Megszűnik a passzív táppénz

Több döntést is hozott a kormány a táppénzrendszer megváltoztatásáról, ezek közül az egyik az, hogy megszüntetik a passzív táppénzt. A kormányszóvivő azzal indokolta a döntést, hogy az ellátást sokan a munkanélküliség előli menedékként használták. Újdonság, hogy fizetnie kell majd annak az orvosnak, aki olyan betegnél állapít meg táppénzt, aki nem jogosult rá. A kormányszóvivő azt is elmondta, hogy ezentúl kevesebb kormányzati testületet működtet majd a kormány.

Megszűnik a passzív táppénz néven ismert ellátás - jelentette be a kormányszóvivő szerdai sajtótájékoztatóján, miután a kormány több döntést is hozott a táppénzrendszer megváltoztatásáról. A passzív táppénz megszüntetését Nagy Anna azzal indokolta, hogy ezt gyakran nem valódi betegség miatt veszik igénybe, sokkal inkább a munkanélküliség elől nyújt "menedéket".

A további változtatásokról szólva a szóvivő kifejtette: aki legalább 15 napja táppénzen van, jogosult lesz soron kívüli egészségügyi ellátásra, hogy minél hamarabb újra munkába állhasson, és a jövőben elektronikus úton is be lehet majd nyújtani a pénzbeli ellátások iránti igényt.

Újdonság az is, hogy az az orvos, aki jogosulatlanul állapítja meg egy beteg esetében a táppénzt, maga is köteles lesz arra, hogy visszafizesse a jogosulatlanul felvett összegeket. A javaslatok hamarosan az Országgyűlés elé kerülnek.

Nagy Anna a kormányülés után tartott sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy ezentúl kevesebb a kormány már korábban felülvizsgálta az általa alapított közalapítványokat, és átszervezésükkel egymilliárd forintot takarított meg. A jövőben a kormányzati testületeket is felülvizsgálja a kormány, amelyekből jelenleg megközelítőleg 300 működik, és ez "súlyos adóforintokba" kerül - mondta, hozzáfűzve, hogy megszűnnek azok a testületek, amelyek a bürokráciát, az állam költségeit növelték, de nem szolgálták a társadalmi partnerekkel való párbeszédet. Közölte, az átszervezés után, egy várhatóan tízszázalékos csökkenésnél évente milliós nagyságrendű lesz a megtakarítás.

A kormány célja az, hogy áttekinthetőbbé és egységesebbé váljon ezen támogató testületek rendszere - hangsúlyozta a szóvivő, hozzátéve, hogy állandó testületeket csak és kivételes esetekben lehet létrehozni, kizárólag olyan ügyekben, amelyek a kormányprogramban is szerepelnek.

Nagy Anna az MTI kérdésére elmondta, a kormány szerdai ülésén a felsőoktatás nem volt téma, az új felsőoktatási törvény koncepciója néhány héten belül, május második felében kerülhet a kormány elé.

Melyik miniszter a legkeményebb, melyikük viccel a legtöbbet a kormányüléseken? Hogyan dőlnek el a kormány előtt lévő igazán nehéz kérdések, ki vállalja magára a kényelmetlen feladatokat is? Kérdezzen meg bármit, amit a kormányülések kulisszatitkairól tudni szeretne. Nagy Anna kormányszóvivő válaszol az [origo] olvasóinak videókérdéseire.