"A mostani forgatókönyv a Fidesz malmára hajtja a vizet" - interjú Mesterházy Attilával

Nem az ellenzék impotens, hanem a kormánypártok élnek vissza a kétharmados többségükkel - állította az [origo]-nak Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és frakcióvezetője, akit az egy éve alakult parlament munkájáról és az MSZP-ről kérdeztünk. Mesterházy szerint Gyurcsány Ferenc önálló akciói a Fidesz malmára hajtják a vizet, és sok olyan változáson ment keresztül egy év alatt az MSZP, amelynek eredményei még nem látszanak, de szerinte előrelépést jelentenek a párt életében.

- Nagy vita volt az MSZP szerdai frakcióülésén Gyurcsány Ferenc és az MSZP-vel később esetlegesen egyesülő, alakulóban lévő Demokrata Párt körül. A volt miniszterelnök jó szándékú civilek politikai kockázatot nem hordozó kezdeményezéseként jellemezte a szervezetet. Önnek mi a véleménye?

- Én másképpen értelmezem, jó szándékúnak akkor tartottam volna a kezdeményezést, ha nem csak a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció platform, hanem a párt vezetősége is tud róla, hogy van ilyen kezdeményezés. A másik problémám, hogy az alapító okiratukban az is szerepel, hogy ha az MSZP-nek nem kell a név, akkor ha az MSZP-ből valakik esetleg kiválnak, velük szívesen egyesülnek. Ez azt mutatja, nem puszta névlefoglalás volt a szándékuk, hanem egy politikai forgatókönyvet nyitottak meg vele.

- Egy hete még nem lehetett tudni a Demokrata Pártról, csak Gyurcsány Ferenc Bloombergnek adott nyilatkozatából lehetett hallani a volt miniszterelnök lehetséges pártalapításártól. Ön másnapi állítása szerint erről a sajtóból értesült. Mi volt az első gondolata, amikor meghallotta?

- Azért jobb lett volna, ha az ember pártelnökként nem a médiában szembesül egy ilyen, a pártja sorsát is érintő kérdéssel. Meglepődtem, mert addig mindig azt hallottam a volt pártelnöktől, hogy ő az MSZP-n belül akar politizálni.

- Szintén a viharos frakcióülésen mondta Gyurcsány Ferenc, hogy három út áll előtte: vagy kisebbségben marad és befogja a száját, vagy befejezi a politizálást, vagy új formációt hoz létre. Ön melyiknek örülne?

- Ha én kerülnék a véleményemmel kisebbségbe az MSZP-n belül, számomra csak két lehetőséget lenne: tudomásul venném a közösség döntését és beállnék a sorba, vagy visszavonulnék. A harmadik, hogy új pártot alapítsak, sőt egyenesen az MSZP versenytársát akarjam felépíteni, nálam nem jönne szóba. Én ennek a pártnak köszönhetek mindent, amit a politikában elértem, így ezért a pártért akarok dolgozni.

- Melyik lehetőség lenne legelőnyösebb az MSZP-nek?

- Az MSZP-nek egészen biztosan az az előnyös, hogyha nem lesz pártszakadás és nem jön létre olyan erő, amely a támogatói bázis átfedése miatt a konkurenciája lehet az MSZP-nek. Az jó, ha vannak viták a párton belül, de csak akkor, ha a döntések után mindenki egy irányba áll. Erről szólt az elmúlt egy évem, azon dolgoztam, hogy a pártot egyben tartsam és mindenkit integráljak. Sokszor bizonyos provokációkra, megnyilatkozásokra tudatosan reagáltam visszafogottabban, hogy ne a húrt feszítsem, hanem az egységet segítsem. Sokan kritizáltak is amiatt, hogy nem foglaltam állást markánsan egy-egy kérdésben, de én fontosabbnak tartottam az egység megőrzését, mint a személyes politikai karakterem védelmét.

- Korábban elemzőktől, ma viszont már a pártból is egyre többször hallom azt a véleményt, hogy az MSZP-nek jobb lenne Gyurcsány Ferenc nélkül. Többekkel beszéltem, akik Gyurcsány Ferencet okolták például a Fidesz kétharmados győzelméért, és visszatérő érv, hogy sok szavazót az ő személye tart távol az MSZP-től. Vitázik vagy egyetért ezekkel a véleményekkel?

