Belement a kormány a macska-egér játékba

Tartós huzavonát indíthat a kormány és az önjelölt polgárőrcsoportok között a Btk. szombaton életbe lépő módosítása, amely börtönnel fenyegeti az önkényes rendfenntartókat. Az [origo]-nak nyilatkozó jogászok szerint a törvény túl konkrét, így könnyű kikerülni. Ráadásul nem szerencsés, hogy egy konkrét helyzetre szabta a kormány, mert így később nehéz lesz alkalmazni, ha a polgárőrök kiskapukat találnak a megkerülésére.

"Elszántságot tükröz a módosítás, de a korábbi jogszabályok is elszántságot tükröztek, mégsem mentek velük semmire" - mondta a büntető törvénykönyv (Btk.) hétfőn elfogadott módosításáról az [origo]-nak Tóth Mihály, a Pécsi Tudományegyem büntetőjogi tanszékének vezetője, aki szerint az új jogszabály az elődeinél több bizakodásra ad okot, de nem túl nehéz kibújni alóla. A kormány hétfőn a házszabálytól eltérve, egyetlen nap alatt fogadta el azt a Btk.-módosítást, amellyel a miniszterelnök és több kormánytag nyilatkozata szerint "az egyenruhás bűnözés" problémáját akarják megoldani (a módosítás hátteréről ebben a cikkünkben írtunk).

Az új szabály szerint a jövőben három évig terjedő börtönt kaphat, aki közösségellenes magatartással riadalmat kelt valakiben nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz való tartozása miatt. Bűncselekményt követ el, és két év börtönnel lesz büntethető az is, aki olyan, a közrend, a közbiztonság fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel. Az is bűncselekmény, ha valaki olyan tevékenységet szervez, amely a közbiztonság, a közrend fenntartásának látszatát kelti.

Borsot törnek a bírák orra alá

A "szájbarágós" törvénnyel Tóth Mihály szerint "kicsit talán a bírák orra alá akartak borsot törni", akik az utóbbi időben szerinte bátortalanul alkalmazták a már meglévő jogszabályokat az eléjük kerülő esetekben. A most elfogadott módosítás viszont annyira konkrétan fogalmaz, hogy a jogalkalmazóknak is nehezebb lesz "kifarolniuk" előle - mondta.

Orbán Viktor az elmúlt hetekben a Facebookon és több interjúban is egyértelművé tette, hogy a kormány a Gyöngyöspatán kialakult helyzetre akar megoldást találni. A módosítást egy nappal az után fogadta el a parlament, hogy április 26-án éjjel tömegverekedés tört ki a helyi cigányok és a Véderő Gyöngyöspatán táborozó tagjai között. A nagyjából 2900 lakosú településen akkor már hónapok óta egyre feszültebb volt a helyzet. Március elejétől két héten át Göngyöspatán járőröztek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai, állításuk szerint a megszaporodott bűncselekmények miatt. Áprilisban a Véderő nevű szervezet hirdetett katonai és önvédelmi alapismereteket oktató tábort a település határába, ám a rendezvény megnyitását a rendőrség megakadályozta.

A húsvétra tervezett Véderő-tábort végül a rendőrség fellépése miatt nem tartották meg. A rendőrök több embert őrizetbe vettek, ellenük garázdaság miatt indítottak eljárást, az Egri Városi Bíróságon azonban felmentették és szabad lábra helyezték őket. A bíró azzal indokolta a felmentést, hogy a közösségellenes magatartás megvalósításához nem elegendő a terepszínű ruha, ahhoz "aktív módon" kötekedő magatartás is kell, márpedig a rendőri jelentésben semmi nem utal arra, hogy a véderősök bárkit is fenyegettek volna.

Április közepén a Hajdúhadházon járőröző Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai ellen szintén garázdaság miatt indított eljárás hasonló véget ért a Debreceni Városi Bíróságon: a bíró szerint a polgárőrök egy törvényesen bejegyzett egyesület tagjaként azt tették, ami az alapszabályukban szerepel, nem minősül szabálysértésnek, amit csináltak. Az ítélet után Pintér Sándor belügyminiszter kijelentette: "bizton mondhatom, hogy ilyen jellegű járőrözés, mondvacsinált törvényesség mögé bújva, nem lesz Magyarországon". A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület ennek ellenére folytatta a járőrözést.

A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai a Debreceni Városi Bíróság előtt

A Magyar Gárda feloszlatása óta keresik a megoldást

A két bíróság elé került esetben a bírák csak azt mérlegelhették, hogy történt-e garázdaság, hiszen emiatt indították az eljárást - mondta az [origo]-nak Fleck Zoltán jogszociológus, aki szerint ha ez alapján nem is, más, már meglévő jogszabályok következetes alkalmazásával "közelebb kerülhettünk volna egy nyugalmas állapothoz". Fleck szerint nem jó az, ha - mint most a "lex Véderő" esetében - konkrét helyzethez igazítják a jogszabályokat, mert nem lehet mindig a jog átírásával követni az eseményeket. "De belátom, hogy amikor ilyen ellenséges gócok alakulnak ki, a jogalkotónak meg kell előznie a bajt, még akár úgy is, hogy lebutítja a törvényt" - mondta Fleck.

