont" - tette hozzá a forrás. Egy másik kormányzati forrás pedig arról beszélt, hogy a javaslatot benyújtó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) csak a múlt szerdai kormánydöntés után kapta meg a tervezetet a Belügyminisztériumtól (BM), így komolyabb előkészítés nem előzhette meg a benyújtást.

"Ciki tétovaság" és "szájbarágós módosítás"

Egy kormánytag szerint valójában akkor vetődött fel, amire Orbán Viktor is utalt a fent idézett interjúban, hogy nem szabad túlreagálni a helyzetet, amikor a Jobbikhoz köthető Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület március elején először felbukkant Gyöngyöspatán. "Ezután háborítatlanul masírozhattak még hetekig a településen anélkül, hogy tettünk volna bármit. Tele volt minden a jogvédő és kisebbségi szervezetek tiltakozásával, aztán annyira tellett, hogy Viktor felkérte a belügyminisztert, hogy dolgozzon ki egy akciótervet a félkatonai szervezetek megállítására. És újabb hét hétig semmi" - sorolta a Szebb Jövőért fellépését szerinte kezdettől fogva kísérő "kormányzati tétovaság" bizonyítékait a politikus. Szerinte "ciki volt ezután az is, hogy a Pintér-féle akcióterv a helyi romákból, az adott megye kormánymegbízottjából és a közigazgatási tárca szakértőiből álló kríziskezelő csoportoktól várta a csodát".

A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai Gyöngyöspatán

A Fidesz egyik elnökségi tagja szerint ennek részben az volt az oka, hogy Orbán Viktor és több más kormánytag is azon az állásponton volt, hogy "óvatosan kell bánni a kérdéssel", illetve a hatályos büntető törvénykönyv alapján is fel lehet lépni a hasonló szervezetek tagjai ellen. A hajdúhadházi, illetve később a gyöngyöspatai ügyekben hozott bírósági döntésekből azonban kiderült, hogy a bíróság "nem akarja a kellő módon értelmezni a jogszabályt". Ezért kellett a politikus szerint hétfőn megszavazott "szájbarágós Btk.-módosítás", hogy "egyértelmű irányba", gyakorlatilag kényszerpályára tereljék a hasonló ügyekben az igazságszolgáltatást.

Egy, az [origo]-nak nyilatkozó fideszes képviselő szerint a Btk.-szigorítás a korábbi frakcióüléseken egyáltalán nem került szóba, a hétfői frakcióülésen pedig Lázár János frakcióvezető mindössze 1-2 percet beszélt róla, amikor is tényszerűen ismertette a javaslatot. A képviselő szerint a javaslatról a frakcióülésen nem volt vita, azzal valószínűleg a kormánypárti képviselők közül mindenki egyetért. A frakcióban mindenki úgy gondolja: muszáj volt valamit lépni a Jobbikhoz kötődő polgárőrszervezetek akciói miatt, többek között azért, hogy a nemzetközi sajtóban ne Magyarországot bíráló cikkek jelenjenek meg újra - tette hozzá.

A politikus hozzátette: a magánvéleménye az, hogy nem túl elegáns lépés, hogy a kormány ilyen eszközhöz kénytelen nyúlni. Szerinte azért erőltetett ez a megoldás, mert ilyen alapon bármilyen őrző-védő cég egyenruhájára lehetne mondani, hogy az valakiben félelmet kelt - mondta a politikus. "Akár vicc is lehetne az egész, ha a helyzet nem lenne ennyire komoly" - tette hozzá.

A Fidesz elnökségének múlt heti ülésén az [origo]-nak nyilatkozó vezetőségi tag szerint Orbán Viktor győzelemként és a "masírozós történet" lezárásaként értékelte a megszületett szigorítást. Többen azonban aggályaikat fejezték ki, és arra figyelmeztették a miniszterelnököt, hogy a dolog ezzel nem ért véget, mert sokan vannak, akiknek érdekük napirenden tartani az ügyet. A miniszterelnök a politikus állítása szerint azzal hárította el ezeket a felvetéseket, hogy a témát marginális kérdéssé kell visszaszorítani, mert a kormány védekező szerepbe kényszerült az ügyben, ami már így is túl sokáig volt napirenden, a kormányzati kommunikációnak pedig állítása szerint nem erről, hanem pozitív kérdésekről és intézkedésekről kell szólnia.

"Járó motorú rendőrségi furgonok" várnak

A hirtelen született, első változatában a Belügyminisztériumban kidolgozott megoldást egy nappal később a közigazgatási tárca szakértői finomították a hétfőn megszavazott verzióra, illetve hangolták össze a polgárőrségről szóló törvény módosításával. Az így született változat azonban még mindig nem oszlatta el a kételyeket és az aggályokat sem a kormányban, sem a frakcióban. Egy magas rangú minisztériumi vezető az [origo]-nak kifejezte, hogy például a módosítás "követő jellege miatt" kételkedik annak hatékonyságában. "És mi van, ha holnaptól nem polgárőrnek nevezik magukat, hanem akármi másnak, vagy nem nevezik magukat sehogy, hanem egyszerűen csak odamennek színes melegítőkben, és csinálják, amit eddig? Sem félelemkeltők nem lesznek többé, sem polgárőrök, mi alapján lépjen akkor fel a rendőr ellenük?" - kérdezte.

A Szebb Jövőért jelenleg Észak-Magyarországon járőröző tagjai ellen azonban várhatóan fellép majd a rendőrség. Egy magas rangú belügyminisztériumi forrás az [origo]-nak azt mondta: "járó motorú rendőrségi furgonok várják, hogy a köztársasági elnök aláírása után a törvény megjelenjen a Magyar Közlönyben", a szigorítás ugyanis a kihirdetése napján lép életbe, vagyis ezt követően akár már aznap őrizetbe lehet venni a jogszabály ellen vétőket.

A törvényjavaslat előkészítéséről megkérdeztük hétfőn a parlamentben Pintér Sándor belügyminisztert is. Pintér hétfőn az [origo]-nak mindössze annyit mondott: látható, hogy az országban elindult egy folyamat. Pintér szerint ezért szakemberek részéről korábban felmerült már a Btk. szigorítása, ehhez azonban meg kellett várni, amíg a társadalom is úgy érzi, hogy szükség van a törvénymódosításra. Szerettük volna megkérdezni, hogy mindez pontosan mikor és milyen szakemberek részéről merült fel, erre azonban nem volt alkalmunk.

Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője múlt szerdán a Btk. szigorítását azzal indokolta, hogy egy új bűnözési forma, az "egyenruhás bűnözés" jelent meg Magyarországon. A törvénymódosítás előzménye, hogy a Heves megyei Gyöngyöspatán több ember megsérült, miután múlt hét kedden tömegverekedés tört ki a helyi cigányok és egy, a beszámolók szerint többek között a Véderő félkatonai tagjaiból álló csoport között. A településen március elején kezdett járőrözni a Jobbikhoz kötődő Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, és azóta egyre feszültebb a viszony a magyarok és a romák között.