Siet az Alkotmánybíróság átformálásával a Fidesz

Már szeptembertől öt új tagja lehet az Alkotmánybíróságnak, ha a parlament megszavazza a fideszes Lázár János és Balsai István erről szóló javaslatát. Az előterjesztés szerint Paczolay Péter lejáró elnöki mandátuma után már nem a bírák választanának új elnököt, hanem az országgyűlés. A Fidesz egyik képviselője korábban, a 98 százalékos különadó megsemmisítésekor azt mondta: tartanak attól, hogy a testület a magánnyugdíjpénztárak ügyében is kedvezőtlen döntést hoz.

Már az alaptörvény jövő év január elsejei hatályba lépése előtt a jelenlegi tizenegyről tizenöt főre bővítené az Alkotmánybíróság (Ab) létszámát az a két javaslat, amelyet Lázár János Fidesz-frakcióvezető és Balsai István fideszes képviselő terjesztett az országgyűlés elé pénteken. A javaslatok arról is rendelkeznek, hogy az Ab új elnökét már idén közvetlenül a parlament válassza meg kétharmados többséggel.

A jelenlegi szabályok szerint az alkotmánybírák saját soraikból választanak elnököt, három évre. Paczolay Péter Ab-elnök mandátuma júliusban jár le, tehát még az alaptörvény hatályba lépése előtt. A jelenlegi alkotmány és az alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával a kormánypártok biztosíthatják, hogy az Ab nyáron már ne válasszon elnököt - aki 2014-ig maradna hivatalban -, hanem az országgyűlés dönthessen az új vezetőről. Az átmeneti időre, szeptember 1-ig meghosszabbítanák Paczolay mandátumát.

Az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával Lázár és Balsai előrehozná az új alaptörvénynek azt a rendelkezését is, amely szerint az Ab létszáma a jelenlegi tizenegyről tizenöt főre nő. A testület kiegészítésére és az új elnök megválasztására a javaslat 2011. július 31-ig ad határidőt. Jelenleg egy poszt üres az Ab-ben, vagyis a parlamentnek nyáron összesen öt új alkotmánybírát kell választania, akik az új szabályok szerint már kilenc helyett tizenkét évig maradnak hivatalban.

A következő elnök és az új alkotmánybírák személyére egy parlamenti jelölőbizottság tehet javaslatot, amelyben minden tagnak a képviselőcsoport számának megfelelő szavazata van. Az Ab tagjainak és elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, vagyis a kormánypártok minden posztra a nekik tetsző jogászokat választhatják meg, így az Ab ősszel már az új elnök vezetésével és az új tagokkal kiegészülve kezdheti meg a munkát.

A testület előtt jelenleg is több, a második Orbán-kormány idején elfogadott jogszabály van. Legnagyobb politikai jelentősége ezek közül a magánnyugdíjpénztárak átszervezéséről szóló törvénynek, illetve a médiacsomag különböző elemeinek megítélésének lehet. Mindkét jogszabály ellen számos beadvány érkezett a testülethez, de az Ab egyelőre még nem vette napirendre ezeket (az Ab és a kormány közti súrlódásokról itt olvashat részletesen).

A kormánypártok tavaly novemberben alkotmánymódosítással korlátozták az Ab jogkörét, miután a testület megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt. A korlátozás ellenére az Ab a múlt héten ismét megsemmisítette a jogszabály visszaható hatályáról szóló részét, mert úgy találta, az sérti az emberi méltósághoz való jogot. Az [origo]-nak a Fidesz egyik meghatározó politikusa erről azt mondta: a döntés veszélyes lehet, mert ilyen alapon a magánnyugdíj-pénztári elvonások alkotmányellenességét is le lehet vezetni.