Árgus szemekkel figyeli a sarkalatos törvényeket az alkotmányozást bíráló Velencei Bizottság

Két nap alatt háromszor is utolérte az új magyar alaptörvényt vizsgáló Velencei Bizottság Budapestre látogató delegációját a rendvédelmi szakszervezetek petíciója. A jogászküldöttséget leginkább az Alkotmánybíróság jogköre és az igazságszolgáltatás helyzete érdekelte, de igyekeztek megérteni az alaptörvény gazdaságpolitikai határait is. A Bizottság egyelőre csak kérdez, véleményét csak júniusban osztja meg a nyilvánossággal.

Az önkormányzati rendszer átalakítása, az igazságszolgáltatás és az Alkotmánybíróság jogköreinek változása érdekelte a leginkább a Velencei Bizottság delegációját, akik a múlt héten hétfőn és kedden egyeztettek a kormány, illetve a parlamenti pártok képviselőivel. A Velencei Bizottság az Európa Tanács mellett működő, alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó tanácsadó testület, amely jelentést készít az új magyar alaptörvényről.

Thomas Markert, a Bizottság titkára a múlt hétfőn a Parlamentben azt mondta: nagyon fontos annak tisztázása, hogy mi történik az alaptörvény elfogadása után, hiszen a sarkalatos törvényekben még sok kérdést kell rendezni. "A külügyminiszternek például természetesen fel fogjuk vetni a határon túli élő magyarok kérdését" - mondta Markert, miután a delegáció tárgyalt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel.

Felkészültnek tűntek

Az ellenzéki frakciókkal folytatott megbeszéléseken az is kiderült, hogy a sarkalatos törvények közül melyek érdeklik leginkább a Bizottságot. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője az [origo]-nak azt mondta: a megbeszélésen kiemelt téma volt az igazságszolgáltatás és az önkormányzati rendszer. A frakcióvezető szerint ő igyekezett árnyalt képet festeni, hiszen vannak aggodalmaik például a bírák nyugdíjazásával kapcsolatban, de azt is látják, hogy az 1997-es reform több ponton kifogásolható.

Schiffer szerint a delegáció felkészültnek tűnt, rákérdeztek például arra a témára is, amit az LMP vetetett fel korábban az új alaptörvénnyel kapcsolatban, hogy mennyiben korlátozza az a következő kormány gazdasági mozgásterét. A frakcióvezető szerint épp az a legaggasztóbb következménye az alaptörvénynek, hogy 2014-ben a választók nem tudnak majd változtatni a gazdaságpolitika irányán.

A Velencei Bizottság tagjai hétfőn meghallgatták az MSZP vezetőit is, akikhez csatlakozott Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, Lattmann Tamás nemzetközi jogász és Fleck Zoltán jogszociológus is. A megbeszélés egyik résztvevője szerint a Bizottság tagjai megkérdezték, hogy a szocialisták részt vesznek-e a sarkalatos törvények tárgyalásán. Mesterházy Attila pártelnök azt mondta: részt kívánnak venni a vitában.

Triplán megkapott petíció

A delegációnak az [origo]-nak nyilatkozó tárgyalópartnerek szerint feltűnt, hogy az új alaptörvény sokkal erősebben garantálja az ügyészség függetlenségét, mint a bíróságokét, hiszen csak a legáltalánosabb szabályokat rögzíti, a többit sarkalatos törvény hatáskörébe utalja. A Velencei Bizottság delegációja az LMP-től és az MSZP-től is érdeklődött az Alkotmánybíróság (Ab) jogköreinek változásáról. Schiffer szerint az egyes alkotmányos elemeket nem lehet a többiből kiszakítva értelmezni. Példaként azt mondta: az ő koncepciójukban is szerepel ugyan, hogy a testület elnökét a parlament válassza meg, de ezzel párhuzamosan növelnék az Ab jogkörét is, például felülbírálhatná a mentelmi ügyekben hozott határozatokat.

A delegáció Budapesten tárgyalt Navracsiccsal, Martonyi János külügyminiszterrel, Paczolay Péterrel az Ab elnökével (aki egyúttal a Velencei Bizottság alelnöke is), illetve a parlamenti pártok vezetőivel. A Bizottság tagjai háromszor is megkapták a rendvédelmi szakszervezetek petícióját, miután Schiffer és Mesterházy is vállalkozott a közvetítő szerepre, illetve sikerült átadniuk Paczolaynak is. Ebben a szakszervezetek a szerzett jogaik visszamenőleges megvonása vagyis a szolgálati nyugdíjak tervezett megszüntetése miatt emelnek szót.

Júniusban mondanak véleményt

A Velencei Bizottságot először Navracsics kereste meg még februárban, hogy a testület foglaljon állást három, az új alaptörvénnyel kapcsolatos kérdésben. A Bizottság március végén nyilvánosságra hozott véleménye kifejezetten kemény bírálatokat fogalmazott meg: azt írták, hogy túl gyors és nem eléggé átlátható az alkotmányozás folyamata, illetve aggasztotta a testületet az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása is (a részletekről korábbi cikkünkben olvashat).

Az első vizsgálat idején a Velencei Bizottság még nem ismerte az új alaptörvény végleges szövegét, csupán elméleti megállapításokat tett. A testület azonban újabb felkérést kapott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) úgynevezett monitoringbizottságától. Ez a testület március végén - főleg svéd képviselők kezdeményezésére - maga is kijelölt két jelentéstevőt, akiknek nem csak a magyar demokrácia helyzetéről, hanem az emberi jogok érvényesüléséről és a médiatörvény hatásairól is képet kell adniuk (a Strasbourgban folyó eljárásokról itt olvashat részletesen).

Mivel a delegáció több magyarországi tárgyalópartnerrel többször is beszél az idei év során elfogadandó sarkalatos törvényekről, nagyon valószínű, hogy jelentésükben ezekkel kapcsolatban fogalmaznak majd meg ajánlásokat. A jelentést a Bizottság június 17-18-i ülésén fogadhatják el, csak ez után hozzák nyilvánosságra. A PACE várhatóan a június 20-24-i ülésen foglalkozik a magyar alaptörvénnyel. Addigra megteszi jelentését a monitoringbizottság két raportőre is, és kiderül, hogy javasolják-e Magyarország átfogó vizsgálatát, amely akár évekig is eltarthat.