Elkezdte kerülgetni kemény szavait a kormány

Garancia a nyugdíjasoknak, egzisztenciális biztonság a rendőröknek, új alkotmány az élet szabályozására alkalmatlan jelenlegi helyett, a lassú kifizetések felszámolása - csupa olyan kijelentés, amelyet kormánypárti politikusok tettek a választási kampányban vagy az után. Úgy tűnik, hogy a kormány több ponton óvatosságra kényszerül. A nyugdíjasoknak ígért garanciát a kedvezményes nyugdíjak elleni lépés, az alkotmány használhatatlanságát az alkotmánybírósági erőviszonyok írhatják felül, de meggyűlik a kormány baja a hallgatói létszámmal is.

Garancia a nyugdíjasoknak

"A Fidesz szerint a nyugdíjasoknak garanciára van szükségük. Biztosítanunk kell, hogy mindenki, aki ma nyugdíjat kap, a jövőben is hiánytalanul megkapja a nyugdíját" - írta 2010 januárjában a Fidesz minden nyugdíjashoz eljuttatott levelében, amelyet Schmitt Pál jelenlegi köztársasági elnök (akkor a párt EP-képviselője) írt alá.

A kijelentésnek ellentmond, hogy Lázár János Fidesz-frakcióvezető és Balsai István képviselő másfél hete alkotmánymódosítást nyújtott be, amely lehetővé tenné, hogy csökkentsék vagy megszüntessék azok nyugdíját, akik az általános nyugdíjkorhatár előtt vonultak vissza. Ez két nagyobb csoportot érinthet: a szolgálati nyugdíjba vonult rendvédelmi dolgozókat, illetve a rokkantnyugdíjasok közül azokat, akiknek még több mint öt évük van az általános (62 éves) nyugdíjkorhatárig.

A javaslat benyújtása utáni parlamenti ülésen Lázár azt mondta, Magyarország nem engedheti meg magának, hogy évente több mint 50 milliárd forintot fordítson harmincezer életerős, munkaképes ember ellátására. "Az mégsem normális dolog, hogy valaki 150 ezer forint nyugdíjat kapjon a mai világban negyvenegynéhány évesen, és ezért ne kelljen semmit se csinálnia, miközben egyébként egészséges, tettrekész, és munkájával hozzájárulhat az ország boldogulásához" - jelentette ki. Lázár azt mondta, kezdeményezni fogják, hogy a szolgálati nyugdíjban részesülő 57 éven felüliekre ne terjedjen ki a felülvizsgálat.

Probléma a hallgatói létszám

"Az önök kormánya azt üzeni a fiataloknak, hogy ha nem gazdag szülők gyermeke vagy, akkor ne akarj továbbtanulni" - bírálta a kormányt 2008 februárjában Ágh Péter, a Fidelitas jelenlegi elnöke, a Fidesz parlamenti képviselője. Ágh hamisnak nevezte az akkori kormány érvelését, amely szerint túl sok lenne az egyetemista, szerinte az OECD-országokban átlagosan 26 százalék a felsőoktatásban végzettek aránya, míg Magyarországon csak 17 százalékos.

A kormánypártok optimistának tűntek még a választások előtt és közvetlenül a választások után is. "Az elmúlt másfél évtizedben az oktatás területén is megbomlottak az egyensúlyok. A mérleg egyik serpenyőjét nézve a fiatal korosztályok mind nagyobb hányada vesz részt a felsőfokú oktatásban. A mérleg másik serpenyőjében viszont azt látni, hogy a szakképzés nagyot veszített presztízséből, és ma már egyes szakmákban szinte minimálisra csökkent a képzésben részt vevők száma" - olvasható a Fidesz 2010-es választási programjában.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár pedig 2010 júliusában azt mondta az MTI szerint, hogy felül kell vizsgálni a felsőoktatási kapacitás nagyságát "a hallgatói létszám tükrében". Hoffmann azt is hozzátette, hogy "a hallgatói keretszámok kis mértékű csökkentése várható majd, s a kereten belül az ország gazdasági fejlődését szem előtt tartva, egyértelműen növelnék a műszaki és természettudományos szakokon tanuló hallgatók számát".

A Fidesz oldalán a felsőoktatási törvény kidolgozásához készült problématérképről szóló februári összefoglaló szerint a felsőoktatás problémái között szerepel, "hogy a hallgatói létszám fokozatosan csökken, szakonkénti, földrajzi régiónkénti eloszlása egyenetlen, nem felel meg a társadalmi, gazdasági igényeknek, s a jelenleg alacsony hatékonysággal működő állami pénzelosztás, a fejkvóta alapú finanszírozás a torz állapotot fenntartja".

A hallgatói létszám csökkentése ennek ellenére elkerülhetetlennek tűnik. A Széll Kálmán-tervben az áll: az állami szerepvállalás hatékonysága az államilag támogatott hallgatói létszám csökkentésével javítható. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az [origo]-nak azt mondta: Nem a diplomát szerzők számát akarják csökkenteni, csak az államilag finanszírozott keretszámokat. A Magyar Nemzet áprilisban azt írta, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium azt javasolta, hogy a mindenkori érettségiző korosztály 35 százaléka kerüljön államilag finanszírozott felvételre, és eszerint a keretszám 2012-ben körülbelül 40 ezer, 2013-ban 39.500, 2014-ben 36 ezer, 2016-ban pedig 34 ezer fő lett volna. A gazdasági minsztérium azonban már 2014-re 30 ezerre csökkentené a létszámot.

Már nem működik a régi alkotmány

A második Orbán-kormány első évének talán legnagyobb szabású akciója az új alkotmány elfogadása volt. Az új alkotmány szükségességét a kormánypárti politikusok többsége azzal magyarázta, hogy az 1989-ben, hosszú politikai tárgyalások után elfogadott alaptörvény elavult és eleve csak ideiglenes alkotmánynak készült.

