A színfalak mögött pörög a kormány a sokmilliárdos atomüzleten

Bár a kormány és a Magyar Villamos Művek nem veri nagydobra, a színfalak mögött már javában zajlik az új paksi atomreaktorok előkészítése. Egy kormányzati tisztviselő szerint az Orbán-kormány nem kívánja újra megnyitni a vitát az atomenergiáról, és ez látszik abból, hogy már konkrét reaktorgyártókkal tárgyalnak. Az atomlobbi eközben még többet akar: azt szeretnék elérni, hogy két évtized múlva Paks mellett még egy atomerőmű épüljön.

Gőzerővel folyik a Paksi Atomerőmű bővítésnek előkészítése - derült ki abból az írásbeli válaszból, amelyet Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter adott Oláh Lajos szocialista képviselő kérdésére. A miniszter szerint az úgynevezett Lévai-projekt keretében már meg is kötöttek bizonyos szerződéseket, amelyek a tender kiírásához szükségesek, sőt, "több feladatot a pályáztatás eredményeként kiválasztott vállalkozó már teljesített".

A Fellegi levelében említett szerződéseket és tanulmányokat azonban egyelőre csak kevesen láthatták, hiszen a Magyar Villamos Művek (MVM) üzleti titokra, illetve "döntés-előkészítő adatra" hivatkozva megtagadta, hogy kiadja őket az Energia Klub nevű civil szervezetnek, illetve Jávor Benedeknek, a parlamenti fenntartható fejlődés bizottság LMP-s elnökének. Az Energia Klub és Jávor is beperelte az állami energiacéget a szerintük közérdekű adatok kiadásáért.

Eldöntött kérdés

Az országgyűlés 2009. március 30-án fogadta el nagy többséggel (6 ellenszavazattal és 10 tartózkodással) azt a határozatot, amely "előzetes, elvi hozzájárulást ad (...) a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez". A Paksi Atomerőmű tulajdonosa, az MVM ez alapján indította el a Lévai-projektet, amelynek célja, hogy előkészítsék az új atomerőmű építését (az országgyűlési határozatban ez nem szerepel, de a tervek szerint az erőmű két, egyenként ezer megawattos blokkból állna).

A bővítésről a Gyurcsány-kormány végnapjaiban meghozott parlamenti határozathoz a képviselők meglehetősen kevés információt kaptak, még az egyébként elkészült háttértanulmányokat sem adták a kezükbe (a döntés hátteréről korábbi cikkünkben olvashat). Hiányosnak találta, és több ponton kritizálta a döntést Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is, aki április végén adott ki állásfoglalást a folyamatról. Azt javasolta a jelenlegi kormánynak, hogy készítsen új előterjesztést a parlamentnek.

Egy magas rangú kormányzati forrás azonban az [origo]-nak azt mondta: az Orbán-kormány nem fogja teljesíteni az ombudsman ajánlását, mert a 2009-es határozat alapján eldöntött ügynek tekinti az atomerőmű bővítését, és nem is kívánja újra megnyitni a vitát. A kormány ugyanakkor - a téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő tisztviselő szerint - nem is akarja sürgetni az építkezés megkezdéséről szóló konkrét döntés meghozatalát. Egyrészt néhány év alatt javulhat a fukusimai atombaleset miatt szkeptikus közhangulat, másrészt jelentősen fejlődhet a technológia is.

Oroszok, franciák, kínaiak

A döntés halogatásáról szóló állításnak némileg ellentmond, hogy Fellegi egy idén januári - tehát még a japán földrengés és atomkatasztrófa előtt adott - interjúban azt mondta: a minisztérium azt javasolta a kormánynak, hogy még a tél folyamán döntsön az atomerőmű-bővítésről. Nem sokkal később, egy másik képviselői kérdésre adott válaszban ezt úgy pontosította, hogy a tender kiírására 2012 elején, a kiértékelésére pedig 2013 első felében lehet számítani.

A miniszter legújabb, keddi keltezésű válaszlevelében azt írta: már tavaly szakmai konzultációkat tartottak a szóba jöhető francia, orosz, amerikai és dél-koreai gyártó cégekkel, amelyek bemutatták saját blokkjaikat. Fellegi januárban személyesen találkozott Szergej Kirijenkóval, az orosz Roszatom vezérigazgatójával, márciusban pedig Kovács Pál helyettes államtitkár tárgyalt Jean-Hugues Perreard-ral, a francia Areva elnökhelyettesével a tervezett bővítésről.