- Kétségtelen, hogy Gyurcsány Ferenc sokak szemében egy jelképpé vált politikus, jelképezi annak a korszaknak minden eredményét és negatívumát. A tavalyi választásokkal lezárult az MSZP történetében egy korszak, és egy új politika megfogalmazására van szükség és lehetőség. Ehhez egy erős, egységes és változáson átment MSZP a legjobb forgatókönyv, hiszen akkor nem kell választania annak a szavazónak sem, aki Gyurcsány Ferencet szimpatikusnak tartja, aki pedig a hibáink miatt elfordult tőlünk, látni fogja, tanultunk a múltból, megváltoztunk, és ezért ismét méltók vagyunk a bizalmára. Ha nem ez a forgatókönyv érvényesül, azt is túl fogjuk élni. A kérdést Gyurcsány Ferenc tudja majd eldönteni.

- Hogyan lehet konszolidálni az MSZP-t, és mennyiben befolyásolja ezt a folyamatot, hogy Gyurcsány Ferencnél van a kasszakulcs? [Gyurcsány Ferenc az MSZP pártalapítványa, a Táncsics Alapítvány elnöke - a szerk.]

- Ez egy tévedés: nincsen nála semmiféle kasszakulcs. Semmilyen pénzről önállóan nem rendelkezhet. Az alapítványnak van egy kuratóriuma, az hozza meg a döntéseket, amióta Gyurcsány Ferenc az elnök, nem született olyan döntés, amit nem konszenzussal hoztunk.

- Amikor Gyurcsány Ferenc februárban évértékelő beszédet tartott, akkor egy hosszabb írásban ön is megtette ezt, amikor pedig a volt miniszterelnök néhány hete bejelentette a pártszavazás ötletét, szintén egy hosszabb írásban fejtette ki, hogy mi erről a véleménye. Nem unalmas folyton vele szemben meghatározni önmagát, illetve azt, ahogy pártelnökként látja az MSZP-t?

- De igen, de nem magam miatt. Az a forgatókönyv, amit most követünk, a Fidesz malmára hajtja a vizet. Nekik az a jó, ha mi csak magunkkal vagyunk elfoglalva és a médiában is csak ezzel kapcsolatos hírek jelennek meg rólunk. Persze lehet álszent módon azzal jönni, hogy milyen jó, ha kívülről is látszik, hogy vitáink vannak, mert ezzel jelezzük, hogy meg akarjuk reformálni a pártot, de szerintem meg a választó csak az eredményét akarja látni, az oda vezető út nem érdekli. Az a mi belügyünk. A napi gondok megoldásával kapcsolatos javaslataink viszont annál inkább érdeklik a csalódott embereket. Persze amikor ezt mondom, néhányan megpróbálják úgy értelmezni a szavaimat, hogy én nem akarom a változást az MSZP-ben. Hát dehogynem, csak más módszerekkel: kevesebb beszéddel és több cselekvéssel.

- Nem ült még le vele megbeszélni ezeket, hogy ne a nyilvánosság előtt vitázzanak?

- Dehogynem, többször beszéltünk már ezekről a dolgokról. A pártszavazási kezdeményezéssel kapcsolatban például külön kértem, hogy ne dobja be május elseje előtt. Bedobta. Van köztünk párbeszéd, csak ő teljesen másként látja ezeket. Ő abban hisz, hogy ezek a kezdeményezések a párt érdekét szolgálják. Szerintem viszont ilyen formában inkább hátráltat, mint segít bennünket. Ez a demokrata pártos hercehurca például nagyon nagy zavart okozott a tagság körében.

- Kötelező kör volt, amikor az ügyészség a sukorói ügyben érkezett gyanúsítása után sajtótájékoztatón állt ki Gyurcsány ártatlansága mellett? Mennyire volt könnyű félretenni a személyes konfliktusaikat?

- Egy másodpercig nem volt kétségem, hogy ezt meg kell tenni, mert az egész ügy egy tisztességtelen politikai akció. Korábban is mindig presztízskérdésnek tekintettem, hogy ha egy MSZP-s politikust láthatóan igaztalanul meggyanúsítottak, amellett én személyesen is kiálljak.

- Az utóbbi bő fél évben hónapról hónapra csökkent a Fidesz-KDNP támogatottsága. A belső vitákat okolja azért is, hogy az MSZP nem tudott profitálni a kormánypártok népszerűségvesztéséből és nem állította maga mellé a csalódottakat?

