A versailles-i bíróság elutasította az Alstom Transport kérelmét, mert a BKV igazolta, hogy 2010. december 3-án szabályosan hívta le a bankgaranciákat - ez áll Tarlós István főpolgármester és György István főpolgármester-helyettes közleményében, amely szerint a BKV másodfokon megnyerte azt a pert, amelyet a 4-es metró vonalára tervezett kocsik gyártója indított a közlekedési vállalat ellen.
Az Alstom 2006-ban kötött szerződést a BKV-val a 2-es és a 4-es metró vonalára szánt metrószerelvények gyártására. A francia cég már legyártott 22, a 2-es metró vonalára szánt szerelvényt, a BKV pedig már átutalta a vételár felét, mintegy 30 milliárd forintot.
A metrókocsik azonban nem kapták meg a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) a végleges típusengedélyt, így nem futhatnak a magyar metróvonalakon. Ez tavaly július végén derült ki, az NKH azt kifogásolta, hogy a metrókocsik fékrendszere és biztonsági szintje nem felel meg a magyar előírásoknak. Az Alstom fellebbezett az NKH döntése ellen, de másodfokon sem kapott engedélyt.
A BKV az önkormányzati választások után, tavaly októberben felmondta a metrókocsik gyártására kötött szerződést, és megpróbálta lehívni a felmondás esetére a közlekedési társaságnak járó, 130 millió eurós (mintegy 35 milliárd forintos) bankgaranciát. Az Alstom szerint azonban a szerződés felmondása jogtalan volt, ezért a francia bíróságtól azt kérte, hogy fagyassza be a bankgaranciát. Ennek a nanterre-i bíróság decemberben helyt adott, de másodfokon a versailles-i bíróság a BKV-nak adott igazat.
Az Alstom nem adta fel
A versailles-i bíróság jogerősen hatályon kívül helyezte a nanterre-i elsőfokú bíróság döntését, ami azt jelenti, hogy a BKV hozzájuthat a nagyjából 35 milliárd forintos kártérítéshez.
Az Alstom közleményében azt írja: tudomásul veszi a versailles-i bíróság döntését, és utasítja a bankokat a BKV által lehívni kívánt összegek kifizetésére. Az Alstom közleménye szerint ugyanakkor a bíróság döntése ideiglenes intézkedés a garanciák lehívásáról: "a bíróság nem vizsgálta és nem hozott döntést a BKV szerződésbontásának tekintetében, amelyet az Alstom továbbra is jogszerűtlennek tart". Az Alstom ezért a megfelelő módon és fórumokon folytatja szerződéses jogainak érvényesítését.
Megegyezést akar a BKV is
Az Alstom-szerződés felbontása egyrészt azért nagyon komoly gond a főváros számára, mert a jelenlegi, szovjet gyártmányú járműpark már nagyon elöregedett, több kocsit ki is kellett vonni a forgalomból. Ugyanakkor az Alstommal folytatott vita hatással lehet a 4-es metró építésére is, hiszen ha késik a kocsik szállítása (például azért, mert az Alstom helyett új pályázaton kell új kocsikat beszerezni), akkor 2015 utánra csúszhat a metró befejezése, ami miatt veszélybe kerülhet a 181 milliárd forintos európai uniós támogatás. Az Alstom pénteki közleményében azt írja, továbbra is elkötelezett abban, hogy "a Budapestnek gyártott metrókocsik összes vitás kérdését tárgyalás során mindkét fél és a budapesti utazóközönség érdekeit figyelembe véve megoldja".
Az [origo] a metrókocsik ügyét jól ismerő, névtelenséget kérő fővárosi forrástól úgy tudja, a két cég magyarországi választott bíróságon próbál megállapodásra jutni. A megegyezési szándékot mutatja az is, hogy Tarlós István főpolgármester meghívta Budapestre az Alstom vezetőjét, aki a héten bejelentette: elfogadja a meghívást.