A magyar EU-biztossal majálisoztak a szakszervezetek

A foglalkoztatáspolitikáért is felelős uniós biztossal, Andor Lászlóval együtt ünnepelt négy magyar szakszervezeti tömörülés május 1-jén. Az idei majális egybeesik a magyar munkavállalókkal szembeni utolsó nyugat-európai korlátozások eltörlésével és Magyarország EU-tagsága elnyerésének hetedik évfordulójával. A szakszervezetek remélik, hogy a munkaidő kérdésében az európai szintű társadalmi párbeszéd megállapodásra jut, mert Magyarországon kiüresedett az érdekegyeztetés intézménye.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezetei Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) Andor László foglalkoztási ügyekért is felelős EU-biztossal ünnepelt május 1-jén a budapesti Városligetben. A rendezvény címe "Rugalmas kizsákmányolás vagy szociális Európa?" címet választották - írja az Euractiv.

Borsik János (ASZSZ) arra emlékeztetett, hogy az európaktumhoz vezető csúcstalálkozó előtt tartott európai szintű társadalmi egyeztetésen (a munkaadók, a munkavállalók és az európai kormányzat háromoldalú fórumán) Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt az egyetlen, aki nem méltatta a szociális párbeszédet, szemben a szintén jobboldali Barroso bizottsági elnökkel és Donald Tuskkal, az EU következő soros elnökségének vezetőjével.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte a magyar foglalkoztatáspolitika és a munkaadók az EU "flexecurity" (rugalmas biztonság) fogalmát egyéni, és nem kollektív szinten értelmezik, az egyes munkavállalótól várnak nagyobb rugalmasságot. Továbbá felvetette, hogy a munkaidőről szóló irányelv gyors lezárása a Munka Törvénykönyve egyoldalú - szociális partnerekkel való egyeztetés nélküli - módosításának szabhatna határokat. Varga László (SZEF) és Kuti László (ÉSZT) azt vetették fel, miként tudna Brüsszel jogi eszközökkel vagy jó példával segíteni a kiüresedett magyar országos érdekegyeztetési rendszer újraélesztésében.

Andor László válaszaiban elmondta, hogy a Lisszaboni Szerződés magasabb szintre emelte az európai szintű társadalmi párbeszédet, és ezért amennyiben az európai reprezentatív munkaadói és szakszervezeti tömörüléseknek sikerül megállapodniuk a munkaidő-irányelv kérdésében, az Európai Bizottságot a megállapodás kötelezi a jogalkotási folyamatban. Ha ez még ebben a félévben nem történik meg, a Bizottság a lehető leggyorsabban, várhatóan még a második félévben saját javaslattal fog előállni.

A jelenlegi hazai érdekegyeztetés kiüresedésére, megkerülésére vonatkozó felvetésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy a gazdasági kormányzás reformja keretében a tagállamoknak kötelező lesz költségvetési politikájukat és konvergenciaprogramjukat egymással egyeztetniük. Ezek megítélésének fontos alapja a gazdasági és társadalmi hatásvizsgálat lesz, így az érdekegyeztetés megkerülése a társadalmi fenntarthatóság szempontjából vethet fel kérdéseket a Széll Kálmán tervvel és a magyar gazdaságpolitikai dokumentumokkal szemben. Ugyan a legtöbb szociális szempontból érzékeny terület, különösen az oktatás- és szociálipolitika nem európai, hanem tagállami vagy önkormányzati szinten van, az Európa 2020 először próbál ezeken a területeken is számonkérhető teljesítményt elvárni a tagállamoktól.

Az EU-biztos továbbá többször hangsúlyozta, hogy a kollektív érdekegyeztetés szintje és a nemzeti versenyképesség láthatóan nem egymással szemben álló, hanem egymást erősítő intézmények, hiszen a világgazdasági válságból a legversenyképesebben kijövő államok - Hollandia, Németország, Ausztria, Dánia - éppenséggel a kollektív megállapodások és a társadalmi párbeszéd széles körét alkalmazzák. Ezzel szemben az EU-nak kialakulóban van egy olyan nyugati, pénzügyi válság által sújtott és a balkanizálódó keleti perifériája, amelyek egészen más politikákra kényszerülnek, vagy más politikákat választanak a válság után.

A biztos szerint jól látható, hogy azok a kelet-közép-európai tagállamok, amelyek közül nyolcnak a munkavállalóival szemben éppen május 1-jén szűntek meg az utolsó németországi és ausztriai korlátozások, egyre jobban elkülönülnek egymástól. A velünk együtt csatlakozott országok közül néhányan az észak-európai, társadalmi párbeszédére épülő gazdasági-társadalmi modellhez közelednek, mások viszont az EU perifériájának versenyképességi eszközeivel kísérleteznek. Andor azonban az egész rendezvény alatt tartózkodott attól, hogy Magyarországot vagy a magyar kormány intézkedéseit értékelje.