Faképnél hagyta a KDNP a kedvezményes nyugdíjakat megcélzó Fideszt

Az MSZP és a KDNP is kivonult a parlament alkotmányügyi bizottságának hétfői üléséről. Az ülésen fél óra vita után eljárási eszközökkel fojtotta bele a szót az ellenzékbe a fideszes többség, amikor tárgysorozatba vette a nyugdíjcsökkentő alkotmánymódosítást, illetve az Alkotmánybíróság létszámának emeléséről szóló javaslatot.

Az ügy fejleményeiről itt olvashat.

Eljárási eszközökkel fojtotta bele a szót az ellenzékbe a fideszes többség a parlament alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén, amelyen a múlt pénteken benyújtott alkotmánymódosításról, illetve az Alkotmánybírságról (Ab) szóló törvényről tárgyaltak. Félórányi vita után a fideszes Szakács Imre azt javasolta, hogy zárják le a vitát. Ezt sem az ellenzék, sem a KDNP nem támogatta, de a fideszes többség megszavazta.

Az MSZP és a KDNP képviselői kivonultak, a fideszes többség pedig tárgysorozatba vette, és általános vitára alkalmasnak találta a két előterjesztést. A parlament plenáris ülése várhatóan kedden kezdi meg a javaslatok tárgyalását.

A Lázár János Fidesz-frakcióvezető és Balsai István képviselő által benyújtott egyik javaslat lehetővé teszi, hogy csökkentsék vagy megszüntessék azok nyugdíját, akik még nem érték el az általános nyugdíjkorhatárt. A javaslatcsomag másik része előrehozza az új alaptörvény Alkotmánybíróságra vonatkozó egyes rendelkezéseit, így már nyáron megválaszthatnak öt új alkotmánybírát, illetve az Ab új elnökét.

Balsai előterjesztőként azt mondta, hogy az alkotmánymódosítás "senkitől nem vesz el semmit", nincs benne olyan rendelkezés, amely bárkinek csökkentené a nyugdíját. "Majd ha lesz ilyen törvénycsomag - ami nyilván lesz -, az majd meg fogja indokolni, hogy mi legyen a szolgálati nyugdíjakkal, rokkantnyugdíjakkal és korkedvezményes nyugdíjakkal" - mondta Balsai, aki szerint a javaslat csak lehetőséget ad a nyugdíjrendszer átalakítására.

Az Ab létszámának emeléséről Balsai azt mondta, erre azért van szükség, hogy a testület már 2011-ben kibővítve tudja megkezdeni a munkát. Az elnök közvetlen választásának előrehozásáról pedig úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi hároméves elnöki mandátum nem felel meg a kiegyensúlyozott működés követelményeinek.

A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár jelezte, hogy támogatják az előterjesztéseket. Azt mondta, Magyarország versenyképességét kívánják szolgálni azzal, hogy áttekintik a korai nyugdíjazás szabályait. Rétvári szerint azoknak nem kell tartaniuk semmitől, akik indokoltan mentek korábban nyugdíjba, azoktól viszont, akik több helyről is kapnak ellátást, illetve dolgoznak a nyugdíj mellett, nem kívánják elvenni a munkához való jogot.

Az ellenzéki képviselők a vita lezárása előtt élesen bírálták a javaslatot. A szocialista Lamperth Mónika a vita lezárása előtt azt mondta, hogy a Fidesz-KDNP totális támadást indít a nyugdíjasok ellen. Szerinte a javaslat mintegy 500 ezer embert érint, rendészeti dolgozók, bányászok, vegyipari munkások és buszsofőrök kerülnek bizonytalan helyzetbe. Lamperth szerint a javaslat "agresszív támadás a jogbiztonság ellen is", hiszen egy jogállamban jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat tilos korlátozni.

A jobbikos Staudt Gábor szerint a javaslat megrengeti a mindenkori államba vetett hitet. "Milyen munkaerőpiacra akarják visszavezetni ezeket az embereket? Ahol 80 ezer munkahely szűnt meg?" - kérdezte a képviselő, aki szerint pont azokat lökik szociális válságba, akik egy életen át megdolgoztak az ellátásért. Staudt szerint a Jobbik abban partner lenne, hogy a jövőre nézve újraszabályozzák a nyugdíjrendszert, de visszamenőleg nem.