A pelenkacserés rutinból rántaná ki az apákat az új családtörvény

A pótszabadságok átalakításával ösztönözné a kormány, hogy az apák több időt töltsenek a gyerekükkel - a családról szóló, most készülő sarkalatos törvénybe beleírnák, hogy az anya és az apa közti különbséget mindkét fél érdekében ki kell egyenlíteni. Egy apa szerint jó érzés ugyan családfenntartónak lenni, de a gyereke nélkül töltött időért nem kárpótolja. Milyen ma kisgyerekes apának lenni Magyarországon?

"Amióta apa vagyok, folyton az az érzésem, hogy alig kapok a gyerekből. Reggel felkelünk, peluscsere, tejivás, kis játék, aztán én lelépek. Késő délután hazamegyek, tíz perc játék, aztán már vacsorázunk is, utána fürdés és alvás. Aztán néha felfedezek valami új képességet a gyereknél, mire a feleségem legyint, hogy á, már két hete tudja" - mondta az [origo]-nak egy apa, akinek másfél éves a kisfia. A férfi szívesen tekint úgy magára, mint családfenntartóra, de "összehasonlíthatatlan a szülői élmény", és bár szerinte az első hónapokban természetes, hogy a gyerek számára az anyja a legfontosabb személy, de úgy érzi, az apa később csak hónapok vagy évek alatt tudja behozni ezt a "lemaradást".

Többek között az apa és az anya közötti különbségek kiegyenlítését is hangsúlyozza majd a KDNP által előkészített, a családra vonatkozó jogszabályokat összefoglaló sarkalatos törvény. A terv szerint az apa szerepének fontosságát is kiemeli majd a törvény a gyerek életében, és egy eszközt is rendel hozzá: várhatóan megnövelik, és az apák számára kötelezően felhasználandóvá teszik a gyerekek után járó pótszabadnapokat - mondta az [origo]-nak Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, aki részt vesz a törvény előkészítésében.

A másfél éves kisfiú apja szerint az "idegőrlő monotonitás" ellen is jót tenne a kiegyenlített szülői jelenlét. "Jobb lenne, ha az első időszak elteltével az anya kiszakadhatna az altatás-etetés-játék bűvköréből. Látom a feleségemen, hogy dolgoznia kell azért, hogy képes legyen ép ésszel végigcsinálni a gyest" - fogalmazott. Hozzátette, hogy kisgyerekes svéd ismerőseik esetében ez úgy működik, hogy előbb az anya, majd az apa is elmegy gyesre, és az ottani szabályok elő is írják, hogy néhány hónapot az apa is otthon legyen a gyerekekkel. "Nem tűnik úgy, hogy ettől a svéd társadalom torzult volna" - fogalmazott.

Elégedett apákat akar a KDNP

Harrach Péter szerint a törvény előkészítésekor a skandináv példákat is megnézték, és szerintük az ottani tapasztalatok is bizonyítják, hogy "jó hatással van a gyerekre és az apára, ha a felelősség megjelenik". Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke szerint az apák szerepének a hangsúlyozása a KDNP ötlete volt, a szervezettel való egyeztetéseken részletesen beszéltek a témáról. Az erről szóló európai szintű felmérések Székely szerint azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol az apák jobban részt tudnak venni a gyereknevelésben, magasabb a gyermekvállalási kedv is.

Székely szerint felmerült az is, hogy a skandináv országokhoz hasonlóan - ahol a szülési szabadság egy részét a gyerek egyéves koráig kötelezően az apák veszik ki - itt is kötelezővé tennék az apák gyesét, de az ötletet elvetették, mert Magyarországon egyelőre az apák lényegesen többet keresnek, mint az anyák, így a családok anyagi helyzete nehezebbé válhatna egy ilyen előírás miatt.

A részletek még nincsenek kidolgozva, de gondolkodnak rajta, hogy megoldható legyen, hogy az apa is egy-két hónapot otthon maradhasson a gyes idejének lejárta után. Ez Székely szerint elsősorban a fiatal apák mentális egészsége miatt fontos, mert szerinte kimutatható, hogy azok az apák, akik a közös időtöltés révén közelebbi kapcsolatba tudnak kerülni a gyerekükkel, elégedettebbnek érzik magukat. Fontos lenne a változás az anyák tehermentesítése miatt is, és javulhatna a munkaerő-piaci helyzetük is.

