A roma családok felében senkinek nincs munkája

A romák várható élettartama jelentősen elmarad a többség várható élettartamától, a háztartások 55 százalékának egyetlen dolgozó tagja sincs, a felnőtt korú romák pedig a teljes népességet meghaladó arányban élnek házas- vagy élettársi kapcsolatban - derül ki a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet kutatásából.

"Reális becslés szerint jelenleg nagyjából 750 ezer roma él Magyarországon, a legtöbben az ország északi és keleti területén, illetve a Dél-Dunántúlon" - derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium háttérintézménye, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet által készített felmérésből, amely szerint minél nagyobb a település mérete, annál feszültebb a hangulat romák és nem romák között. Az intézet szerint a legjobb viszony az ötezer lakos alatti településeken van.

A családszerkezetre vonatkozó adatok szerint a cigány háztartások jellemző mérete és gyermekszáma meghaladja az országos átlagokat. Az ország fejlettebb területein a cigány háztartások mérete is kisebb, a legnépesebb cigány háztartások a három keleti régióban vannak. A három- vagy többgyermekes háztartások aránya megközelíti a 30 százalékot.

A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet felmérése megállapította, hogy csak a szakképzettséggel rendelkező romák körében haladja meg az ötven százalékot azoknak az aránya, akiknek rendszeres vagy alkalmi munkája van. A magasabb iskolázottságú romák munkavállalási rátája közelíti az ország egészére érvényes foglalkoztatottsági rátát, számuk azonban rendkívül alacsony. A képzettebb romák töredéke dolgozik csak jelenleg, annak ellenére, hogy korábban már megjelentek a munkaerőpiacon.

A 16 és 64 év közötti roma népesség csupán 27 százaléka állította magáról, hogy dolgozó, pénzkereső ember, míg csaknem 30 százalékuk munkanélkülinek vallotta magát. A roma háztartások 55 százalékának egyetlen dolgozó tagja sincs. További egyharmadukban csak egy embernek van munkajövedelme, miközben az összes háztartás mindössze 10 százaléka egyszemélyes - olvasható az összegzésben.

A szociálpolitikai intézet a közleményben úgy fogalmaz: tragikus és beláthatatlan következményei lehetnek annak, hogy egy-egy családban mára akár a harmadik nemzedék is felnő úgy, hogy nincs munkalehetősége. A felmérés előzetes adatai szerint ráadásul a romák egészségi állapota sokkal rosszabb, mint a többségi társadalomé, így várható élettartamuk is jelentősen elmarad a többségétől.