Tarlós köreiben nem bíznak a kerületek felszámolásában

Bár az [origo] információi szerint Tarlós István azt a kormányzati tervet támogatja, amely radikálisan meggyengítené a fővárosi kerületek befolyását, a főpolgármester környezetében azzal számolnak, hogy végül a puhább verziót fogják elfogadni. Kemény konfliktusok várhatók, és városházi források szerint a kormány is a jelentős érdekellentétek és a befolyásos szereplők miatt nem mondta meg eddig egyértelműen, hogy hogyan alakítaná át Budapestet.

Tarlós István főpolgármester számára az a kormányzati elképzelés a legszimpatikusabb, amely teljesen felszámolná a kerületek önállóságát - mondta az [origo]-nak egy, a főpolgármester elképzeléseit ismerő városházi forrás. Hozzátette azonban azt is, hogy a koncepció megvalósulásának minimális az esélye.

Tállai András, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára szerdán ismertette a kormányzat elképzeléseit az önkormányzati rendszer átalakításáról. Az [origo] birtokába került a teljes minisztériumi koncepció, amely a Tállai által elmondottakhoz képest több újdonságot is tartalmaz. Budapest önkormányzati rendszerének átalakításáról például három különböző variáció is szerepel a tervezetben.

Az első szerint továbbra is megmaradnának a kerületi önkormányzatok Budapesten, de a főváros végezné az infrastrukturális feladatokat és fejlesztéseket, a kerületeknél így csak a lakásgazdálkodás, kulturális és sporttevékenység szervezése maradna. A második koncepció szerint a kerületek helyett lényegesen kisebb jogkörrel rendelkező, fővárosnak alárendelt elöljáróságok alakulnának, vagy pedig teljesen megszűnnének a kerületek. A harmadik, a "City-koncepciónak" nevezett változat szerint egy belső kerületekből álló városmag, egy úgynevezett city maradna, a többi kerületből pedig 2-4 különálló városrész alakulna.

Tarlós gyengítené a kerületeket

Az [origo]-nak városházi források arról beszéltek, nagy valószínűséggel az első verzió valósulhat meg, az áll ugyanis a legközelebb a jelenlegi struktúrához. A források szerint a többi koncepció megvalósulásának azért kicsi a valószínűsége, mert azok jelentősen csökkentenék, illetve megszüntetnék a kerületek hatásköreit, ebbe pedig várhatóan nem fognak belemenni a fideszes kerületi polgármesterek, akik közül többen parlamenti képviselők is egyben. A kerületi polgármesterek lobbija miatt várhatóan marad minden a régiben, legfeljebb a kerületek hatásköreiben lehet változás - fogalmazott az egyik forrás.

A főpolgármester azonban városházi források szerint azt a koncepciót támogatná, amely teljesen leépítené a kerületek jogosítványait. E szerint a kerületek olyan úgynevezett elöljáróságokká alakulnának át, amelyek csupán helyi hivatali egységei a fővárosi önkormányzatnak, vagyis nem lenne rendeletalkotási joguk, adókivetési joguk, illetve önálló költségvetésük sem.

Bár Tarlós nyilvánosan egyik koncepció mellett sem tette le a garast, megnyilatkozásai alapján egyértelmű, hogy faragna a kerületek jogosítványain. A Magyar Hírlapnak január végén adott interjúban arról beszélt, hogy szerinte erősebb fővárosi önkormányzatra van szükség. "Ésszerű szakmai döntés jelentene az erős központ és a gyengébb kerületi helyhatóságok kialakítása. Ha nem így lesz, előbb-utóbb parciális, illetve egzisztenciális érdekek miatt széthullik a város" - fogalmazott a főpolgármester.

Tarlóst valószínűleg féléves főpolgármesteri tapasztalatai is megerősítették abban, hogy ez a jó megoldás. A főpolgármester már tavaly év végén vitába keveredett Rogán Antallal, miután az V. kerületi polgármester decemberben egy törvénymódosító javaslattal elérte, hogy az idegenforgalmi adót ne a fővárosi önkormányzat, hanem a kerületek szedhessék be. A döntéssel a főváros 1,5-1,7 milliárd forinttól esett el. Láng Zsolt II. kerületi fideszes polgármesterrel pedig a budai fonódó villamos miatt keveredett vitába Tarlós, bár a főpolgármester azt mondta, hogy ez egy szakmai jellegű és nem politikai konfliktus.

Egy pénteki sajtótájékoztatón Tarlós minderről azt mondta: szélsőséges elképzeléseknek nem szabad érvényesülniük a fővárosi önkormányzati rendszer átalakítása során. A főpolgármester szerint a város tönkretételét jelentené, ha csak 23 "kiskirályság" (azaz kerület) lenne, fővárosi önkormányzat nélkül. Hozzátette: a kerületek teljes megszüntetését is szélsőséges álláspontnak tartja.

Nem nyitott új frontot a kormány

A főváros átalakítása miatt várható konfliktusokkal valószínűleg a kormány is tisztában van. Erre utal, hogy az önkormányzati rendszer átalakításánál sem jelölnek ki egy hatalmi gócot - hasonlóan az egészségügyi és az oktatási reformhoz -, ahol az adott területtel kapcsolatos összes döntés megszületik. A felsőoktatási törvény előkészítésében például az oktatási államtitkárság mellett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is részt vett.

Egy városházi forrás szerint nem létezik olyan formális munkacsoport sem, amely az önkormányzati reformot koordinálná a kormány és a főváros között, ilyen témák leginkább Tarlós és Orbán Viktor kormányfő négyszemközti megbeszélesein kerülnek szóba. Ennek szerinte az az oka, hogy lobbicsoportok ne szedjék szét a kormányzati koncepciót, másrészt az eljárásnak az is része, hogy számos fontos döntés csak az utolsó pillanatban születik meg.

Érik a háború

Az önkormányzati törvény várhatóan júniusban kerül a kormány elé, a parlament pedig ősszel szavazhat róla. Egy névtelenséget kérő kormányzati tisztviselő szerint a koncepciókról a kormány a jövő hét után héten tárgyal először Tarlóssal, illetve a kerületi vezetőkkel. Ezt követően pedig a pedig a kormánypárti frakciókat, az ellenzéket és a szakmai szervezeteket vonják be az egyeztetésbe.

Több fideszes képviselő arról beszélt korábban az [origo]-nak, hogy az új alkotmányhoz kapcsolódó sarkalatos törvények közül várhatón az önkormányzati törvény megalkotása válthatja ki a legkomolyabb vitákat a párton belül. A fideszes polgármesterek - akik közülük többen parlamenti képviselők is egyben - népszerűségét kedvezőtlenül érintheti, ha gyengülnek a pozícióik. Ráadásul a polgármesteri és képviselői poszt összeférhetetlen lesz, az önkormányzati rendszer átalakításával így több politikus elveszítheti megélhetési forrása egy részét.

A főváros átalakítása miatti konfliktusok már érezhetők voltak az áprilisi alkotmányozási folyamat során is. Az [origo] információi szerint egy olyan - a kerületi polgármesterek által támogatott - módosító javaslat is készült az alkotmánytervezethez, amely erősítette volna a fővárosi kerületek jogosítványait. A javaslat ezt úgy biztosította volna, hogy feltételes helyett kijelentő módban mondta volna ki, hogy "a fővárosban kerületek vannak". A módosítót végül nem nyújtották be, az alkotmányban így maradt a feltételes módos megfogalmazás, miszerint "a városokban kerületek alakíthatók".