1990 előtt már terveztek ide egy második erőművet

Új fejlemény lehet a külföldi partnetekkel folytatott tárgyalásokban a kínaiak belépése. A magyar híradások nem számoltak be róla, de az Új Kína hírügynökség tudósítása szerint a Taj Ping-kuo kínai államtanácsost két hete fogadó Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: Magyarország az együttműködés javulását reméli egyebek mellett az atomenergia területén is. Az Új Kína tudósításából nem derült ki, hogy az együttműködés pontosan mit jelentene, és egyelőre a kínai nagykövetség sem válaszolt az [origo] erre vonatkozó kérdésire.

Pénzkérdés

Az atomerőmű-építések esetében - nem csak Magyarországon - a finanszírozás okozza a legtöbb fejfájást a kormányoknak és a beruházó cégeknek. Egy új atomerőmű költségei ugyanis eurómilliárdokban mérhetők: a paksi bővítés esetében például az MVM megvalósíthatósági tanulmánya szerint a kétszer ezer megawattos erőmű 5,1-5,9 milliárd euróba kerülhet (jelenlegi árfolyamon 1350-1560 milliárd forint) vagyis többszöröse a budapesti négyes metró becsült költségeinek.

A tanulmány egyértelműen kimondja, hogy az MVM ezt az összeget önállóan nem tudja előteremteni, még akkor sem, ha az állam nem vonja el osztalékként a nyereségét (az állami cégcsoport 2009-es nyereségéből 36 milliárd, 2010 után pedig 12,5 milliárd forint osztalékot fizetett az államnak), és a lehetséges legnagyobb mértékben eladósodik. A tanulmány különböző forgatókönyveket sorol fel: az egyik szerint az MVM részvénykibocsátással jutna pénzhez, ezzel 75 vagy 51 százalékra is csökkenhet az állam tulajdoni hányada. Egy másik lehetőség, hogy projekttársaságot hoz létre, amelynek 49 százalékát értékesítenék a befektetőknek.

Az NFM által nemrégiben közzétett, 2030-ig szóló Nemzeti energiastratégia tervezetéhez készített gazdasági háttérelemzés ugyanakkor azt írja, hogy Magyarországnál fejlettebb országokban is az állam komoly garanciavállalására van szükség az ilyen beruházásokhoz. Egy magas rangú kormányzati tisztviselő az [origo]-nak azt mondta: azzal számolnak, hogy állami garanciát kell biztosítani a beruházáshoz, ez azonban jelentősen növelné az államadósságot, aminek csökkentése a jelenlegi kormány legfőbb célkitűzése.

Még egy atomerőmű?

A Paksi Atomerőmű jelenleg működő négy, egyenként 500 megawattos blokkját 2012 és 2017 közt kellene leállítani, de az üzemidő húszéves meghosszabbításával 2032-2037-re tolódik ki a működésük. Az üzemidő meghosszabbítása 2005 óta eldöntött kérdés, a kormány nemrég be is terjesztette az ehhez szükséges törvénymódosítást a parlamentnek. Ezzel számol a 2030-ig szóló, de 2050-ig is előretekintő Nemzeti energiastratégia tervezete is.

A tervezetben többféle forgatókönyvet vázolnak fel arra, hogyan lehet pótolni a jövőben kieső kapacitásokat, illetve kielégíteni a várhatóan növekvő villamosenergia-igényt (a tervek szerint az összes energiafelhasználás nem haladná meg a válság előtti szintet, de a megtakarítás főleg az épületek fűtésénél keletkezne, az áramigény viszont jelentősen növekedhet). A forgatókönyvek közt van olyan, amely egyáltalán nem számol atomenergiával, de olyan is, amely az új paksi blokkokon túl még egy atomerőművel számol.

A számítások szerint az úgynevezett Atom+ forgatókönyv (új blokkok létesítése Pakson, majd 2030 után egy új telephelyen is) lenne a legdrágább, de ezzel lehetne leginkább csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. Az [origo]-nak egy kormányzati tisztviselő arról beszélt, hogy az általa közelebbről nem meghatározott atomlobbi erős nyomást gyakorol a kormányra, hogy az Atom+ forgatókönyvet válassza a megújuló energiák nagyobb támogatása helyett. Az energiastratégia tervezete szerint ugyanakkor ezt a döntést nem a közeljövőben, hanem csak 2015 és 2018 közt kell meghozni.