Gyurcsányt látják bírálói a sukorói ügy több homályos pontján

Hivatali visszaéléssel akarja meggyanúsítani az ügyészség Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfőt a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben. Gyurcsány szerint politikai megrendelésre vizsgálódik az ügyészség, bár a korábbi kormányfő több ponton is felbukkan a zavaros ügyben. Egy munkamegbeszélést, egy törvénymódosítás és egy kihagyott társadalmi vita is érdekelheti az ügyészséget.

"Gyurcsány Ferenc és a további résztvevők egyöntetűen támogatják a projektet, s támogatásukról biztosították a jelenlévőket" - ez a 2008. május 26-án papírra vetett mondat lehet az egyik kulcskérdés az úgynevezett sukorói kaszinóügyben, amelyben a legfőbb ügyész Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését kérte az országgyűléstől.

Az idézett mondat egy emlékeztetőben szerepel, amely egy öt nappal korábbi, az Országház Nándorfehérvár termében megtartott találkozóról készült. Gyurcsány és a kormányzat több vezetője egy befektetői csoport tagjaival találkozott, akik nagyszabású kaszinó-beruházásra készültek. A befektetők közt ott volt Ronald S. Lauder amerikai üzletember, a Zsidó Világkongresszus elnöke, illetve Fred H. Langhammer, a Walt Disney Company igazgatója.

Polt Péter legfőbb ügyész hivatali visszaéléssel szeretné meggyanúsítani Gyurcsányt, aki viszont múlt pénteken azt mondta, az ügyészség lépése politikai megrendelésre történt. Gyurcsány azt állította, az ügyészség Orbán Viktor miniszterelnök megrendelését teljesíti, mert a kormányfő börtönben szeretné tudni politikai ellenfelét. A büntetőeljárás azonban nem Orbán, hanem egy ellenzéki politikus, Schiffer András jelenlegi LMP-frakcióvezető kezdeményezésére indult.

Állami telekcsere

A sukorói beruházásról 2009 februárjában jelentek meg az első hírek, amelyek szerint egy nemzetközi befektetői csoport King City néven kaszinót és idegenforgalmi komplexumot építene a Velencei-tó partján, 1,5 milliárd euró értékben. Az értékes telekhez a befektetőket képviselő Joav Blum, izraeli-magyar állampolgár csereszerződéssel jutott hozzá még 2008 nyarán: két albertirsai és egy pilisi ingatlant adott a sukorói 70 hektáros telekért.

Az ingatlancsere miatt már folyamatban van egy büntetőeljárás, amelyben gyanúsított Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatója is. Az ügyészség gyanúja szerint az sukorói telket szándékosan alul-, Blum telkeit pedig felülértékelték, amivel Tátrai és társai okozó hűtlen kezelést követtek el, és összesen 1,3 milliárd forint kárt okoztak az államnak (a részletekről korábbi cikkünkben olvashat).

Gyurcsány Ferenc esetleges felelősségét a beruházás több kritikusa is felvetette, de Schiffer volt az, aki előbb egy bejelentés (2009. február 22-én), majd konkrét, a volt kormányfőt is megnevező feljelentést tett az ügyben (2009. október 6-án). Az ügyészség megerősítette, hogy Schiffer feljelentése alapján indult az a nyomozás, amely mára odáig jutott, hogy Gyurcsányt gyanúsítottként szeretnék meghallgatni, hivatali visszaélés miatt.

Egy országházi találkozó

A Legfőbb Ügyészség egyelőre nem közölt részleteket arról, Gyurcsány pontosan mivel követhette el a visszaélést, és a parlament mentelmi bizottságának szerdai ülésén pedig még nem szerepelt a napirenden a volt kormányfő mentelmi ügye. Schiffer korábbi, a legfőbb ügyésznek címzett leveleiből, illetve Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos nyilatkozataiból megkíséreljük rekonstruálni, hogy hol merülhet fel a felelőssége.

Schiffer szerint a kulcs a 2008. május 21-i országházi találkozó, amelynek emlékeztetője 2009 nyarán került nyilvánosságra. Erre utal, hogy Gyurcsányt, illetve a találkozón szintén részt vevő Bajnai Gordon akkori gazdasági minisztert is külön megkérdezték az ügyészek az emlékeztetőről, amikor tavaly tanúként hallgatták ki őket. Schiffer szerint felmerül a gyanú, hogy "az országházi megbeszélésen részt vett befektetői kör jogtalan előnyhöz jutott".