- Ez utóbbit azért vitatnám. A legutóbbi Ipsos-felmérés szerint például, ha kismértékben is, de megjelentek nálunk a csalódottak. A mélyrepülésünk ráadásul nem precedens nélküli: 1990-ben az MSZP nemhogy növelni nem tudta a támogatói körét, de támogatókat vesztett, 8-ról 6 százalékra zuhant tíz hónap alatt, 1994-ben a választási végeredmény szerint mégis történelmünk legnagyobb győzelmét könyvelhettük el. 2010-ben a választók nagyon mérgesek voltak ránk, ezért nagyon leváltottak bennünket. Most az emberek elkezdtek rájönni, hogy a Fidesz becsapta őket, ezért sokan most a Fideszre dühösek, de még azt se felejtették el, hogy miért nem támogatták az MSZP-t 2010-ben. Olyan még sosem volt, hogy valaki elpártolt a jobboldaltól és rögtön utána egy hónappal baloldali szavazó lett. Magyarul: kell egy kis idő a kedélyek megnyugvására és a zsilipelésre, hogy a választók orientációja megváltozzék.

- De mintha nem is lett volna üzenet, amivel kifejezetten törekedtek volna megszólítani a választókat.

- Ezt a megállapítást igazságtalannak tartom. Nem volt üzenet, hogy nem vettünk részt az alkotmányozási színjátékban? Hogy mindig kiállunk a jogállamért? Nem üzenet, hogy képviseljük a munkavállalók érdekeit? Hogy igazságosabb adórendszert akarunk? De felelőtlenül ígérgetni a szavazatszerzésért nem fogunk. Mi tanultunk a hibákból. Nem mondhatjuk, hogy mi egy csapásra minden problémát meg tudunk majd oldani. Ez megint egy nagy hazugság lenne, és abból elég volt. És rengeteg dolog történt az utóbbi fél évben a pártban is: képzési programot indítottunk, a nemzetközi kapcsolatainkat újraépítjük, aktivistáinkat készítjük fel, növeljük a jelenlétünket a településeken. Közben modernizáljuk az alapszabályt, nekiláttunk kidolgozni az ideológiai és közpolitikai programunkat, erősítjük a civil kapcsolatainkat. Lehet mondani, hogy nem látszik az eredmény. Még nem. De azt is látni kell, hogy szinte a nulláról kell mindent felépítenünk.

- Kiket szólítana meg a megújított MSZP? Gyurcsány Ferenc a liberálistól a konzervatívokig nyitott pártot akar.

- Ebben markáns véleménykülönbség van köztünk. Én egy modern, karakteres balközép pártban gondolkodom, amelynek vannak szabad vegyértékei. Tehát nem az MSZP-ben kell feloldani vagy az MSZP-be beléptetni a liberális, konzervatív és egyéb értékrendű szavazókat, hanem meg kell találni velük a programalapú együttműködés alapjait. A karakterjegyeit nem adhatja fel sem egy baloldali, sem egy liberális, sem egy konzervatív párt. Itt van előttünk az SZDSZ és az MDF példája, hogy mi történik, ha megteszi.

- Beszéljünk kicsit a frakcióról! Egy ismert közéleti blog kommentjét idézem: "A rendszerváltás óta nem volt ilyen impotens ellenzéke az országnak." Ezt összefoglalóan értették, de a legnagyobb ellenzéki frakcióként mégis elsősorban az MSZP-nek szól. Visszatérő vád például, hogy sajtóból felkapott hírek és ügyek utólagos kommentálására építik ellenzékiségüket.

- Azért én tudok mondani olyan ellenzéki pártot a közelmúltból, amelyik semmi mást nem csinált, mint, hogy mindenre mindig nemet mondott, és egyetlen építő javaslata sem volt. Sőt, még a vezetőjét is csak hébe-hóba lehetett látni a parlamentben, mégis választást nyert. Persze ez számunkra nem lehetséges stratégia. Ellenzéki pártként fő feladatunk, hogy a kormányt kritizáljuk. Az, hogy ezt néha sajtóhírek alapján vagyunk kénytelen tenni, az azért van, mert a kormány senkivel nem konzultál. Ha viszont nem reagálunk a sajtóhírre, akkor azért kritizálnak minket, hogy még véleményünk sincs. Ezerkétszáz módosító indítványa, harminchat törvény- és tizenhat határozati javaslata volt az elmúlt egy évben az MSZP-nek, ebben mind önálló javaslatok voltak problémák kezelésére. A különbség a múlthoz képest, hogy mivel eddig egyharmad felett volt az ellenzék, ezek a kezdeményezések bekerültek a plenáris ülésre és azokról lehetett vitatkozni, a vitáknak pedig volt sajtónyilvánosságuk. Most viszont úgy megy, hogy beadunk egy kezdeményezést, és már a bizottságban leszavazza a Fidesz, nehogy vita alakulhasson ki bármilyen kérdésben. Szóval lehet mondani, hogy sosem volt még ilyen impotens az ellenzék, de még sosem volt olyan kétharmados kormánytöbbség sem, amely ilyen zsarnokian élt volna a hatalmával.