Tóth Mihály összesítése szerint amióta 2009 júliusában a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyó döntésével jogerőre emelkedett a gárdát feloszlató határozat, a mostani Btk.-módosításig összesen öt alkalommal változtatták meg a jogszabályokat annak érdekében, hogy a megváltozott körülményekhez igazodó egykori gárdisták és a nyomukban alakuló hasonló szervezetek tevékenységét megakadályozzák. Legutóbb alig pár nappal a gyöngyöspatai véres összecsapás előtt, április 23-án lépett hatályba: ezek szerint szabálysértést követ el az, aki a közrend, a közbiztonság fenntartására irányuló tevékenységet végez, és százezer forintig terjedő pénzbírságra ítélhető.

Gárdisták a bíróság épülete előtt az egyesület elleni per idején

Fleck szerint ha a Magyar Gárda feloszlatásakor hozott bírói ítéleket komolyan vették volna, az akkori indoklásra támaszkodva "kezelni lehetett volna ezeket az alakulatokat". Ehelyett mióta 2008 decemberében a Fővárosi Bíróság feloszlatta a Magyar Gárdát, az egymást követő kormányok többször megpróbálták a meglévő jogszabályokat hozzáigazítani a Magyar Gárdát követő csoportokhoz.

Annyira konkrét, hogy könnyű kibújni alóla

A hétfőn elfogadott Btk.-módosításban megfogalmazott bűncselekmények a korábbiakkal ellentétben "használható tényállásnak" tűnnek Tóth Mihály szerint. A közrend, a közbiztonság fenntartására irányuló tevékenység szervezését büntetni rendelő részben legfeljebb a szervezés fogalma lehet kérdéses - mondta -, de több más tényállás, például a piramisjáték vagy a tiltott állatviadal szervezése kapcsán már kikristályosodott a bírói gyakorlatban, hogy mi tartozik ide: a feltételek biztosítása, a koordináció, az előkészítés. "Ez már nem annyira általános, mint amikor azért vittek el valakit, mert egy magánterületen terepszín ruhában oszlopokat vert le" - mondta.

Budit ácsolnak a Véderő táborában a rendőrség fellépése előtt

A Btk.-módosítás szerint a közrend, a közbiztonság fenntartására irányuló (vagy annak látszó) tevékenységnek csak a szervezése bűncselekmény - mutatott rá a törvény egyik fontos részletére Tóth. "Blamázs lett volna, ha az alig pár héttel korábban bevezetett szabálysértést átminősítik bűncselekménnyé. Így most tiszta a helyzet: a tagok szabálysértők, a szervezők pedig bűncselekményt követnek el" - mondta.

"Kérdés, mit fognak erre lépni az érintett szerveztek" - mondta Tóth. Fleck Zoltán szerint az a baj a törvénnyel, hogy túl konkrét. "Majd kitalálják a szélsőjobbosok azokat a ruhákat és azokat a tevékenységeket, amelyek nem férnek bele ebbe a tényállásba. Ez egy macska-egér játék, amit nem lehet mindig jogszabály-módosítással megoldani" - mondta. "Mindig egy lépéssel előttük járunk" - mondta az [origo]-nak ezzel kapcsolatban Rubi Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselője és a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagja, aki szerint a szervezetnek több terve is van arra, hogyan fogják tudni folytatni a járőrözést a Btk. módosítása után is. (Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.)

Fleck szerint a jelenségnek nem a törvénymódosítások, hanem végső soron a jogalkalmazók, azaz a bíróságok parancsolhatnak megálljt ennek a jelenségnek. "Ugyanarról a társadalmi tevékenységről van szó, mint a Gárda esetében, ezért a gárdafeloszlató ítélet szellemiségének kellene átjárnia a jogrendszert" - mondta, de szerinte ez a jelenleginél rugalmasabb bírói tevékenységet igényelne. A Véderő és a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület vezetői a módosítás benyújtásakor viszont éppen azt mondták az [origo]-nak, hogy ha elő is állítják őket a törvény hatálybalépése után, bíznak benne, hogy a bíróságok továbbra is az ő javukra döntenek majd.

Szerettünk volna megkérdezni büntetőügyekben eljáró bírákat a Btk.-módosításról, de nem találtunk olyan bírót, aki válaszolt volna a kérdéseinkre. Többen arra hivatkoztak, hogy a hétfőn elfogadott törvényt egyelőre nem hirdették ki a Magyar Közlönyben (ez pénteken történt meg), így nem tudják, pontosan miről is kellene véleményt mondaniuk.