"Ma nem volt székletünk"

Magyarországon a törvény lehetőséget ad rá, hogy az apák is elmehessenek gyesre az anya helyett, de egyelőre csak kevesen választják ezt a lehetőséget. Egy, az [origo]-nak nyilatkozó háromgyerekes apa még 1989-ben választotta ezt a lehetőséget, akkor, amikor csak nagyon keveseknek jutott eszükbe. A felesége fél évet töltött otthon a szülés után, aztán ő váltotta, mintegy fél évre. "Természetes volt, hogy én maradok otthon. Éppen pályát váltottam, akkoriban inkább éjszaka dolgoztam, a feleségem pedig többet tudott keresni" - mondta.

A férfi szerint a szerepcseréből adódtak furcsa helyzetek, például amikor a kisfiával megjelent a "játszótéri kismamaélet" színterén, ahol az anyák többes szám első személyben beszéltek a babáról. "Ma nem volt székletünk" - általában így fogalmaztak a férfi szerint, aki azt mondta, hogy bár kedvesek voltak vele - "egy apa gyerekkel, pláne egy fehér kutyával, ahogy akkoriban jártunk, mindig nagyon kedvesen néz ki" -, túl sok barátot nem szerzett a játszótéren. Hozzátette, az utolsó időszakban már nyomasztotta, hogy a gyerek gondozásán kívül nem csinál semmit. Szerinte mindkét félnek hasznosabb lenne a rugalmasabb munkavállalás lehetősége, és az is segíthetne, ha törvény ösztönözné a családon belüli munkamegosztásban még mindig meglévő egyenlőtlenségeket.

Abban az [origo] által megkérdezett apák egyetértettek, hogy a szülői szerepek kiegyenlítődését a pótszabadság jelenlegi rendszere egyáltalán nem szolgálja. A szabályok szerint ma a szülők eldönthetik, hogy melyikük veszi igénybe a gyerekek után járó pótszabadnapokat - egy gyerek esetén évi kettőt, két gyereknél négyet, több gyereknél pedig összesen hetet. "A pótszabadság nem képes kompenzálni egy fél évet, inkább az ügyintézésre, orvoshoz járásra elég" - mondta a másfél éves kisfiú apja. Egy hosszabb idejű pótszabadság az apáknak ugyanakkor sokat jelentene a háromgyerekes apa szerint, mert akkor ők is több időt tudnának tölteni a gyerekkel, miközben nem szakadnának ki a munkaerőpiacról.

Az apa esik ki a család életéből a válás után

Magyarországon nem létezik országos, az apák érdekeit védő szervezet. Csak egy szerveződés van, amely viszont az elvált apák jogait védi. Hegedűs István, az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének elnöke szerint ennek az az oka, hogy ezen a téren kézzelfogható az apák hátránya. Az egyesület szerint bőven akadnak problémák a tartásdíj fizetése körül, vagy mert az anya akadályozza láthatást, továbbá általában a válások során a vagyonmegosztással és a gyermekelhelyezéssel.

Az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének elnöke szerint a jelenlegi családjogi törvény szerint lényegében szünetelnek a szülői jogai annak, akinél nincs elhelyezve a gyerek a válás után, ez pedig az esetek túlnyomó többségében az apa. Nem szólhat bele például abba, hogy ki legyen a gyerek törvényes képviselője, és csak úgy nem viheti külföldre a gyereket, a tartásdíjat pedig a munkaadó köteles levonni az apa fizetéséből, és a gyereket nevelő félnek juttatni, mindenféle könnyítés nélkül.

Az egyesület vezetője szerint támogatni tudják, hogy az apa is nagyobb részt vállaljon a gyerek neveléséből, és akár kötelezően otthon maradjon vele egy időre, de csak akkor, ha a későbbi jogait nem csorbítják. Szerinte a törvényben mindenképpen garantálni kellene, hogy ne az apák húzzák a rövidebbet a válás után. Ha ez nem történik meg, akkor még több fiatal férfi hagyja el majd az országot, vagy egyszerűen csak nem lesz hajlandó gyereket vállalni. Az apák ugyanis szerinte ezeket a szempontokat is mérlegelik, mielőtt gyereket vállalnának.

A bíróságokon általában úgy döntenek, hogy a válás után az apák kéthetente láthatják a gyerekeiket, de nekünk sikerült megegyeznünk, hogy ez hetente legyen - mondta az [origo]-nak egy kétgyerekes, elvált apa. Azt mondta, az ő esetükben nem volt kérdés, hogy a gyerekek az anyánál maradnak, de ez nem is zavarja, mert szerinte a gyerekeknek - főként kicsi korukban - nagyobb szükségük van az anyjukra. A láthatáskor a gyerekek hároméves koráig az apa el sem viheti őket otthonról, csak az után - mondta. "Nehéz feldolgozni, hogy nem láthatom őket mindennap" - tette hozzá.