- Sokan hiányolták korában az ellenzéki összefogást, hogy a három kis frakció hatékonyabban tudna fellépni közösen. De mintha az MSZP politikai karanténban lenne: sem a Jobbik, sem az LMP nem akar közös ügyeket önökkel.

- A Jobbikkal eszünk ágában sincs együttműködni. Az LMP-vel viszont több alkalommal is egyformán szavaztunk, támogattuk egymás előterjesztéseit, mert hasonlóan láttuk az adott ügyeket. Sőt, az előterjesztéseink jelentős százalékában egybe is vágnak az elképzeléseink. Ha pedig a sajtóban megjelenő híreket nézzük sokszor hasonló a két demokratikus ellenzéki párt érvelése.

- Azért ez messze van az együttműködéstől és az LMP frakcióvezetője sokszor hangsúlyosan elhatárolódik az MSZP-től.

- Én úgy tapasztalom, nem az MSZP-től, hanem az elmúlt nyolc évtől határolódik el. Ennek megítélésében kétségkívül közelebb áll az LMP a Fideszhez, a mostani kormány megítélésében viszont sok esetben a miénkhez.

- Volt olyan döntése, kezdeményezése a Fidesznek az elmúlt egy évben, amit jónak tartott az MSZP?

- A büntető törvénykönyv legutóbbi módosítása ilyen, de az iszapkárosultak megsegítésére hozott döntésekkel és az EU-elnökség több lépésével is egyet tudtunk érteni.

- Már másfél hónapja masíroztak félkatonai szervezetek hevesi és borsodi településeken, mire az MSZP érdemben először megszólalt, miközben az LMP például folyamatosan exponálta magát, jogvédőkkel, nemzetközi szervezetekkel, szakértőkkel kereste a megoldást.

- Szerintem nem olyan nagy baj, hogy nem rohantunk rögtön a helyszínre politikai hasznot remélve, a helyi viszonyokba beavatkozva, csak azért a három másodpercért, amivel be lehet kerülni egy kereskedelmi híradóba. A Jobbik ebből kifejezett politikai hasznot akart húzni, ezért meglovagolta az ügyet, mi nem. Mi valódi megoldást javasoltunk már a kezdettől fogva: a rend helyreállítása kizárólag a rendőrség feladata, az ilyen problémákat csak rendészeti eszközökkel nem lehet kezelni, hanem komplex megoldás kell, amely magában foglalja az oktatás-, a foglalkoztatás- és a fejlesztéspolitika eszközeit is.

- Mennyire elégedett az elmúlt egy év teljesítményével?

- A parlament megalakulása utáni fél év egy elég nehéz időszak volt, azt csak kettes-hármas környékére lőném be. Idő kellett, hogy ki tudjuk alakítani a struktúránkat, át tudjunk állni az ellenzéki működésre. A másik fél évet viszont hármas és négyes közé tenném. Ma már üzemszerűen működünk, mindenki tudja, mi a dolga, és ez a teljesítmény a jövőben még javulni fog.

- Mit tekint az időszak legnagyobb eredményének?

- Azt, hogy ezt az időszakot túléltük, vagyunk, működünk, nem tűntünk el, és számolnak velünk.

- És kudarcának?

- Konkrét dolgot nem tudnék említeni, inkább általánosságban azt, hogy az elején a kelleténél lassabban találtunk magunkra, és nem voltunk eléggé láthatók, kezdeményezők.

Egyéves a parlament

Szombaton volt egy éve, hogy megalakult az új országgyűlés. Az [origo] a pártok frakcióvezetőivel beszélgetett az elmúlt év tapasztalatairól. Olvassa el cikkeinket!

"Mi másként csináltuk volna" - Harrach Péter a KDNP-frakció első évéről
Túl van a kormány az akadálymentesítésen, most jönnek a nagy falatok
Meggyes Tamás csak egy szót szólt - a parlament egy éve számokban