A mezőhegyesi ménes privatizációja miatt tesz feljelentést Budai Gyula

Közel egymilliárd forintos kár érhette a magyar államot a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok 2004-es privatizációjakor - közölte hétfőn Budai Gyula, ezért az elszámoltatási kormánybiztos csütörtökön feljelentést tesz a Békés megyei rendőrségen.

Hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tesz az elszámoltatási kormánybiztos a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. 2004-es privatizációjának ügyében. Budai Gyula tájékoztatása szerint csütörtökön teszi meg a feljelentést ismeretlen tettes ellen folytatólagosan elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon.

A kormánybiztos kifejtette: az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. 2004 áprilisában hagyta jóvá a mezőhegyesi ménesbirtok állami tulajdonú részvénycsomagjának értékesítését. Az egyetlen pályázó a Határhaszon Rt. által megajánlott kétmilliárd forintos vételár jóval alacsonyabb volt a gazdasági társaság tényleges értékénél, különösen a privatizált társaság kiemelkedő értékkel bíró, mintegy hétmilliárd forintos eszközállományát figyelembe véve.

Hozzátette, a ménesbirtokra annak ellenére készíttetett az ÁPV újabb és újabb, folyamatosan csökkenő értékeket mutató becslést, hogy az első, 2003 novemberében készített szakvélemény érvényességi ideje 360 nap volt, azaz az ügylet idején érvényesnek volt tekinthető. Ennek az értékbecslésnek a végső vételárhoz viszonyított megállapításai alapján csak a részvények eladásával mintegy félmilliárd forintos vagyonvesztés érhette az államot a kormánybiztos szerint.

Budai Gyula megjegyezte, hogy a nyertes által benyújtott pályázati anyag, illetve a végleges értékbecslés nem lelhető fel a jogutód Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. irattárában.

Az ügy további részleteiről Budai közölte: a vevő, a Határhaszon a pályázat benyújtásának határideje előtt mindössze egy hónappal alakult meg. A ménesbirtok dolgozói elvileg maguk is tagok voltak a pályázó cégben, de tulajdoni hányaduk elhanyagolható volt, a kiírás azonban a vezetőket is dolgozónak minősítette, lehetővé téve, hogy a ménesbirtok vezetésének egyes tagjai kisajátítsák a privatizált társaság feletti tulajdonosi ellenőrzést.

Budai szerint azzal, hogy a befektetők a munkavállalókat a privatizáló cégbe bevonták és a dolgozói részvényhányadot az alkalmazottak lejegyezték, lényegesen kedvezőbb feltételekkel, nyomott áron szerezték meg a dolgozók által lejegyezhető részvények feletti ellenőrzést, mintha azt az ÁPV és a Határhaszon között létrejött részvény-adásvételi szerződés rendelkezései szerint, közvetlenül kellett volna megvásárolniuk. Az már most megállapítható, hogy a megszerzett részvényeket a Határhaszon valamilyen formában átruházta, amellyel valószínűsíthetően megszegte a szerződésnek a részvényátruházás tízéves tilalmára vonatkozó rendelkezését - közölte.

A kormánybiztos tájékoztatott továbbá arról, hogy mivel az ÁPV-nek intézkednie kellett a privatizálandó társaság tradicionális értéket képviselő, köztulajdonban maradó egyes üzletágai és vagyonelemei leválasztásáról, majd annak kincstári vagyoni körbe történő átcsoportosításáról, a vagyonelemek kezelésére egy új társaság, a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. létrehozásáról döntött. A társaság a szükséges vagyonelemek megszerzésére - gyakorlatilag a már privatizált ménesbirtoktól való visszavásárlására - mintegy 360 millió forintot költött. Mindezek alapján Budai Gyula szerint megállapítható, hogy a kft. létesítésével összefüggésben minimálisan az üzletrészek vételárának megfelelő, de a konszolidálás érdekében tett intézkedéseket is figyelembe véve 400 millió forint feletti hátrány érte az államot - a részvényértékesítésen túl.