Cigányokról és verekedő férjekről faggatják Magyarországot az ENSZ-ben

A romák helyzetéről, a családon belüli erőszakról és a médiatörvényről is feltesznek majd néhány kínos kérdést a magyar kormány képviselőinek Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának meghallgatásán. Bár a felülvizsgálaton négyévente minden ország sorra kerül, Magyarországot civil szervezetek kezdeményezésére a legaktuálisabb ügyekben is kérdőre vonják.

Szerdán délelőtt tartják Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában Magyarország úgynevezett általános időszakos felülvizsgálatának (angol rövidítéssel UPR) szóbeli meghallgatását. Az UPR lényege, hogy négyévente az ENSZ összes tagállamában megvizsgálják az emberi jogok helyzetét. A meghallgatás tehát nem függ össze a Magyarországot a közelmúltban ért bírálatokkal, de a Balog Zoltán államtitkár által vezetett magyar delegáció mégis számíthat néhány kínos kérdésre.

A magyar kormány februárban nyújtotta be saját jelentését az Emberi Jogi Főbiztosságnak, és az ENSZ különböző szervei is elkészítették saját jelentésüket arról, hogy Magyarország hogyan teljesíti nemzetközi vállalásait. A Tanácsnak tavaly novemberben magyar civil szervezetek is benyújtottak úgynevezett árnyékjelentéseket, amelyekből egy tízoldalas összefoglaló készült.

Szigeti Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa egy múlt heti háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy tavaly év vége óta több olyan esemény történt Magyarországon - az új alaptörvény és a médiatörvény elfogadása, illetve a Gyöngyöspatán kialakult helyzet -, amelyek negatív irányba befolyásolják az emberi jogok érvényesülését. A problémákra a TASZ mellett az Amnesty International és a Magyar Helsinki Bizottság is felhívta a külföldi kormányok figyelmét, így várhatóan szerdán felvetik azokat a meghallgatáson.

A Magyar Helsinki Bizottság és más szervezetek is kifogásolták például, hogy Magyarország még mindig nem csatlakozott az ENSZ kínzásról és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódról és büntetésről szóló egyezményének úgynevezett fakultatív jegyzőkönyvéhez. Az EU 27 tagja közül 19 már aláírta a jegyzőkönyvet, amely többek közt a fogva tartás körülményeit ellenőrző független testületek létrehozását írja elő.

Az előre benyújtott kérdések közt a dán kormány is arról érdeklődik, hogy Magyarország mikor írja alá a jegyzőkönyvet. Hasonló kérdése van Szlovéniának, ők emlékeztetnek arra, hogy Magyarország már 2006-ban ígéretet tett az aláírásra. Csehország képviselői azt írták, hogy üdvözlik a magyarok vállalását a jegyzőkönyv ratifikálására, de érdeklődnek, hogy hol tart a folyamat. A csehek ugyanakkor felvetik, hogy a Kínzás Elleni Bizottság tapasztalatai szerint a kínzás büntető törvénykönyvben szereplő definíciója még nem mindenben felel meg az egyezménynek.

A romákkal szembeni diszkriminációra, illetve a cigányok ellen elkövetett bűncselekményekre kérdez rá Csehország, Dánia, Nagy-Britannia, Norvégia, Svájc és Svédország is. A holland kormányt egyebek mellett kifejezetten a Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon történtek, vagyis a Jobbikhoz több szálon kötődő Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület fellépése érdekli.

A nők jogaiért és a családon belüli erőszak megoldatlan kezelése miatt aggódik az előre benyújtott kérdések alapján Belgium, Hollandia, Norvégia és Svédország, és több ország kormánya is felvetette, hogy az új magyar alaptörvény diszkriminatív lehet a melegekkel szemben. A korábban nagy nemzetközi visszhangot kiváltó médiatörvényre és a sajtószabadság helyzetére kérdezett rá Hollandia, Nagy-Britannia, Norvégia és Svájc, és korábban Németország is jelezte, hogy lesznek kényelmetlen kérdései a magyar kormányhoz.