Meggyes Tamás csak egy szót szólt - a parlament egy éve számokban

Majdnem kétszáz törvényt fogadott el egy év alatt a tavaly májusban megalakult országgyűlés. A legaktívabb szónok egy LMP-s és egy jobbikos képviselő volt, és nem volt olyan képviselő, aki legalább egyszer ne szólalt volna meg, igaz, a fideszes Meggyes Tamás egy év alatt mondössze annyit mondott: "Igen". Az ellenzéki pártok közül a Jobbiknak volt a legtöbb törvényjavaslata, viszont az MSZP a legaktívabb a kormány számonkérésében.

Szombaton, május 14-én volt egy éve, hogy megalakult az új országgyűlés, amely eddig 90 ülésnapot tartott (a hétfői lesz a 91.). Az elmúlt egy évben feszített tempóban ment a törvényalkotás, a kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok futószalagon, sőt többször is egyetlen nap alatt hajtottak végig törvényeket a parlamenten.

Az elmúlt egy évben a legtöbbször - 232 alkalommal - Schiffer András LMP-frakcióvezető kért szót, és összesen 18 és fél órán át beszélt. Nem Schiffer beszélt azonban leghosszabban, a rekorder az első évben a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás, akinek 216 felszólalása összesen több mint 19 órát tett ki. Ha ilyen ütemben folytatják, hamarosan mindketten lekörözik az előző ciklus rekorderét, a négy év alatt 32 órát beszélő Pettkó Andrást, és még az SZDSZ-es Bauer Tamást is utólérhetik, aki 1998 és 2002 közt 74 órán és 22 percen keresztül ostorozta az első Orbán-kormányt.

Az első ötbe csak LMP-s (Schiffer mellett Vágó Gábor) és jobbikos (Gaudi-Nagy mellett Volner János és Novák Előd) képviselők kerültek be. A felszólalások száma alapján hatodik Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, aki rendszeresen válaszolt interpellációkra és kérdésekre: 179-szer szólalt fel, és összesen 9 és fél órán át beszélt. Orbán Viktor miniszterelnök csak harminc alkalommal beszélt, de felszólalásai összesen 7 órát és 41 percet vettek igénybe.

Egy év után már nincs olyan képviselő a parlamentben, aki legalább egyszer ne szólalt volna meg. Igaz, a fideszes Meggyes Tamás egyetlen felszólalása csak egy másodpercig tartott. Tavaly novemberben, az alkotmánybíróság jogainak korlátozásáról szóló alkotmánymódosítás zűrzavaros szavazásakor nem működött a szavazógépe, megkérdezték tőle, hogy támogatja-e a módosító indítványt, mire ő azt felelte: "Igen." Ha erre a linkre kattint, az országgyűlés oldalán megnézheti, hogy a saját parlamenti képviselője felszólalt-e már, illetve mennyit és miről beszélt az elmúlt egy évben.

Az országgyűlés egy év alatt összesen 199 törvényt fogadott el, ebből 69 új törvény, 130 pedig korábbiak módosítása (az előző ciklusban négy év alatt 591 törvényt fogadtak el). Az eddig benyújtott, összesen 398 törvényjavaslatból a legtöbbet, 126-ot a kormány nyújtott be, 119-et pedig fideszes és KDNP-s képviselők. Az ellenzéki frakciók közül a Jobbik volt a legaktívabb 72 törvényjavaslattal (egyet, a sporttörvény egybekezdéses pontosítását el is fogadták). Az MSZP és az LMP egyaránt 36 törvényjavaslatot nyújtott be.

A módosító indítványok terén az ellenzéki pártok közt az MSZP vezet, képviselőik összesen 1147 alkalommal kíséreltek meg változtatni benyújtott törvény- vagy határozati javaslatok szövegén. A Jobbik 818, az LMP 738 módosító indítványt írt. A Fidesz és a KDNP összesen 793 módosító indítványt nyújtott be, de ehhez érdemes hozzászámolni a bizottságok 356 módosító indítványát is, hiszen a kormánypárti tagok döntöttek azok benyújtásáról.

Az MSZP vezet a kormány számonkérésében is: egy év alatt összesen 1303 interpellációt, kérdést és azonnali kérdést nyújtottak be. Második a Jobbik, 561 kérdéssel és interpellációval, az LMP pedig csak 150 ilyen irományt nyújtott be. Speciális műfaj a kormánypárti interpelláció vagy kérdés, ebben a Fidesz képviselői jeleskedtek: 362-szer kértek tájékoztatást a kormánytól, míg a KDNP-sek csak 62-szer.

A kormánypártok a lehető legjobban kihasználták, hogy rendelkeznek az alkotmányozó többséggel, egy év alatt összesen 68 kétharmados többséget igénylő törvényt fogadtak el. Ebből kilenc alkalommal a hatályos alkotmányt módosították, majd tizedik alkalommal elfogadták az új alaptörvényt. Az alkotmánymódosítások közül hármat támogatott a Jobbik is (például azt, hogy a kis értékű lopások elleni fellépés érdekében bírósági titkárok is ítélkezhessenek szabálysértési ügyekben).

A kormánypártok feszített törvényalkotási munkájára jellemző, hogy egy év alatt 46 alkalommal tértek el a házszabálytól, hogy a szokásosnál gyorsabban fogadhassanak el egy-egy törvényt. Ez az egyetlen szavazás, amelyhez a kormánypártoknak nincs elég erejük, hiszen a jelen lévő képviselők négyötödének kell támogatnia az indítványt. A legtöbb esetben azonban az ellenzéki pártok kisegítették a kormányoldalt: a Jobbik 45, az LMP 38, az MSZP pedig 22 alkalommal szavazott igennel ilyen indítványra.