Szabályokat áthágva loholt kényes vevői után az MNV

Az állami vagyonkezelő több felsővezetője is készségesen segített egy ismeretlen család tagjainak, hogy hozzájuthassanak több mint 77 millió forintot érő állami területekhez. A cég vezérigazgatója és helyettese kutyafuttában véglegesítette azt a szerződést, amely a család birtokába juttatta a részben természetvédelmi területeket. Az ügylet során több szabálytalanság történt, de sikerült épp egy nappal azelőtt összehozni, hogy az azt megnehezítő törvény életbe lépett volna.

Eljárási hibák, hiányosságok, szabálytalanságok történtek egy 2009-ben végrehajtott termőföldcserénél, amely abban az évben a legnagyobb értékű ilyen ügylet volt - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavaly szeptemberi jelentéséből.

Az ügynek több érdekes szála is van, az egyik ilyen, hogy az [origo] hiába kérte tavaly december óta a cserét lebonyolító Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt (MNV), ismertesse az állami tulajdont is érintő és ezért közérdekűnek nevezhető csere részleteit, az MNV hónapokig nem reagált megkeresésünkre. Az [origo]-nak több, az ügyet ismerő forrás azt állította, a hallgatás oka az lehet, hogy a cserét kezdeményező fél személye miatt kellemetlen az ügy az MNV számára.

Arról, hogy kik voltak az ügylet kezdeményezői, az ÁSZ jelentése mindössze annyit írt, hogy "egy családot alkotó három magánszemély". A cserét a három magánszemély külön kezdeményezte, de az eljárás során az MNV megállapította, hogy családtagok, így az ügyet összevonták. Az ÁSZ jelentése szerint az MNV azért egyesítette az ügyeket, mert a cserék célja a közös tulajdonszerzés volt.

A számvevőszék szerint a kifogásolt ingatlancseréről szóló szerződést 2009. július 9-én írták alá, épp egy nappal azelőtt, hogy hatályba lépett volna az erdőtörvény. Az ÁSZ szerint ez azért figyelemre méltó, mert a törvény az állami erdőket forgalomképtelennek, illetve korlátozottan forgalomképesnek minősítette. Mivel a cserét kezdeményezők állami erdőre - ráadásul természetvédelmi területre - tartottak igényt, így a jogszabály biztosan megnehezítette, és lehet, hogy meggátolta volna az ingatlancserét.

A figyelmes hivatalvezető segített

Az ÁSZ szerint a csere lebonyolítását befolyásolta az erdőtörvény életbe lépése. Az állami ügyintézés azt követően gyorsult fel, hogy Benedek Fülöp, az MNV agrárportfólióért felelős akkori vezérigazgató-helyettese - akit márciusban jogerősen felfüggesztett börtönre ítéltek egy 2006-os ingatlanügy miatt - a szerződés aláírása előtti napon, július 8-án levelet küldött a kérelmezőknek. A levél azt sorolta fel, hogy milyen iratok hiányoznak a cseréhez, a kérelmezők pedig még aznap faxon pótolták a hiányzó iratokat.

Az MNV-ben a földcseréről szóló előterjesztést azonnal fel is terjesztették Tátrai Miklós akkori vezérigazgató elé, aki a vezetői értekezlet összehívása nélkül döntött a cseréről. Erre a működési szabályzat szerint lehetősége volt, az viszont nem világos, hogy miért sietett a cserével Tátrai. A vezérigazgató elé az aláírás napján került a szerződés tervezete, és még aznap véglegesítette. (Tátrait, akit a sukorói ingatlancsere, illetve a moszkvai kereskedelmi képviselet eladása miatt is meggyanúsítottak egyébként néhány nappal a szerződés aláírása után, július 14-én menesztette posztjáról Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter.)

A szerződés sajátossága az ÁSZ szerint, hogy bár bevezetőjében az áll, hogy a szerződést Benedek Fülöp kötötte, a dokumentumot mégis Tátrai írta alá. A szerződéshez nem csatolták az adóhatóság igazolását a cserét kérelmező magánszemélyek tartozásmentességéről. Végül a szerződés aláírása után egy héttel módosították a szerződést úgy, hogy a tartozásmentességről szóló dokumentumokat utólag is benyújthatták a kérelmezők.

Ok nélkül hivatkoztak közérdekre

Az ügyletet vizsgáló ÁSZ kiemelte, hogy a cseréről szóló előterjesztésben az olvasható: tekintettel "a kérelem közérdekű jellegére és a hosszú előkészítő munkára, a kérelmet még az erdőről, erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról [...] szóló törvény hatálybalépése előtt szükséges jóváhagyni". Az ÁSZ szerint azonban az előterjesztés semmilyen konkrétumot nem tartalmazott arról, hogy milyen közérdek miatt volt szükséges az ingatlancsere. Az ügyet közelről ismerő állami tisztviselő az [origo]-nak azt mondta: közcél nem támasztotta alá a birtokcserét, többek között ezért is volt szabálytalan az ügylet.

A csere során a kérelmezők egy 213,9 hektáros, 77 millió 34 ezer forint értékű telket kaptak az államtól, míg az állam cserébe egy 86,3 hektáros, 72 millió 65 ezer forintos telket kapott. Mivel a magánszemélyekhez kerülő telek volt az értékesebb, így a kérelmezőknak a 4 millió 968 forintos különbözetet meg kellett fizetniük. Ezt a szerződésben rögzített határidőig meg is tették. Az ÁSZ szerint a kérelmezők eredetileg jelentősen nagyobb, 1085 hektáros állami földet szerettek volna kapni, de ez végül meghiúsult, mert a termőföldről szóló törvény szerint az állam által felajánlható föld területe nem haladhatja meg a 300 hektárt.

Az [origo] kérte az MNV-től, hogy betekinthessünk a szerződésbe, végül - mivel az MNV a törvényi előírás ellenére nem reagált hivatalos adatkérésünkre - Jóri András adatvédelmi biztoshoz fordultunk. Az ombudsman április végén megszületett állásfoglalása szerint az MNV-nek az adatvédelmi törvény alapján meg kell válaszolnia az ingatlancserére vonatkozó kérdéseinket. Az MNV kabinetfőnöke az ombudsmani állásfoglalás után kedden az [origo]-nak azt írta, hogy kérdéseinket tíz napon belül megválaszolják.