Orbán Viktor miniszterelnök például 2009 novemberében kijelentette, hogy 1989. október 23-án az "ideiglenes köztársasági elnök kikiáltotta az ideiglenes köztársaságot és az ideiglenes alkotmány életbe lépett", nem hitte volna, hogy húsz évvel később itt tart az ország és az alkotmány bevezető mondata még érvényben lesz. "Mi magyarok gyakran így járunk, az ideiglenes dolgok olykor évtizedeken át állomásoznak hazánkban" - tette hozzá.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője tavaly októberben azt mondta, a régi alkotmány már nem képes az életviszonyok megfelelő szabályozására. Lázár ezt az egyes végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadót indokolva jelentette ki, és megjegyezte, hogy az ezt lehetővé tevő alkotmánymódosítás átmeneti jellegű, az új alkotmányban fogja az Országgyűlés véglegesen szabályozni a kérdéses kitételt.

Bár az érvényben lévő alkotmányt számos fideszes politikus bírálta az elmúlt hónapokban, a kormánypártok az új alkotmány elfogadása után sem szakadtak el attól teljesen. Lázár és Balsai István május 13-án olyan módosító javaslatot terjesztett Országgyűlés elé, amely az új alaptörvény hatályba lépése, 2012. január 1-je előtt átszabná az Alkotmánybíróságot, megemelné létszámát és módosítaná az elnök megválasztásának módját is.

Nem lesz svéd nyugdíjmodell

"A svédektől legfeljebb Zlatan Ibrahimovicot szeretnénk átvenni, és semmiféle modell átvételében nem gondolkodunk" - mondta tavaly januárban Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, aki ma a Miniszterelnökség államtitkára.

A Fidesz politikusai a választási kampányban többször tagadták, hogy az úgynevezett virtuális egyéni számlás nyugdíjrendszer bevezetésére készülne a párt (ezt emlegetik Magyarországon svéd modellként), pedig ennek bevezetését már 2001-ben megkezdték (a 2002-es választások után a szocialisták leállították), Varga pedig 2009 novemberében is arról beszélt az [origo]-nak, hogy "a Fidesz elképzelése szerint mindenkinek lenne egy egyéni nyugdíjszámlája, ezen halmozódnának a befizetések".

Bár a jövőbeli nyugdíjrendszer részletei még homályosak, de a tervek egyértelműen a virtuális egyéni számlás rendszer felé mutatnak. Az már látszik, hogy lesznek egyéni számlák, hiszen a magán-nyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe visszaléptetett emberek befizetéseit nyilván kell tartani, az után őket nyugdíjjogosultság illeti meg a jövőben is. Február végén Orbán Viktor miniszterelnök is egyértelművé tette, hogy "nyugdíjat nem fizethetünk másból, mint a nyugdíjkasszába beérkező pénzből."

Felszámolják a körbetartozásokat

"Az új kormány jogszabály-módosítással, illetve a jelenleg érvényes jogszabályok betartatásával érje el a mai 90 napos fizetési határidők 30 napra való csökkentését, tehát az egyhónapos fizetési gyakorlat érvényesítését" - írta Matolcsy György jelenlegi gazdasági miniszter a Fidesz Nemzeti ügyek politikája című programjában, azt ígérve, hogy felszámolják a körbetartozásokat, amelyek kiindulópontja általában az államnál van.

Az ígéret ellenére az állami intézmények egyre gyakrabban 180-270 napos fizetési határidővel egyenlítenek ki számlákat a nekik árut szállító, szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak, vagy jelentős késésekkel fizetik ki a megítélt pályázati támogatásokat. Van olyan technika is, hogy a kiállított számlát formai okok miatt visszaküldik a vállalkozásnak, csak hogy húzhassák a kifizetést. A költségvetés kozmetikázását célzó, jelenleg is működő gyakorlatról itt olvashat.

Elfogadhatatlan a rendőrök bizonytalanságban tartása

"A rendőrök a megszerzett jogaik elvesztésétől tartanak, attól, hogy Gyurcsány Ferenc kormányának elképzelései szerint nem mehetnek 25 év szolgálat után jól megérdemelt pihenőre" - írta közleményében 2006 decemberében Lázár János, aki a parlament rendészeti bizottságának elnöke volt, ma pedig a Fidesz frakcióvezetője. Majdnem egy évvel később is azt mondta az MTI-nek, hogy "a Fidesz a szolgálati jogviszony olyan módosítását nem támogatja, aminek eredményeképpen a rendvédelmi szerveknél és a honvédségnél dolgozók jogait csorbítanák".

A kormánypártok választási programjának rendvédelmi részét jegyző Lázár a programban azt írta, "a magyar rendőrség morális válságánál csak a szolgálatot teljesítők anyagi válsága a nagyobb... A rendőröknek olyan jövedelemre van szükségük, amely biztonságot jelent számukra. Elfogadhatatlan, hogy a rendőrt egzisztenciális bizonytalanságban tartsa a kormány. Fontos, hogy a magyar rendőrök számára hivatásuk gyakorlása karrierpályát jelentsen, amelybe a kiszámítható és biztos jövedelemmel járó előmenetel vagy a lakáshelyzet megoldása egyformán beletartozik".

Múlt hétfőn Lázár bejelentette, hogy az általa beterjesztett alkotmánymódosítással a szolgálati nyugdíjba vonult rendőröket, katonákat, börtönőröket és pénzügyőröket célozzák meg, mert Magyarország nem mondhat le "életerős emberek munkájáról". Lázár szerint ezeknek a nyugdíjaknak a felülvizsgálata évi 50 milliárd forintos megtakarítást jelentene a költségvetésnek.