Gyurcsány tavaly áprilisi meghallgatásán azt mondta: napi munkája része volt különböző találkozókon való részvétel, de az ilyen "munkamegbeszélések" alkalmatlanok arra, hogy engedélyezési kérdésekben döntés szülessen, hiszen jogszabály rögzíti, hogy az engedélyeket milyen eljárásokban kell kiadni. A volt kormányfő szerint hosszú folyamat, "mire egy ilyen beruházásról bármilyen ismeret eljut a miniszterelnök szintjéig", és ezt erősítette meg Bajnai is, amikor azt mondta: ő már 2007-ben beszélt a beruházásról Lauderrel és Langhammerrel.

"A minisztériumi engedély rendben lesz"

Tanúvallomásában Gyurcsány arról is beszélt, hogy "a földcserére vonatkozó befektető igény már a találkozó előtt ismert volt", az MNV vezetői pedig csak "elmondták azt a folyamatot, ahogy egy földcsere végbemehet". Ennek ellentmond Budai állítása, aki szerint belső levelezések bizonyítják, hogy a telekcserére vonatkozó iratokat a Pénzügyminisztériumba adták be, Tátrai pedig később onnan kapta az utasításokat. Budai máskor azt mondta: birtokában van egy hangfelvétel, amely bizonyítja, hogy Gyurcsány utasította 2008 nyarán a vagyongazdálkodási tanácsot.

Schiffer 2009 feljelentése kiemelt egy mondatot az emlékeztetőből, amely szerint "a működéshez szükséges minisztériumi engedély rendben lesz (a szerencsejáték koncesszió kiírás)". A Gyurcsány tavaly tanúként kihallgató ügyész rá is kérdezett, hogy ez mit jelet, mire a volt kormányfő azt mondta: "amit szerintem a zárójel kifejt, hogy tudniillik a szerencsejáték koncessziót kiírja a Pénzügyminisztérium", hiszen úgy is dönthetne, hogy egyáltalán nem ír ki pályázatot kaszinó üzemeltetésére.

Gyurcsány néhány kérdéssel korábban azt mondta: "a Pénzügyminisztérium tájékoztatta a beruházókat a kaszinó koncesszió elnyerésének folyamatáról és arról, hogy ezt nyílt koncessziós tenderben lehet megszerezni". Bajnai vallomása szerint még arra is figyelmeztették a beruházókat, hogy előfordulhat, más pályázó személy kedvezőbb ajánlatot tesz, és ő kaphatja meg a jogot. Ez végül nem következett be, hiszen a 2009. február 10-én a közép-dunántúli régióra kiírt pályázaton csak a KC Bidding Kft. indult, és nyert is.

"Először is kijelentették a beruházók, hogy nem kérnek pénzügyi állami támogatást, ami egyébként meglehetősen szokatlan" - mondta tavalyi tanúvallomásában Gyurcsány. Ennek ellenére - mint Bajnai vallomásából kiderül - "a megbeszélésen tájékoztatást kaptak a befektetők arról, hogy jogszabály szerint lehetőség van egyedi kormánydöntésen alapuló munkahelyteremtő támogatásra." Később az állami ITD Hungary Zrt-n keresztül meg is ítéltek 2,6 milliárd forint állami támogatást a beruházáshoz.

Kiemelt beruházás

Az LMP frakcióvezetőjének feljelentésében a legfontosabb érv, hogy a Gyurcsány-kormány egyik utolsó intézkedéseként 2009. április 10-én úgynevezett kiemelt beruházássá nyilvánította a King City projektet. A kiemelt státusz jelentős előnyöket biztosít a beruházóknak, mert leegyszerűsíti az engedélyek kiadását. Ezt a döntést egy 2008 júniusában - tehát az országházi találkozó után - elfogadott törvénymódosítás tette lehetővé, amely értelmében a koncessziós szerződések alapján megvalósuló beruházások is kaphatnak kiemelt státuszt.

Budai Gyula tavaly szeptemberben egy sajtótájékoztatón azt állította: birtokába jutott egy 2009 áprilisában, a kormány döntése előtt a Pénzügyminisztériumban készült irat, amely arra hívta fel a figyelmet, nincs jogalapja a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánításának, hiszen akkor még nem volt megkötve a kaszinókoncessziós szerződés. "Mind Gyurcsány Ferencnek, mind Bajnai Gordonnak, mind pedig Veres Jánosnak tudnia kellett ezekről a tényekről" - jelentette ki Budai.

Schiffer feljelentése más szempontból kifogásolja a beruházás kiemelt státuszát. E szerint Gyurcsány az erről szóló kormányrendelet meghozatala előtt szándékosan figyelmen kívül hagyta a jogalkotási törvény, illetve az elektronikus információszabadságról szóló törvény előírásait, amikor nem hozta nyilvánosságra a jogszabály tervezetét, és nem biztosított lehetőséget az egyeztetésre. Schiffer szerint ezzel is jogtalan előnyt biztosított a beruházóknak.